hasztalansággal
múlt el a nap, jó lenne
aludni végre,
fenn bíbor füstben
kúszik a Hold, rímeket
karcol az égre.
…
próféta
az utcasarkon
jajgatott, nem értette
szavát senki már,
este elvitték
kék angyalok, helyére
beült a halál.
…
Inszomnia
hasztalansággal
múlt el a nap, jó lenne
aludni végre,
fenn bíbor füstben
kúszik a Hold, rímeket
karcol az égre.
…
Szorongás
Az elmúlástól már régen nem félek,
de kísért még a gondolat, hogy mégsem érek
oda, hova sorsom rendelt,
s hogy életemben nagyobb rendet
kellett volna tartanom,
mert a temérdek elherdált alkalom
miatt az is elfeled majd,
ki egykoron megteremtett.
…
Fohász
Kőből pattintottál engem, Uram,
ezért szikrázom mindig, mikor rám csapsz.
Felhőből formáztál engem, Uram,
ezért nem vagyok másnak biztos támasz.
Vízből merítettél engem, Uram,
s lám, szétfolyok hatalmas tenyeredben!
Tűz voltam egykor, ma már csak üszök…
Gyújts lángra újra saját szent tüzedben!
(Megjelent a vajdasági Előretolt Helyőrség 2023. augusztusi számában)