Századunk felpörgetett tempójában nem könnyű eldönteni, hogy egy-egy társadalmi esemény, történés már a „múlt”, vagy csupán a közelmúlt részeként említendő-e? A nyolcvanas évek végén Csehszlovákiában (is), a hosszú birodalmi alávetettség után, mintha hirtelen omoltak volna le az örök érvényűnek tekintett (és el is fogadott) „börtönfalak”.
Új világ reményében éltettük a változásokat, valóban „hittel és illúzióval” telítődött a „jövő”. Csáky Pál Hit és illúzió című kötetnyitó drámáját olvasgatva (alcíme: „Színpadi játék a rendszerváltozás utáni idők reményeiről és csalódásairól”), 2023-ból nézve már megbocsátható naivitásnak tűnik új élet nyitányának tekinteni az akkori, kataklizmaszerű változásokat. Hiszen a nagy világváltozások hátteréről (a pénzügyi háttérhatalomról) akkoriban még halovány sejtelmünk sem volt (nem is lehetett!), s mert ma már van, könnyen érthetővé (üzenethordozóvá) válik a kötetet nyitó egyfelvonásos dráma. Egyik szimbóluma az idegen, oldalán a két kerubbal. A Biblia szerint a kerubok isten közvetlen környezetét alkotják. A Genezis szerint ők őrizték (azaz: őrzik!) az édenkertet, egészen pontosan az édenkert közepén álló életfát, kezükben lángpallossal. Az életfához nyilván csak az közelíthet, akiket a kerubok méltónak találnak erre. (Íme, a kiválasztottak szelekciója!) A döntő többség számára persze elbűvölő színjáték, illúzió marad az új élet káprázata. Láthatatlan korifeusai (a drámában az idegen személyesíti meg őket) a teremtett világ törvényeit ignorálva ideológiai alapokon szervezik-építik a jövőt jelentő új világot. Szlovákiai (és nem csak szlovákiai) magyar színházainknak hittel ajánlom a finom szövetű dráma eljátszását. Ahogy a kötet további két színművét: a György barát című drámát és az Elvtársi üdvözlettel című vérbő szatírát is.
A György barát a 16. században három részre szakadt Magyarország politikai állapotát és politikusi programját képezi le. Utalásai Trianon óta könnyen azonosíthatók a mai Magyarország és a szétszabdalt mai magyarság állapotával. S persze hatalmi környezetével. A dráma (tragédia?) kiváltó oka, hogy Fráter György környezete képtelen helyesen értelmezni György barát távlatos politikai szemléletét, aki kijátszva a szultán éberségét, titkos szerződéssel Ferdinánd császár koronája alá vitte Erdélyt… Ezen értetlenség eredménye, hogy maga Ferdinánd császár a megértés helyett gyanút fog, és miközben Rómából bíbornoki kalapot kért György barátnak, titokban már kiadta az utasítást Fráter György meggyilkolására. (Íme, a mai Magyarország és az EU viszonyának retusálatlan tükörképe!)
Az Elvtársi üdvözlettel a kommunista idők megidézése, ami, ha jól játsszák el, a szlovákiai magyar színházainkat rég nem látott teljesítményre segíthetné. Egy olyan világban (állami birtokon vagy termelőszövetkezetben?) játszódik, ahol a vágyak és célok (az általános aktivitás) még véletlenül sem a teremtett világ törvényeihez, alapképleteihez igazodik. Éppen fordítva! A természet erőitől várnák el, hogy Lenin elvtárs útmutatásaihoz igazodjanak! A sarjadó búzacsírákat serkentve, a szántóföldek pereméről Vladimir Iljics szövegeit olvassák fel, váltott műszakokban. S az értékek? Lényegi értékrend nem létezik. A marxista realizmus szerint az az értékesebb, ami nagyobb. Ezért a kapitalizmus megelőzése a gazdasági növénytermesztésben is kötelező! Lekörözése garantált: megkezdődik az új találmány, a „micsurini óriástök” termelése. A dráma végén megtörténik az óriástök ünnepélyes bemutatása a legmagasabb kommunista körök reprezentációja előtt. Az ördög azonban nem alszik! Gyanítható szabotázsakció következtében a bemutató (azaz az óriástök meglékelése) botrányba fullad. Mert közben a tök, eléggé el nem ítélhető módon, megrohadt… (Ennek a kommunista szellemnek az újraéledését láthatjuk Nyugat-Európában, ahol ma újra Marx és Lenin szobrokat avatnak.)
Csáky Pál: Hit és illúzió, Pro Futuro Hungarica Kiadó, 2022
(Megjelent a felvidéki Előretolt Helyőrség 2023. decemberi számában)
