

Király Anikó első regénye, a Strand, papucs, szerelem 2018-as megjelenése óta minden évben megörvendezteti egyre népesebb olvasótáborát egy-egy újabb, főként a mai kamaszok életére reflektáló, humoros, melegszívű ifjúsági regénnyel. A fiatal, feketenyéki származású írónő (aki egyébként illusztrátorként is tevékenykedik) legújabb, A balatoni sellő című kalandos meseregényét most is olyan, számára kedves témák inspirálták, mint a balatoni környezet és a varázslatos nyári hangulat. Ám ezúttal visszarepíti az olvasót az időben, egészen a 19. századig, nem sokkal a kiegyezés utáni dualizmus Magyarországába. A Manó Könyvek kiadó Új Kedvencek sorozatának legújabb darabja a korabeli lányregények légkörét hivatott megidézni. A szerző korábbi munkáihoz képest elsősorban a még fiatalabb olvasókat célozza meg, ugyanis a könyv tízéves kortól ajánlott.
Az első ránézésre is feltűnően gyönyörű, a vízfelszín színére emlékeztető, zöldeskék borító mögött megbúvó történet a nemes Kassay család köré szövődik. Anyagi problémáik miatt kénytelenek elhagyni családi villájukat, s vele együtt a frissen egyesített Budapestet is, hogy a hajdani nagyszülők elhagyatott, balatonfüredi házában próbáljanak helyrerázódni. A cselekmény sok érdekes karaktert felvonultatva több szálon fut, de fő mozgatórugója a grófcsalád testvérpárja. A kisebbik, saját világában élő Szofi nincs elragadtatva, hogy el kell hagynia otthonát, ahol éppen „a modern világ szele kezdett fújdogálni”. A helyzetet még inkább nehezíti, hogy a szigorú és kimért édesanyjának nincs türelme ártatlan csínyjeihez, nem tűri a rangon aluli elfoglaltságokat, mint a fáramászás, édesapját pedig látszólag csak a lóversenyek és a kártyapartik foglalkoztatják. A nővérét, akivel az utóbbi időben elhidegültek, egészen más jellegű terhek emésztik. Az ő házasságán múlik a család sorsa, minél gazdagabb férjet akarnak neki szerezni, s e probléma megoldásának kulcsát a füredi Anna-bálban látják. Aliz igyekszik felelősségteljes felnőttként viselkedni és családja elvárásainak megfelelni. Mindkettőjüknek hiányoznak a mindig kedves és megértő nagyszüleik, akiket már csak az emlékeiken keresztül ismerhetünk meg.
Közben a Csütörtöki Csuka nevű kétes hátterű helyi újságban megjelenik egy szenzációs hír: felbukkant a balatoni sellő. A kíváncsi és sok fantáziával megáldott Szofi szabad utat engedve természetének folyamatosan elkószál, nyomozni kezd utána, s közben új barátokra lel, köztük egy neves íróra: Jókai Mórra. Aliz pedig megismerkedik egy őszinte kertészfiúval, aki teljesen máshogy viszonyul hozzá, mint ahogy azt az eddigi kérőitől megszokta, s közben ő maga is különutakra lép. Ahogy egyre több titokra fény derül, úgy fokozódnak a bonyodalmak, és velük együtt az izgalmak is.
Egy eleven, élménygazdag világ tárul elénk: érezhetjük a szánkban a parti viskóban kanalazott halászlé ízét, a történet pedig könnyedén visz magával, mintha csak felszállnánk az első balatoni gőzhajóra, a Kisfaludyra. A szerzőre jellemző különös, finom humor és derűs hangulat mögött olyan örökérvényű témák feszülnek, mint az egyes osztályok közötti különbségek, társadalmi elvárások, becsületesség, elszemélytelenedés, vagy éppen a testvéri viszonyok dinamikája. Kicsiknek és nagyoknak, kint a tóparton olvasva és az eső elől a szobába bújva egyaránt alkalmas, és ajánlom azoknak is, akik valamilyen oknál fogva nem jutottak el a Balatonhoz, viszont szeretnék egy kicsit ott érezni magukat.
