2022. augusztus 05., 08:44
Károly Dorina Nős tények című kötetében arról szól, hogyan lehet jelen lenni s e jelenlétben a másikkal kapcsolatot teremteni egy olyan világban, ahol a gesztusok annyira telítődtek, hogy már csak a testiség ragadható meg belőlük, s ahol a „most” dekódolásához egy végtelenül összetett és ugyanakkor töredezett térben kell tájékozódni.
Hogyan lehet meghallgatni és befogadni fiúcskaként, legényként vagy férfiként egy annyira érzékeny és őszinte női hangot, mint a Károly Dorináé? Mi a tétje a Nős tények című kötetben kibontakozó bináris nemi oppozícióknak? Egyáltalán megragadnak-e ezek a binaritásban, vagy egy olyan komplex szubjektum fejlik ki belőlük, amelyik kétségbeesetten próbálja megragadni maga körül a jelent és a nagybetűs másikat, amit s akit a múlt és a jövő elfed, profanizál, kiszipolyoz?
A kötet megközelítéséhez jót tesz, ha feloldjuk magunkban személyiségünk nemi szélsőségeit és megpróbálunk a kategóriákon túli én-re és te-re figyelni. Bármilyen sunyin is sugalmazza a cím a nőiség felőli értelmezést, úgy gondolom, hogy a kötet nagyszerűen nyitva hagyja a kapukat mindenki számára, aki a kapcsolatteremtés és a jelenlét lehetőségeivel való kísérletezést szeretné végigkövetni.
A kötet gerincét a címadó Nős tények ciklus képezi. A szösszenetnyi négysorosok laza kapcsolódásukkal úgy kísérik végig a többi verset, mint egy újra meg újra elhangzó refrén, ami kilencszer előbukkanva nyomatékosítja már puszta formája révén az alapélményt. A folytathatatlanság, a folyamatos feltöredezés, a hagyományosan egységben elképzelt felek folytonos disszonanciája kimozdít a romantikának a (főleg a popkultúrán keresztül hagyományozódott) happily ever after-jéből („boldogan éltek, amíg meg nem haltak”). Károly Dorina verseiben nincs happy, nincs ever, csak after van. A gyönyör lehetetlensége, „izzadtsága” folyamatosan kiégeti a pillanatot, ami csak egy utólagos, keserű szájízből foganó refl exióban tud megmutatkozni – „Fejemet sikoltva döntöttem hátra, / álladról izzadtság cseppent a számra”. A versnyelv képtelen megmaradni a jelen időben; még olyankor is, amikor az igék a jelenlétet sugallnák, a téma a „most még nem”-be, a „néhá”-ba vagy a „majd”-ba fut ki. (A Mont Blanc-on túl)
A versek rapszövegekre emlékeztető dinamikája olykor formabontó megoldásokat eredményez: a hangzás és nem a törvény a fontos, az alapok még prozódiai szinten is megremegnek, s csak a hatás számít, a kovalens és mindenféle kötések már nem jelentenek semmit, csak az én és csak a te vagyunk a magunk izzadt tenyereivel és túltelített szavaival, amik képtelenek arra, hogy véghez vigyék azt, amire (talán) hivatottak: a megragadást. A szubjektum „méltatlankodik beszélni nem tud”. (Nős tények 9.) Feltűnő, hogy az utolsó nős tény kétsoros, s így mondhatni tragikus hirtelenséggel szűnik meg a tapasztalatok nyelvbe ültetése, csak a meddőség marad és a méltatlankodás, a vágy egy folytonosan tovaillanó jelen után. A nyolcadik nős tényekben felbukkan egy bűvös szám, a negyvenegy, ami mintha kijelölné, milyen messze van a távol (Egy vállalhatatlan képeslapra), ahol végleg egybemosódik a „happily ever” utáni vágy („Azt hiszi nem vágyom soha senki másra / meginvitál húsz év monogámiára / tartanám szavam de attól tartok nem megy / nem vele képzelem el a negyvenegyet”) a tehetetlenséggel („Padlórecsegésre ébredek reggel / randevúm lenne az önismerettel / nem tudom meddig és hol marad távol / lehetnék negyvenegy bárkivel bárhol”).
Károly Dorina Nős tények című kötete olyan kortárs alkotásokkal teremt exegetikus (megmagyarázó, kifejtő) kapcsolatot, mint Mărcuțiu-Rácz Dóra Már minden nő hazament kötete vagy a Kistehén Bocsánat című albuma. Előbbivel összeolvasva a nőiség felőli megközelítés kerülhet előtérbe, s így olvasóként belátást nyerhetünk egy érzékenyen és őszintén kinyilatkoztatott léttapasztalatba, utóbbival „összehallgatva” pedig még nagyobb perspektívában láthatjuk azokat a mozgató ellenerőket, amiket fennebb tárgyaltam: a jelenlét és így a kapcsolatteremtés lehetetlenségét egy túltelített, túlhálózott világban.
Károly Dorina: Nős tények. Előretolt Helyőrség Íróakadémia, Budapest, 2021
(Megjelent az erdélyi Előretolt Helyőrség 2022. júliusi számában)
