

A Lélekszilánkok, Katona Nick első kötete 2021-ben jelent meg a dunaszerdahelyi Vámbéry Polgári Társulás gondozásában. A könyvben szereplő lírai szövegek mindegyike külön-külön is megállná a helyét, ugyanakkor a kötet egésze különleges játékra csábítja befogadóját. Bár a könyv Petőcz András tollából született utószava is segítségünkre lehet az értelmezésben, az olvasási „játékszabályokat” az első szöveg (Mondatok) elég világosan lefekteti. Ez az erős indítás egyfajta szerződés érzetét kelti, melyet az olvasás megkezdésével kötünk meg egy csupán szavakból és írásjelekből összeálló lénnyel: a lírai énnel. A könyv társszerzőivé, önjelölt elemzőivé alakulunk át a befogadás folyamatában, miközben kicsit a részeinkké is válik az irodalmilag megalkotott személy. De miféle alak ez? Milyen érzésekkel és gondolatokkal találkozunk a belső világában? Lelkének szilánkjai gyönyörködtetnek vagy megsebeznek bennünket? Elsősorban megállapítható, hogy ez a könyv nem csak harsány borítója okán színes jelenség. Formai szempontból a benne felvonultatott lírai szövegei többségében szabadversek, azaz rímtelenek, de műfaji tekintetben szivárványos bőséget tár elénk. Huszonkilenc írása közt akadnak versek, csokorba szedett lírai szösszenetek, haikuk, dialogikus költemények, hosszúversek is.
A Lélekszilánkok nyelvezetét és fogalmazásmódját legkönnyebben a találékony és a játékos jelzőkkel ragadhatnánk meg. Frappáns megoldásai, szokatlan, sok esetben meghökkentő képei miatt a műveket egyedi hangulat, egyfajta könnyed letargia hatja át. A szomorú, fájdalmas pillanatok is színekkel telítődnek. Az Eső című költeményben például a gyermekkori vágyakban való csalódás és a halálvágy egy eső utáni csillámló látomássá lényegül. A szövegeket szójátékok, angol és francia töredékek, vendégszövegek is gazdagítják. A kötet nyomokban Virginia Woolf, Nagy László, Tandori Dezső és József Attila utalásokat tartalmaz.
Valamennyi alkotást áthatja a szétesés érzete. Vissza-visszatérő erős ellentmondások szerepelnek a képekben, „egyszer fenn, aztán lenn, és vice versa.” Az egyén is képlékeny: Különböző változatokban teszi valósággá önmagát. Egyszer nőként, másszor férfi as hangon szólal meg, olykor nem is emberi lényként jelenik meg, hanem tárgyakká – szobává, bizonytalan mosollyá, műtárggyá –, vagy a nyelvvé lényegül. A legfelfokozottabb hangulatú szövegekben a megszólaló egyén még önmagát, szerepét, létének értelmét sem képes megfogalmazni: „Csak az nem világos, miért vagyok itt, ha sehol sem kéne lennem.”
A lírai én gondolatai és gondjai sem egysíkúak, így a felvonultatott témák terén sincsen hiány. Szerepel a kötetben a teljes megértés lehetetlensége, a depresszió, a létbizonytalanság, az élet és a halál banalitása, alvászavar, pánikroham, öngyilkosság, különféle függőségek, de magját a nyelv és az emberi kapcsolatok alkotják. Ez a fő téma összefonódva, egymást támogatva létezik ebben a szövegvilágban.
A nyelv leggyakrabban a szétesés ábrázolásánál jelenik meg, jelentéshordozó helyett, szerkezeti elemeire, szófajokra, írásjelekre, hangsúlyokra, szünetekre esik szét. Emellett ez a kötet sem mellőzi az érzések megfogalmazhatatlansága, a némaság fájdalmassága feletti bánatot. A nyelvhasználat, a megértetés vágya vezet a kapcsolatok témaköréhez. A kötetben ábrázolt viszonyok távol állnak az idilltől. Roncsoltak, hazugságokkal, meddő vágyódással és elutasítással telítettek, mégis sok esetben függőséget okoznak. A felejtés, a teljes elválás lehetetlensége is hangsúlyhoz jut, legintenzívebben az Együttlét című szövegben jelenik meg. A kötet párkapcsolatai nem válnak egyre élhetőbbé. Ismételten dugába dőlnek, s a lírai én megállapítja: „Néha ki kéne dobnunk / dolgokat. Ráma nélküli / képkereteket. / Megrepedt virágcserepeket. / A pohárban hagyott teafiltert. / Vagy egymást.”
