Gion Nándor a vajdasági magyar irodalom neoavantgárd törekvéseinek egyik szuverén tehetségeként tűnt fel a hatvanas évek elején, a ma már irodalomtörténeti jelentőségű újvidéki Új Symposion folyóirat alkotói körében. Kísérletező kedve azonban nem korlátozódott az újszerű formatechnikák kialakítására, hanem konfliktushelyzeteket is bátran vállalva törekedett a vajdasági magyar élet történelmi múltjának és mindenkori jelenének az ábrázolására, azoknak a személyes sorsokat alakító társadalmi folyamatoknak a kegyetlen valósághűséggel való megjelenítésére, melyek az élet útját alakítják. A Gion Nándor Emlékház, neves vajdasági írónk hagyatékának őrzőjeként és hagyományának ápolójaként, 2013 óta novellapályázatot hirdet meg, melynek célja a magyar irodalom gazdagítása, új művek írásának serkentése, a gioni diskurzusok továbbéltetése. A díj eredetileg magyar nyelven írt pályamű szerzőjének ítélhető oda.
A Forum Könyvkiadó gondozásában jelent meg a 2021. évi Gion Nándor Novellapályázat antológiája, amely a díjnyertes írásokat tartalmazza. A szakmai zsűri – Becsy András, Benedek Szabolcs, Beszédes István – által legjobbnak ítélt novellák szerzői a gioni hagyomány útját követik.
Romoda István bevallása szerint novellaírással a Gion-pályázat hatására kezdett el foglalkozni, ezért munkáit ennek jegyében írja. Témáit családja igaz történeteiből meríti, a cselekményei nagyon apró módosításokkal valós, megtörtént eseményeket írnak le. „Nem szerettem a hétfőket, talán, mert ekkor volt a heti feladatok kiosztása. Egy kis munkaközösségben dolgoztam, szakpolitikai előadóként. Nem szerettem a munkám, sem a politikát vagy a politizálást. De nem tehettem mást, ezért fizettek.” (A fontos tanú)
Riegel Zoltánnak élete nehéz időszakában sokat segítettek Gion Nándor írásai. Számára ezért nagy öröm és megtiszteltetés, hogy a szellemiségét követő, ápoló antológiában szerepelhet írásával. „A birkapörkölt ízét nem felejtjük azóta sem. A juhász az egész társaságot meghívta, voltunk vagy húszan. Jó kis mulatság, lakoma kerekedett, de az már egy másik történet.” (A birkapörkölt)
A kötet első három írása a dobogós novellák közül kerül ki: Pollmann Teréz A szabadság hídja című novellája, Balázs István A szoknyavadászat művészete című elbeszélése és Bíró Tímea Kiürült égbolt című rövidtörténete, amely Gion ifjúsági regényeinek hangulatát nagy fokú intenzitással adja vissza. A kertben rejtőzködő gyerekek akár a Keglovics utca bokrai közt is bujkálhatnának, az eget fürkészve: „Tudtam, hogy hiába várom már a kárókatonákat, ide nem fognak visszatérni, nem érdemeljük meg, hogy az udvarunk fölött szálljanak el. Mintha forró szénnel lenne tele a kertünk, aminek a feketesége lerántja a mélybe az arra tévedőt. De hogy hány éven át bolyongtunk mi ebben a pusztaságban, hogy milyen ráncosra zokogta és reszkette magát a szív, azt csak a csillagok tudnák megmondani, akik végigvirrasztották velünk az éjszakákat, és hagyták, hogy anyám ablakpárkánnyá bánkódja magát.” Rényi Ádám, Óczy, Gáspár Mária, Wilhelm József, Szöllőssy Tibor rövidtörténeteit tartalmazza még a kötet, amelyet Benedek Miklós szerkesztett. Az illusztrációkat Jankovics Bocskovity Éva készítette.
Amikor Gion Nándor 1994-ben nyugdíjba vonult, és áttelepült Magyarországra, már túl volt életének ötvenedik évén. Nevezetes regényeket, elbeszéléseket, színes történeteket vitt magával, valamint a történetmondás mesterének, megbízható elbeszélőjének jó hírét. A délszláv háborúk vérzivataros évtizedében, ha szülővárosától távol is, mégis a téma, a helyszín, a figurák mind a hátrahagyott világ, a Szenttamáson elkezdődött történet szereplői, amelyet még itthon indított, és „odaát” is ez a történet került az olvasók elé, ez a novellákból épülő regényfolyam, amely nem egyszerűen történelmi illusztráció, hanem az írásban újraélt és továbbélt élet magas esztétikai színvonalú ábrázolása. Ahogyan Horváth Futó Hargita megfogalmazta a Gion-évforduló kapcsán: „Egy művet akkor lehet kanonikusnak teremteni, ha produktívan hat a mai kulturális termelésre, modellként szolgál új művek létrehozására: ha kiadják, olvassák, interpretálják, tanítják, tudományos értekezések tárgyává teszik, rádióra alkalmazzák, színre viszik, filmet forgatnak belőle, kritikák jelennek meg az előadásáról, filmadaptációról.”
