Tian Er: A halálba tippelt ember. Kocsis Kiadó, Budapest, 2022
Milyen a jó kortárs kínai novella? Ugyanolyan, mint az európai vagy a dél-amerikai, hiszen az emberek – akikről szól – mindenütt egyformák: együttérzők, a háttérben meghúzódók, az árral sodródók, a sorsukat a saját kezükbe vevők, főnökösködők, önfeláldozók, kegyetlenek, gonoszkodók, ügyeskedők, kárörvendők – a körülményeiktől, élettapasztalataiktól, jellemüktől függően.
A címadó novella hőse, Vaksi Liang Shun egy kínai idősek otthonában él, mégpedig „ösztöndíjasként”, hiszen szerény nyugdíja nem elegendő az ellátás költségeire. Egész életében elnyomták, embertársaitól jócskán kapott rúgást, szeretetet, figyelmet annál kevesebbet. Amikor gyengélkedik, és lakótársai szorgalmasan látogatják szerény kis szobájában, komoly felismerésre jut, a vigasztaló, együttérző szavak ellentétes hatást váltanak ki az ágyban fekvőből: azon kezd agyalni, biztosan a kedvességgel, figyelmességgel palástolják, hogy halálos beteg. Miközben a gyengélkedő átadja magát a kételynek, elveszíti az életerejét, kihuny benne az életösztön. Ezért nem fogad látogatót, talpra állítja, s kegyetlen játékot ajánl kártyapartnereinek: bizonyos összeget arra tegyenek fel, ki lesz a következő az otthonban, aki meghal. Az egész pénzt az söpri be, aki eltalálja. Annyira sikeresen tippel, hogy rettegni kezdenek tőle az otthon lakói, s mindenki védelmi pénzt fizet neki, nehogy őt nevezze meg, ne őt tippelje a halálba. Szinte élet-halál ura lesz ez az egész életében a háttérbe szorult, a szürke tömegbe belesimult ember. Végül ez a kegyetlen tippelős játék okozza a halálát is. S miközben a lelke már elindul a nagy útra, visszapillant élettelen, rút testére, és csak arra tud gondolni: létezett a földi világban egy idősek otthona, amely egy rövid időre az ő felségterülete volt.
Egy másik novella hőse, Li Ke nem egy tipikus XXI. századi fiatal: apjához hasonlóan ő is taoista pap lesz, visszatér a szegényes, hegyi falujába a városi egyetemi tanulmányai után. Avatási szertartása estéjén apját halálos baleset éri, ő pedig a búcsúztató ceremónia során rádöbben: nem a jó álláshoz szükséges protekció vagy más életformamodell ismerete híján választotta ezt a hivatást, hanem ez az ő igazi útja, itt van otthon.
Öreg Huang rendőr, nem kis életismerettel rendelkezik, az átlagosnál jobban belelát az emberek lelkébe. Ezért is tudja rács mögé juttatni a kegyetlen taxisgyilkosság elkövetőit. Közben persze a nagy kínai gyárváros, a piti és nagyobb kaliberű bűnözők, a korrupció világába is betekintést ad az 1977-ben született, többszörösen díjazott író.
A piaci galambárus – akinek igencsak rosszul megy az üzlet – el nem tudja képzelni, hogy állandó vevője, egy szelíd tekintetű, vézna tizenéves lány miért vesz tőle annyi madarat. Az olvasó gyorsan megismerkedik a valósággal: az együgyű lány anyja és mostohaapja prostituáltakat futtatnak, és a galambvér akkor kell, ha a kuncsaft a lepedőn jól látható bizonyítékot szeretne, hogy jókora összegért szűz lányt kap. A mostohaapa jó pénzért a kiskorú lányt is kiközvetíti, aki e légyott során olyan súlyos sérüléseket szenved, hogy a mostohaapa és a prostituáltak letartóztatására érkező, az ajtót berúgó rendőrök mentik meg az életét azzal, hogy kórházba szállítják. Persze, ez csak a szimpla történet, ami izgalmassá teszi a novellát, az az érzelmi manipuláció sokféle változatának, a gátlástalanságnak, az ügyeskedésnek, az elferdített igazságnak a hol nyers, szókimondó, hol csak finoman érzékeltetett leírása.
(Megjelent a vajdasági Előretolt Helyőrség 2023. áprilisi számában)
