Figyelemre méltó könyvet adott közre a csíkszeredai Gutenberg Kiadó Ragyog a mindenség címmel: olyan erdélyi gyermekvers-antológiát, amelyben huszonnégy kortárs költő csaknem kétszáz verséhez tizennégy Erdélyben alkotó képzőművész készített illusztrációkat, a Kaláka együttes pedig megzenésített e gazdag gyűjteményből huszonnégy verset, s a CD-re került hanganyag is része a kiadványnak. Versek, zenék és rajzok közös találkahelye ez a könyv, amelyben nemcsak a „szavak és a színek ragyognak”, hanem az „egész mindenség” – azaz a benne körvonalazódó kisvilág, amely a hétköznapi élet, a gyermeki képzelet és az álomvilág egyvelege, s annyira változatos, hogy az olvasó a bőség zavarával küzd, miközben lapozgatja.
A kétszáznegyven oldalnyi versgyűjtemény köré látványos hátteret teremtettek a képzőművészek – minden lap gazdagon illusztrált, a rajzok nemcsak ábrázolják a verseket, hanem megjelenítik, esetenként „továbbgondolják” őket. A kötet szerkesztője fejezetekre bontotta a versanyagot, s minden „füzért” más-más képzőművész „öltöztetett fel”, így a tematikus egységekhez saját képi világ jöhetett létre, amely bár igazodik a kiadvány klasszikus gyerekrajzokat idéző alapkoncepciójához, mégis teret enged az illusztrátorok egyéni stílusának. Ily módon az olvasó nemcsak gyerekversgyűjteményt kap kézhez, hanem kortárs képzőművészek-illusztrátorok „portfólióját” is, a szerzői életrajzokból pedig körvonalazódik az alkotók munkássága.
A kötetnyitó, Szóvarázs című fejezethez Mezey Ildikó készítette az illusztrációkat. A rőt és narancsos árnyalatú rajzok visszatükrözik az itt olvasható kiszámolók, mondókák, nyelvpörgetők játékosságát. Tolna Éva „Le-fel lépcső, / ki-be ajtó, / csikicsuki / ablakok” kezdetű tréfás verse képviseli legemlékezetesebben e ciklust a hanghordozón, könnyed dallama dúdolásra késztet.
A Kérdezgetők fejezetben a kíváncsi gyerekek kérdései nyomán keletkezett költemények kaptak helyet, kiemelkedik közülük Cseh Katalin Esti kérdések című alkotása, amely a népmesék motívumvilágát idézi meg. Illenek hozzá Molnár Krisztina rajzai, amelyekben az óceánok kékjét az ég türkize tükrözi vissza.
A Kinek talál a neve? fejezetben névcsúfolók, névábécék találhatók, fő szervező erejük a nyelvi lelemény. Itt olvasható Szántai János Egy név története című, formabontó verse, amelynek hőse Lenny, a kék elefánt, aki szürreális teremtmény létére nem átall a létről elmélkedni, a „lenni, nem lenni?” örök dilemmán morfondírozva. Kürti Andrea lebegő figurái egészen a holdig röptetik e költeményeket.
A Családi fészek füzérben külön alkotásokat kapnak a családtagok: a kistesó, anya, apa, nagymama és nagyapa is. Ez utóbbi Lászlófi Aladár versében a legszeretetteljesebb nagyapófigura, aki karosszékében olvasgat, „a nap süti fehér haját”, ő pedig „zizegő, nagy újság-lapról / megtudja a világ baját”. Jánky Béla felnőttes, svéd típusú versében viszont egy családon belüli perpatvar szomorítja el a veszekedést meghalló gyereket, aki az elhatalmasodó „árvaságérzetet” meghökkentő módon próbálja levezetni. Elgondolkodtató, egyben megrázó költemény. Jánosi Andrea rajzainak hideg árnyalatai fokozzák a sorok közt megbúvó melankóliát.
A Játékok fejezet csupa élénk szín, mosoly és vidámság. A mókás versek csoportját Tosa Szilágyi Katalin kétfogú, nyakkendős csigarajza nyitja meg, nyomában királyok és királylányok, óvodai iskolások, csodakutat csodálók, hullámvasúton sikongók, csúszkálók és hintázók sorjáznak, Jancsik Pál Játékok című versében pedig feltűnik minden állatok legvagányabbika: „Készítettem repülőt, / szelek szárnyán feszülőt. / Kormos kandúr vezeti, / farkát a szél lengeti.”
Az Autónk lábnyomai című fejezet a közlekedésé. Autóba, villamosra, kompra, repülőre, hajóra, kerékpárra pattanhatunk vershőseink kíséretében, körözhetünk kígyózó körforgalomban, Balázs Imre Józsefnek köszönhetően pedig elzakatolhatunk a Csigabiga-expresszen: „Zúg és zakatol a csigabiga-expressz, / lemegy a sorompó, csudajó hecc lesz – / áll és szalutál huszonöt bakter, / szaladok utána, de te se maradj el!” Keszeg Ágnes mozgalmas rajzain útjelzőtáblák segítenek a versek közötti eligazodásban.
