2021. január 17., 09:44
A mesehallgatás, a meseolvasás és a mesemondás népszerűsítéséért indította el új hangzómellékletes népmeseválogatás-sorozatát a budapesti Hagyományok Háza. Az első kötetbe huszonegy Kis-Küküllő menti, kibédi népmese került Ráduly János gyűjtéséből.
Hallgasd, olvasd, mondd! – ezzel a mottóval indította útjára új sorozatát a Hagyományok Háza tavaly novemberben, amely egyben nyitást is jelent a pedagógusok és közművelődési szakemberek mellett a gyerekek, az érdeklődő nagyközönség felé.
„Ráduly János az elmúlt nyolc évtized során páratlanul gazdag életművet alakított ki, amely a néprajzi terepmunka és a publikáció kettőssége köré rendeződött. Hatalmas népköltészeti gyűjteménye önmagában is egyedülálló, de még inkább az, hogy ezt egyetlen faluban, választott falujában, Kibéden érte el. A magyar nyelvterületen és Európában is ritka – létezik, de ritka – az a település, amelynek szellemi értékeit ilyen alaposan összegyűjtötték, ilyen értőn rendszerezték és nyomtatásban is megjelentették. Ráduly János ballada- és népmesegyűjtőként számos mesegyűjteményt, több egyéniség-monográfi át is megjelentetett, és mi ezekből, a romániai kiadóknál megjelent, mára már sajnos antikvárrá vált mesekötetekből készítettük ezt a válogatást” – fogalmazott Dala Sára népmese szakelőadó, a kötet szerkesztője a könyv budapesti bemutatóján.
A tanár, költő, műfordító, folklórkutató Ráduly János 1937-ben született Korondon. Első írása 1959-ben jelent meg, és attól kezdve folyamatosan publikál. 1962- től él Kibéden. A legelső könyve 1975-ben jelent meg Kibédi népballadák, a második 1978-ban A vízitündér leánya - Kis-Küküllő menti népmesék címmel. „Beleártottam magam a kibédi néphagyományok gyűjtésébe, ballada- meg mesegyűjtésbe főleg, és kimeríthetetlennek bizonyult ez a kincs. Könyvek lettek belőle” – mondta néhány éve egy, a Liget portálnak adott interjúban.
A most megjelent kötet anyagát a hetvenes-nyolcvanas években gyűjtötte. Életműve figyelemreméltó, több mint 130 kötetet publikált, amelynek mintegy tizedrésze népmese-kiadvány. A kibédi adatközlők magyarok és magyar anyanyelvű cigányok voltak, az eredeti népmeséket a kutató magnetofonra rögzítette, majd leírta a felvett szöveget. Ráduly, mint ahogy minden kötetében jelezte is, a hallottakat stilizálta, s az irodalmi köznyelvhez közelítette úgy, hogy a székelyes, „kibédies” íz a történetekben ne csorbuljon – hangsúlyozta a kötet szerkesztője.
A Hagyományok Háza kötetének válogatásában bemutatják a kibédi népmesekincs nyelvi és tartalmi szépségei mellett műfaji gazdagságát is: tündérmeséket, hazugságmeséket, állatmesét, tréfás mesét, formulamesét és rászedettördög-mesét is közölnek. A kötetet Streicher András illusztrációi színesítik.
„Ebben a kötetben remekül sikerült megtalálni az arányokat, megőrizték a mesék az eredeti ízeket, ugyanakkor gondozott szöveg hatását keltik” – fogalmazott Gombos Péter, a kaposvári egyetem docense, a Magyar Olvasástársaság alelnöke.
Elhangzott, az igényes olvasást, tájékozódást utószó, tájszójegyzék, a kibédi mesemondók adatai, a mesék tipológiai besorolása és a mesemondók rövid bemutatása is segíti. Mivel az eredeti kibédi mesemondók hangjait tartalmazó magnószalagok elvesztek, ezért a meséket hat mai hivatásos mesemondó – Bukovics János, Dóra Áron, Fábián Éva, Klitsie-Szabad Boglárka, Kovács Marianna, Soós Emőke – mondta el, fejből, a hagyományos magyar mesemondás improvizatív stílusában. „Kifejezett szándékunk, hogy aki a gyűjteményt elolvassa és a hangzóanyagával is megismerkedik, az a mesemondásba is beletanulhasson” – mutatott rá Dala Sára.
(Megjelent az erdélyi Előretolt Helyőrség 2021. januári számában)