Ez a kötet beenged egy érző, szerető és szenvedő szöveglény belső világába, de hogy mit viszünk át belőle a mi lelkünkbe, milyen szilánkok akadnak belénk, az csakis rajtunk áll.
Katona Nick: Lélekszilánkok, Vámbéry Polgári Társulás, 2021
(Megjelent a felvidéki Előretolt Helyőrség 2021. októberi számában)
Ki gondolná, hogy különös dolgok bárkivel és bármikor megtörténhetnek? Illetőleg: ki gondolná, hogy különös dolgok nem történhetnek meg bárkivel és bármikor? M. Nyirő Mária A varázsmag szövetsége című meseregényének főhőse ez utóbbi kérdés hallatán bizonyára egyetértően bólogatott volna egészen addig a napig, amikor egy különös pillanatban megnyílt egy varázsajtó, és… Na de ne fussunk ennyire előre!
Nemrégiben újabb kötettel, pontosabban a sorozat utolsó előtti darabjával egészült ki Kovács László és Görföl Jenő középkori templomokat bemutató könyvfolyama. A szerző–fotós páros ezúttal Trencsén, Liptó és Árva vármegye tizenhat templomát és két kápolnáját igyekszik a templomok iránt érdeklődők elé tárni.
A Vajdasági Magyar Művelődési Intézet gondozásában április 13-án kiadott Lélek vagyok, élni szeretnék! című hangjáték, szakmai és eszmei értékét egyaránt figyelembe véve, méltó főhajtás a nyolcvan éve elhunyt költőóriás, Radnóti Miklós emléke előtt.
Sarnyai Benedek új, a KMTG gondozásában megjelent kötete Elfeledték magukat címmel nem egy gondterhelt vagy vészterhes időket jósló könyv. Úgy mutatja meg egy kis közösségnek, a falunak az egyszerűségét, a közösségre jellemző szabályszerűségek természetét és a közösségi élmények hiányából eredő, korunkra jellemző elvágyódást a jelenből, hogy nem válik didaktikussá, vészjóslóvá.
Ez a könyv lényegében a Libatoll és történelem (Put u juče) folytatása. Minden, amit abban a kötetben észleltem, ebben is jelen van. A kisember története, a túlélésért folyó harc, a kisembert felőrlő történelem, a szavak eredeti jelentésének keresése, a részletek iránti érzékenység, Várady Tibor kitérői (a gyerekkorba vezető út és Amerikával való összehasonlítása) és persze Várady ragyogó iróniája… Minden szöveg kezdete mintegy a dokumentum fölelevenítése.
Halmosi Tantra és hőszivattyú című legújabb kötete a lírai trilógia folytatása tulajdonképpen, ám itt már nyoma sincs őszinte felháborodásnak, kiborulásnak, kétségbeesésnek, annak kapcsán, hogy hová is tart a világ. Maga a cím is arra utal, hogy már csak az elmélkedés maradt – megállapítások, riasztó és kegyetlen tények valóságosságától megtörten a költő már nem hiszi, hogy az embertelen világ megjavítható, nagy erőfeszítések után végképp levonta következtetéseit.
Jon Fosse Fehérség című művének magyar nyelvű kiadására nem kellett sokat várnunk. Az eredeti, norvég nyelvű kiadás 2023-ban hagyta el a nyomdát, a magyar nyelvű fordítás pedig már 2024 februárjának közepén elérhető volt a könyvesboltokban. Az, hogy a norvég nyelvű megjelenést ilyen gyorsan követte a magyar nyelvű kiadás, nemcsak a rövid terjedelemmel magyarázható, hanem azzal is, hogy a Svéd Akadémia Jon Fossének ítélte oda a 2023-as irodalmi Nobel-díjat.
Az ateistákon kívül az emberiség túlnyomó része hisz Isten létezésében, közülük sokan igyekeznek a Teremtő kinyilatkoztatásának megfelelő életvitelt tartani, a kíváncsibbak szeretnék kifürkészni Isten szándékát, hogy voltaképpen mi is a célja az emberiséggel. Az Úr akaratának tulajdonítják a tömegkatasztrófákat, a háborúkat, az emberi szenvedést egyaránt, mások ilyen esetek kapcsán felvetik a kérdést, hogy ilyenkor hol volt Isten, miért került bele a tervébe a szenvedés és a pusztulás.