Czini Zoltán: Ravaszsággal legyőzhető

Az Animus Kiadó 2007 óta adja ki a skandináv krimik sorozatot, amelynek népszerűsége mind a mai napig töretlen. A sorozatban elsőként az izlandi Arnaldur Indriðason Kihantolt bűnök című regénye jelent meg, s az az óta eltelt tizenhat évben százhatvannál is több címszóval ajándékozták meg a műfaj rajongóit. A legtöbb szerző svéd, norvég és izlandi nemzetiségű, de akad közöttük néhány dán és finn is. A legnépszerűbbektől – Jo Nesbø, Camilla Läckberg, Arnaldur Indriðason, Jus si Adler-Olsen, Kristina Olhsson, Lars Kepler stb. – mostanra tucatszámra jelentek meg a különféle izgalmas történetek, de a kiadó igyekszik minden évben olyan szerzőket is bemutatni, akik korábban nem szerepeltek a repertoárján. Ez utóbbiak közé tartozik Alex Dahl Köd utána című pszichológiai thrillere is.

A történetet négy narrátori szemszögből követhetjük nyomon, amelyek folyamatosan váltják egymást. Mind egyikük elbeszélésében az a közös, hogy egyes szám első személyű elbeszélésmódot alkalmaznak, így hozva sokkal közelebb a befogadóhoz azt a témát, amelyet a szerző részletesen meg kíván vizsgálni. A négy narrátor közül három nő (Liv, Anastasia, Selma), a negyedik pedig egy kisfiú (Adrian), s bár az elbeszélés stílusa akár nőiesen lágynak is nevezhető – a legtöbb skandináv kriminek ez az egyik sajátossága –, mégis igen durva világba nyerünk általuk betekintést, mégpedig olyanba, ahol a legaljasabb szálakat a hatalommámortól megszédült, minden elvetemültségre képes férfiak mozgatják. Ezek a férfiak a fiatal, csinos nőkre csak eszközként tekintenek, kihasználják kiszolgáltatott helyzetüket, a legmélyebb nyomorból a legfényűzőbb életvitelig képesek őket felemelni, ám azért, hogy ilyen kiváltságos helyzetbe kerülhessenek ezek a nők, magas árat kell fizetniük: számolniuk kell azzal, hogy amilyen gyorsan sikerült felkapaszkodniuk, olyan gyorsan ki is eshetnek pártfogoltjaik kegyeiből, mivel többnyire csak eszközökként tekintenek rájuk, a burzsoá férfielit bármikor hátat fordíthat nekik, vagy akár el is tüntetheti őket a Föld felszínéről. Ebből kifolyólag kiábrándítóan gonosz az a cselekmény hátteréül szolgáló világ, amelyet a regény négy narrátora bemutat.

A Köd utána által mozgatott nőalakok legtöbbje a divatiparban tevékenykedő fiatal nő, akik szépségükkel elbűvölik a kifutóra szegeződő férfiúi tekinteteket, de ezek a tekintetek csak befolyásos üzletemberektől, kábítószer-kereskedőktől, eszkortszolgáltatást le bonyolító futtatóktól származhatnak, a többiek meg sem közelíthetik ezeket a többnyire Kelet-Európából származó lányokat. Az egyik női narrátor az oroszországi Jekatyerinburgból származik – leírást olvashatunk az utolsó Romanovoknak a város környéki erdőben történő elhantolásáról –, igazi keleti szépségként kerül bemutatásra, s modellként Olaszországba kerülve éppen az imént felvázolt utat járja végig. A felemelkedéshez vezető út könnyűnek tűnik számára – bár a felütésben többször is utalást találunk arra, hogy egy idegen országban a nyelvi és a kulturális különbözőségek miatt sosem lehet könnyű a beilleszkedés –, de mivel a fiatal, szebbnél szebb lányokból akad bőven, ezért hamar rá kell jönnie, hogy csak akkor tarthatja meg a divatmágnásnál elért pozícióját, ha teljesen alárendeli neki önmagát, azaz csak és kizárólag a milliomos férfi porcelánbabájaként határozza meg élete célját, egyéni kibontakozásáról le kell mondania. A fiatal, naiv és kiszolgáltatott nők kizsákmányolása mind szellemi, mind fizikai értelemben – nem csak Anastasia példáján – igen részletesen és meggyőzően kerül bemutatásra (a laikus olvasó számára mindenképp), így a szerzőnek egy olyan világba sikerül bevezetnie célközönségét, amely a legtöbb skandináv kriminek nem képezi a témáját.

Ahogy halad előre a történet cselekménye, egyre izgalmasabbá válik, mert bár fokozatosan rájövünk, hogy a narratíva különféle szálai valahogy összefüggnek, igencsak nehezen bontakozik ki a végső megoldás, de amikor erre sor kerül, akkor elhatalmasodik rajtunk az érzés, miszerint soha, sehol nem lehetünk teljes biztonságban, még akkor sem, ha úgy hisszük, hogy sikerült eltávolodnunk azoktól a köröktől, amelyek a hatalmukkal való visszaéléssel akár egy másodperc alatt egész életeket is tönkretehetnek. Bár a regény zárlata reménykeltő, az ebben az esetben a férfiak személyében testet öltő gonosz csak ravaszsággal győzhető le, halálos ölelésükből szinte a csodával határosnak számít a szabadulás.

A Köd utána más jelenségekre is felhívja a figyelmet: Adrian személyében a neurodiverzitás bemutatására vállalkozik, s az ő szemszögéből bemutatásra kerülő történet igen megható, ugyanis gyermeki ártatlansággal átitatott. Az Adrianszál tulajdonképpen a felnőttek hazug világának az ellenpólusát, a gyermeki naivitást képezi, s igencsak elgondolkodtat bennünket arról, hogy ezt a gyermeki jóhiszeműséget milyen hamar le kell vetkeznünk magunkról, s átadnunk azt egy másfajta magatartásnak.

Bár Alex Dahl ezen regénye igen olvasmányos, lehet, hogy sokak számára csalódást fog okozni, ugyanis a Köd utána nem egy tipikus skandináv krimi. Attól, hogy a szerző norvég, s a történet elején – amíg Skandináviában járunk – igen télies az időjárás, még nem beszélhetünk nordic noirról. A kriminek ez a típusa attól lesz igazán skandináv, hogy az adott régióra utaló társadalomkritikának igen hang súlyos szerep jut, de ebből a regényből ez hiányzik, mivel a lokális jegyek nem elsősorban a skandináv régióban bontakoznak ki, s a téma, amelyről éppen lerántja a leplet, sem elsődlegesen skandináv. A műfajban jártas olvasó megszokta, hogy az igen szövevényes történetek gyakran útikönyvként is olvashatók, ugyanis a cselekmény helyszíne mindig valós, legyen az akár nagyvárosi, akár Skandinávia eldugott tájait bemutató. A leírások általában olyan részletesek, hogy az olvasói képzelőerő által minden helyszín életre kelthető. A magyar fordításban a nyár óta elérhető Köd utána – amely egyébként a szerző ötödik regénye, de idehaza ezenkívül csak a Fiú a küszöbön című jelent meg egy másik kiadó gondozásában – bár nem a műfaj tipikus példája, mégis egy különleges és olvasmányos színfoltnak számít a magyarul is megjelent skandináv krimik között, amely műfajt az Animus Kiadó immár másfél évtizede töretlen lendülettel népszerűsíti.

Alex Dahl: Köd utána. Budapest, Animus Kiadó, 2023

(Megjelent a vajdasági Előretolt Helyőrség 2023. októberi számában)