Mindenki másképp reagált a COVID-19 rohamos terjedésére, és más-más tevékenységgel tette önmaga számára elviselhetővé a 2020. március 10-től június 15-ig terjedő időszakot. H. Nagy Péter aktív kutatásba kezdett a vírushelyzet kulturális hatásairól és célul tűzte ki, többek között, az irodalmi és filmes járványtematika feldolgozását. Az irodalomtörténész, szerkesztő, popkultúra-kutató munkájának eredménye a Karanténkultúra és járványvilág című kötet lett, mely 2020- ban jelent meg, a Prae Kiadó gondozásában.
Az itt bemutatott kötet anyaga már darabjaiban megjelent egyéb platformokon: a Pátria Rádió műsorában előadások formájában, írott szövegekként a dunszt. sk-n, a kultmagon, a Trafik. sk-n, illetve az MA Populáris Kultúra Kutatócsoport blogján. Emellett H. Nagy Péter két-három naponta Bekezdések egy karanténkultúráról szóló monográfiából címmel kisesszéket tett közzé a facebookon, melyekben azzal a gondolattal játszott el, hogy a jelenlegi helyzetre hogyan tekinthetne vissza egy 2025-ben élő kutató. Talán ez a kompilációs szerkesztési mód tehet arról, hogy nemcsak témája tekintetében, de szövegszervezése folytán sem számít könnyű olvasmánynak ez a könyv. Sűrű, rengeteg altémát érintő alkotás, melyet érdemes szakaszosan, kisebb dózisokban fogyasztani.
A kötet két elhatárolható részre tagolódik. Az első naplóbejegyzés-szerű elmélkedéseivel „felidézi a bizonytalanság napjait és a karanténvilág sajátos hangulatát”, és a teljesség igénye nélkül nyújt villanásszerű betekintéseket a vírushelyzet okozta változásokba. Olvashatunk az emberi gondolkodásmód átalakulásáról, a politika és a tudomány közti aktív kommunikáció fontosságáról, az egészségügy magányügyből közüggyé formálódásáról, valamint kiemeli a járványidőszakban rohamosan terjedő álhírek elleni harc fontosságát. Rámutat a COVID-időszakban az olvasás népszerűségének felpörgésére, illetve az ez idő tájt született művek sokszínűségére. A műfajok közti hierarchia relativizálódott: a karanténköltészet, karanténdrámák, vírusnaplók, immunológiai esszék, dokumentumregények mellett megférnek a karanténvideók, hétköznapi tevékenységeket felvonultató performanszok, vírustematikájúvá szerkesztett klasszikus képek, maszkos hősöket ábrázoló graffitik, szobafogságdalok, karanténszínházi előadások és autobiográfiai feljegyzések is. Az internet és a szociális platformok révén a VGeneráció (vírusidőszakot megélőket jelölő új fogalom) individuális sztorijait nagy egésszé szövi a vírushelyzet. Ezek az alkotások kreatív módon segíthetnek megérteni és feldolgozni a feszült helyzetet befogadóiknak.
A kötet második fele sokkal összeszedettebbre sikeredett. Logikusan felépített, letisztult tanulmányok sorát tartalmazza, melyek közt az összekötőkapocs a vírusok, járványok jelenléte a kultúránk különféle elemeiben: filmekben (Az Andromédatörzs, 12 majom, Legenda vagyok, Z világháború, A majmok bolygója – Lázadás, stb.), pop-kulturális irodalmi alkotásokban (Greg Bear: A vér zenéje, Stephen King: Végítélet, stb.), tudománynépszerűsítő írásokban (Michael B.A. Oldstone: Vírusvadászok, Jared Diamond: Háborúk, járványok, technikák, Alessandro Vespignani: A jóslás algoritmusa, stb.). Akad ebben a szakaszban tanulmány a kulturális mémek létmódjáról, valamint a nanovilág és az irodalom kapcsolatáról is. A bemutatott művek mindegyike, konkrét vagy átvitt értelemben, hozzájárulhat a járványügyi helyzet megértéséhez.
A második hullám itt van a nyakunkon. Érezzük a szorítását, de a teljes letargia elkerülhető egy olyan alkotással a kézben, mint a Karanténkultúra és járványvilág, amely gondolkodásra, tágabb kontextusok feltérképezésére csábít. Rámutat arra, hogy születnek jó, érdekes dolgok egy ilyen nyomasztó időszakban is. „Végül is van abban valami szép és embertelen, hogy ennek a könyvnek a létrejötte végeredményben a vírusnak tulajdonítható.” A jelek és a szerző burkolt ígérete szerint hamarosan várhatjuk a folytatást.
(Megjelent a felvidéki Előretolt Helyőrség 2021. januári számában)