Orosz Annabella álmodta és rajzolta meg a Kívánságok fejezet verseinek hátterét. Hemzsegnek az ábrák nyelvén megfogalmazott óhaj-sóhajok, leginkább a pályaválasztáshoz kapcsolódóan. László Noémi Apa Kolumbusz Kristóf című versének gyerekhőse nem szokványos kívánságokat sorol fel, szerinte a legfontosabb, hogy jusson ideje „sétára, csendre, olvasásra, / és ne kelljen sehogyan viselkedni”. Demény Péter A szakács dala című versének alanya pedig roppant lelkes: „Hidd el, szakácsnak kell lenni! / Akkor nem dönt búba semmi, / elvarázsolnak az ízek – / nézz meg engem! Fakanállal / s habverővel vízisízek” – vallja vidáman.
Az Elvisz az iskolatáska versei az iskolás évekről, az iskolai kalandokról, kihívásokról szólnak. Bajkó Attila remek humorral alkotta meg az ide illő rajzokat, Szántai János Tintapacák című verséhez például az arctalan, csúzlival járó-kelő, „bűvöl-bájoló”, csupa tinta Tintapacákot.
A Milyen állat kell nekünk? a kötet legvidámabb, legmozgalmasabb fejezete, Csillag István rajzainak köszönhetően pedig a legmosolyogtatóbb és legtarkább is. Karácsonyi Zsolt furcsa állata kezdi a versek sorát, amelyhez egy pénzszűkében lévő vombat, „dinnyeg-dunnyogó” szúnyog, pepita hangya, foltozott zsiráf és rappelő medve is csatlakozik.
A Csodakert Bak Sára illusztrációival virágzott ki. Megterem benne minden, mi szem-szájnak ingere: alma, ribiszke, szamóca, feslő virágok. Jancsik Pál Dinnye című pársorosa a mellékelt hanghordozó legvidámabb dala lett, Farkas Árpád Virágzápor című verse pedig a CD leglíraibb versfeldolgozása.
Az Elhajlik az ég az ágtól Szabó Zelmira rajzai nyomán színpompás és légies köntöst kapott. A versek szárnyán holderdőből levélesőn át jutunk el egy kerek erdőbe, koboldlesre, becsapott évszakok zenélnek mellé szélhegedűvel, miközben a zsibongó hegyen „kiborul egy / halom öröm”.
Bartis Elemér karakteres rajzai passzolnak az Elidőz az ünnep című fejezethez, amelyben farsangtól karácsonyig elevenednek meg jeles napjaink. E versek legbravúrosabbika Kovács András Ferenc Farsangi bolondságok című költeménye, amely szerzőjének humorát, ízes beszédét és rímfaragó jártasságát egyaránt tükrözi.
Az Esti harmónia már az elcsendesedés szakasza. Tomos Tünde megnyugtató, barátságos képi világot teremtett az itt helyet kapó altatókhoz, ringatókhoz. Bohókás házainak tornyai Álomország kapujáig érnek. Visky András Esti dal című versében pedig úgy világolnak tengeréjben a csillagok, mint víg sziporkák, fénylő verssorok.
A Mese, mese, mátka fejezet versei már a mesék birodalmából szólnak. Nyomába eredhetünk itt egy magabiztos farkasnak, aki félénkebb lesz, mint egy veréb; kereshetjük az elveszett meleget; Kányádi Sándor krumplis meséje nyomán pedig burgonyát, pityókát és krumplit is „pecsenyézhet” bárki, akinek van hozzá étvágya. Léstyán Csaba muris rajzai, ha étvágyat nem is, jókedvet biztosan kerekítenek hozzá.
A tizennégy fejezeten át tartó irodalmi és képzőművészeti kalandozás koronája a mellékelt hanghordozó, amelyen a Kaláka együttes által megzenésített, fülbemászó dalokká kibontott versek dúdolásra fogják, táncra perdítik az ebben a világban járót. Így fonódik össze vers, zene és rajz, kiteljesedik az olvasói-befogadói élmény, és megerősödik a bizonyosság, hogy a Ragyog a mindenség az utóbbi évek egyik legmutatósabb, legsokrétűbb magyar nyelvű versgyűjteménye.
Ragyog a mindenség – Erdélyi gyermekvers-antológia. Válogatta: Makkai Kinga; Szerkesztette: Burus János Botond. Gutenberg Kiadó, 2021, ötödik kiadás
(Megjelent a vajdasági Előretolt Helyőrség 2023. májusi számában)
