Kulcsár Gábor

A ravasz, az izgága és a különc – Csukás István filmjei

Csukás István egyik legnagyobb erénye az volt, hogy a lehető legkülönfélébb, a felszínen unalmasnak tűnő elemekből tudott valami rendkívül karaktereset alkotni. Elég csak legnépszerűbb rajzfilmfiguráira, az alakváltó Pom Pomra vagy a naiv, ám leleményes Ho-ho-horgászra gondolni.

Kertész Dávid

„Nincs külön valóság felnőtt és gyerek számára” – beszélgetés Csukás Istvánnal

– Ön mit szeretne átadni, megismertetni a mesevilágon keresztül?

– Amikor nekikezdtem, elhatároztam, hogy csak derűs dolgokat. Mert annyi életörömöt kell a gyermekbe gyömöszölni, hogy kibírja a felnőttkort!

Miklóssi Szabó István

Kovácsműhely és Petőfi, költészet és Süsü – emlékezés Csukás Istvánra

Jó ómen lehetett, hogy Csukás István egy napon született Hans Christian Andersennel, a dán meseíróval. Talán az sem írható a véletlen számlájára, hogy egy kovácsműhely udvarán látta meg a napvilágot, lett kedvenc költője Petőfi Sándor (A helység kalapácsa, hm…), nyelvi világát formálta a kovácsműhely udvarán megforduló, sokféle tájszólással beszélő ember. Mohón és sokat olvasott, a zene is érdekelte, annyira tehetséges volt, hogy felvételiznie sem kellett a zeneiskolába.

Ágoston Szász Katalin

Istenke, vedd térdedre Csukás Istvánt!

1936. április 2-án született Kisújszálláson. Apja kovácsmester volt, és a kis Csukás István, későbbi elbeszélései szerint, szegény, de boldog gyermekkort töltött a műhely udvarán.

Csukás István

A város meghódítása

Mert végül befogadott a Város, s megtaláltam a helyemet én is. A talán romantikusan nyomorgó ifjúságot a munkás felnőttkor követte; mert végül mindig volt segítő kéz, baráti gesztus. A zene se hagyott el, emlékszem, szorgalmasan írtuk Kodálynak a dalszövegeket Weöressel.

Csukás István

Versek

ha mozdulok, velem mozdul fuldokló sóvársággal minden énem,

aki voltam s akit elhagytam, ahogy az szokás, úton és útfélen,

s visszanézhetek megnyugodva, vissza is látok apámig, anyámig