Király Anikó: A balatoni sellő, Manó Könyvek, Budapest, 2023
(Megjelent a felvidéki Előretolt Helyőrség 2023. augusztus számában)
Ki gondolná, hogy különös dolgok bárkivel és bármikor megtörténhetnek? Illetőleg: ki gondolná, hogy különös dolgok nem történhetnek meg bárkivel és bármikor? M. Nyirő Mária A varázsmag szövetsége című meseregényének főhőse ez utóbbi kérdés hallatán bizonyára egyetértően bólogatott volna egészen addig a napig, amikor egy különös pillanatban megnyílt egy varázsajtó, és… Na de ne fussunk ennyire előre!
Nemrégiben újabb kötettel, pontosabban a sorozat utolsó előtti darabjával egészült ki Kovács László és Görföl Jenő középkori templomokat bemutató könyvfolyama. A szerző–fotós páros ezúttal Trencsén, Liptó és Árva vármegye tizenhat templomát és két kápolnáját igyekszik a templomok iránt érdeklődők elé tárni.
A Vajdasági Magyar Művelődési Intézet gondozásában április 13-án kiadott Lélek vagyok, élni szeretnék! című hangjáték, szakmai és eszmei értékét egyaránt figyelembe véve, méltó főhajtás a nyolcvan éve elhunyt költőóriás, Radnóti Miklós emléke előtt.
Sarnyai Benedek új, a KMTG gondozásában megjelent kötete Elfeledték magukat címmel nem egy gondterhelt vagy vészterhes időket jósló könyv. Úgy mutatja meg egy kis közösségnek, a falunak az egyszerűségét, a közösségre jellemző szabályszerűségek természetét és a közösségi élmények hiányából eredő, korunkra jellemző elvágyódást a jelenből, hogy nem válik didaktikussá, vészjóslóvá.
Ez a könyv lényegében a Libatoll és történelem (Put u juče) folytatása. Minden, amit abban a kötetben észleltem, ebben is jelen van. A kisember története, a túlélésért folyó harc, a kisembert felőrlő történelem, a szavak eredeti jelentésének keresése, a részletek iránti érzékenység, Várady Tibor kitérői (a gyerekkorba vezető út és Amerikával való összehasonlítása) és persze Várady ragyogó iróniája… Minden szöveg kezdete mintegy a dokumentum fölelevenítése.
Halmosi Tantra és hőszivattyú című legújabb kötete a lírai trilógia folytatása tulajdonképpen, ám itt már nyoma sincs őszinte felháborodásnak, kiborulásnak, kétségbeesésnek, annak kapcsán, hogy hová is tart a világ. Maga a cím is arra utal, hogy már csak az elmélkedés maradt – megállapítások, riasztó és kegyetlen tények valóságosságától megtörten a költő már nem hiszi, hogy az embertelen világ megjavítható, nagy erőfeszítések után végképp levonta következtetéseit.
Jon Fosse Fehérség című művének magyar nyelvű kiadására nem kellett sokat várnunk. Az eredeti, norvég nyelvű kiadás 2023-ban hagyta el a nyomdát, a magyar nyelvű fordítás pedig már 2024 februárjának közepén elérhető volt a könyvesboltokban. Az, hogy a norvég nyelvű megjelenést ilyen gyorsan követte a magyar nyelvű kiadás, nemcsak a rövid terjedelemmel magyarázható, hanem azzal is, hogy a Svéd Akadémia Jon Fossének ítélte oda a 2023-as irodalmi Nobel-díjat.
Az ateistákon kívül az emberiség túlnyomó része hisz Isten létezésében, közülük sokan igyekeznek a Teremtő kinyilatkoztatásának megfelelő életvitelt tartani, a kíváncsibbak szeretnék kifürkészni Isten szándékát, hogy voltaképpen mi is a célja az emberiséggel. Az Úr akaratának tulajdonítják a tömegkatasztrófákat, a háborúkat, az emberi szenvedést egyaránt, mások ilyen esetek kapcsán felvetik a kérdést, hogy ilyenkor hol volt Isten, miért került bele a tervébe a szenvedés és a pusztulás.