2021. december 20., 09:34
Miután a cseh és a lengyel olvasók is anyanyelvükön élvezhették a borzongást, és a Peter Bebjak készítette filmadaptáció a Netflixen is elérhető lett, végre megjelent Jozef Karika Trhlina (Hasadék) című, 2016- os regényének magyar fordítása is. A hasadék 2021-ben, az Animus Kiadó gondozásában látott napvilágot.
Felmerülhet a kérdés, milyen ez a regény, ha fordításként vizsgáljuk. Amellett, hogy hűen követi az eredeti szlovák változat szövegét, a fordító, Böszörményi Péter figyelt arra is, hogy a mű narrátorára jellemző vagánykodó megszólalási mód is visszaköszönjön. A kötet tartalmazza a benne megjelenő földrajzi nevek listáját magyarul és szlovákul egyaránt. Érdekesség, hogy a lábjegyzetekben a szerző megjegyzései mellett helyet kapnak a fordítóéi is. Néhány esetben kiegészíti a szerző által szolgáltatott adatokat is. Például: amit Jozef Karika különös totemként ír le, arról a fordító elárulja, hogy egy neves magyar népdalgyűjtő (Szíjjártó Jenő) emlékére állított kopjafa.
A hasadék lapjain a szerző játékba hozza önmaga irodalmi változatát. A könyvbéli Jozef Karikát felkeresi egy Igor nevű alak, aki hihetetlen történetével felkelti a művész érdeklődését. A fi atalember meséjének magját a Nyitra közelében fekvő Tribecs hegységben történt eltűnések alkotják. Igor a mondandóját iratokkal, kutatási anyagokkal, interneten talált cikkekkel támasztja alá. Karika eldönti, hogy leírja és regénnyé gyúrja a fiatalember élményeit. A szöveget kiegészítik az író jegyzetei, és külön szövegrészekben foglalja össze a könyvbéli Karika benyomásait és véleményét a hallottakról. A regény végig bizonytalanságban tartja az olvasóit. Nem teszi egyértelművé, mivel állunk szemben: természetfeletti jelenség, gonosz vicc vagy képzelgés áll a rejtélyek hátterében?
A narrátor sem segít a dolog eldöntésében. Igor történetének lejegyzője hangfelvételeket készített. A szóbeli elbeszélés nyelvi és szövegszervezési nyomai (költői kérdések, amerikanizmusok, vulgarizmusok, későbbi események előrevetítései) gazdagon szerepelnek a szövegben. Sőt, olykor még a mesélés közben használt gesztusai is megjelennek benne: „Game over, tesó, ennyike volt (csettint)”. A mesélés hosszú időn keresztül, több hullámban zajlik. Megfigyelhető ezalatt a főhős átalakulása. Szkeptikus gúnyolódása lassan szorongássá, majd valódi rettegéssé válik. Gyakran megjelenik nála az önostorozás. Utólag bánja, hogy engedett a kíváncsiságának és figyelmen kívül hagyta rossz megérzéseit. Bár a narrátor belső világát, a pénzhiány és a sikertelen munkakeresés miatti frusztrációját, valamint függőségeit ismerjük meg a legárnyaltabban, a mellékszereplők sem csupán üres vázak. A hasadék nagy erőssége, hogy kevés karaktert szerepeltet, de azok az elbeszélő szemén át nézve ügyesen hozzájárulnak az izgalmak növeléséhez. Akad kedves barátnő (Mia), akiért a főhőssel együtt aggódhatunk, józan észt és racionális érveket képviselő fizikatanár (Dávid) és ezoterikus tanokra nyitott, összeesküvés-elméletek tekintetében hiszékeny magányos farkas is (Andrej). Nézeteik ütköztetése csak fokozza a bizonytalanságot a befogadóban.
A jó társaság mellett félelmetes helyszínekből sincsen hiány. Titokzatos dokumentumokat és hangfelvételeket rejtő romos elmegyógyintézet, különös kegyhelyek a hegyoldalban, elhagyott települések az erdő rejtekében, ijesztő zajokkal és nyomasztóan csendes zónákkal („élő csend, szeme van…”) teli hófödte rengeteg. A regényben olyan művekre találunk utalásokat, melyek inspirálták a megírását. A fi lmes ihletforrások közt a horrorok mellett (pl: Sziklák szeme, Blair Witch Projekt, Halálos kitérő) fantasy alkotásokat is találunk (pl: A Trónok Harca, Így neveld a sárkányodat). A Zrní együttes Lidérc (Hýkal) című zeneszáma is említésre kerül, mely tökéletesen illik a regény hangulatához, sőt olvasás közben hallgatva fokozhatja is a nyomasztó hatást.
A regény ideális olvasmány a hideglelős izgalmak kedvelőinek. Érdekesség, hogy A hasadék kapcsolódik egyéb Karika-regényekhez is. Csak remélhetjük, hogy mihamarabb megjelenésre kerülnek magyarul az író további rémregényei is, hogy megismerhessük a munkásságában kibontakozó rémuniverzumot.
Jozef Karika: A hasadék, Animus Kiadó, 2021
(Megjelent a felvidéki Előretolt Helyőrség 2021. decemberi számában)