Gion Nándor életműve napjainkban is inspirációs forrás, és produktív erővel hat. Mindenkori követői pedig nemcsak a kultuszának megőrzésében és megerősítésében, hanem a vajdasági magyar irodalmi kánon megteremtésének folyamatában is jelentős szereppel bírnak.
Emberi módon. Gion Nándor Novellapályázat 2021. Forum Könyvkiadó, Újvidék, 2022
(Megjelent a vajdasági Előretolt Helyőrség 2023. novemberi számában)
Ki gondolná, hogy különös dolgok bárkivel és bármikor megtörténhetnek? Illetőleg: ki gondolná, hogy különös dolgok nem történhetnek meg bárkivel és bármikor? M. Nyirő Mária A varázsmag szövetsége című meseregényének főhőse ez utóbbi kérdés hallatán bizonyára egyetértően bólogatott volna egészen addig a napig, amikor egy különös pillanatban megnyílt egy varázsajtó, és… Na de ne fussunk ennyire előre!
Nemrégiben újabb kötettel, pontosabban a sorozat utolsó előtti darabjával egészült ki Kovács László és Görföl Jenő középkori templomokat bemutató könyvfolyama. A szerző–fotós páros ezúttal Trencsén, Liptó és Árva vármegye tizenhat templomát és két kápolnáját igyekszik a templomok iránt érdeklődők elé tárni.
A Vajdasági Magyar Művelődési Intézet gondozásában április 13-án kiadott Lélek vagyok, élni szeretnék! című hangjáték, szakmai és eszmei értékét egyaránt figyelembe véve, méltó főhajtás a nyolcvan éve elhunyt költőóriás, Radnóti Miklós emléke előtt.
Sarnyai Benedek új, a KMTG gondozásában megjelent kötete Elfeledték magukat címmel nem egy gondterhelt vagy vészterhes időket jósló könyv. Úgy mutatja meg egy kis közösségnek, a falunak az egyszerűségét, a közösségre jellemző szabályszerűségek természetét és a közösségi élmények hiányából eredő, korunkra jellemző elvágyódást a jelenből, hogy nem válik didaktikussá, vészjóslóvá.
Ez a könyv lényegében a Libatoll és történelem (Put u juče) folytatása. Minden, amit abban a kötetben észleltem, ebben is jelen van. A kisember története, a túlélésért folyó harc, a kisembert felőrlő történelem, a szavak eredeti jelentésének keresése, a részletek iránti érzékenység, Várady Tibor kitérői (a gyerekkorba vezető út és Amerikával való összehasonlítása) és persze Várady ragyogó iróniája… Minden szöveg kezdete mintegy a dokumentum fölelevenítése.
Halmosi Tantra és hőszivattyú című legújabb kötete a lírai trilógia folytatása tulajdonképpen, ám itt már nyoma sincs őszinte felháborodásnak, kiborulásnak, kétségbeesésnek, annak kapcsán, hogy hová is tart a világ. Maga a cím is arra utal, hogy már csak az elmélkedés maradt – megállapítások, riasztó és kegyetlen tények valóságosságától megtörten a költő már nem hiszi, hogy az embertelen világ megjavítható, nagy erőfeszítések után végképp levonta következtetéseit.
Jon Fosse Fehérség című művének magyar nyelvű kiadására nem kellett sokat várnunk. Az eredeti, norvég nyelvű kiadás 2023-ban hagyta el a nyomdát, a magyar nyelvű fordítás pedig már 2024 februárjának közepén elérhető volt a könyvesboltokban. Az, hogy a norvég nyelvű megjelenést ilyen gyorsan követte a magyar nyelvű kiadás, nemcsak a rövid terjedelemmel magyarázható, hanem azzal is, hogy a Svéd Akadémia Jon Fossének ítélte oda a 2023-as irodalmi Nobel-díjat.
Az ateistákon kívül az emberiség túlnyomó része hisz Isten létezésében, közülük sokan igyekeznek a Teremtő kinyilatkoztatásának megfelelő életvitelt tartani, a kíváncsibbak szeretnék kifürkészni Isten szándékát, hogy voltaképpen mi is a célja az emberiséggel. Az Úr akaratának tulajdonítják a tömegkatasztrófákat, a háborúkat, az emberi szenvedést egyaránt, mások ilyen esetek kapcsán felvetik a kérdést, hogy ilyenkor hol volt Isten, miért került bele a tervébe a szenvedés és a pusztulás.