

George Friedman e művében az USA történelméből, korábbi társadalmi és gazdasági ciklusok természetének részletes elemzéséből állít fel egy prognózist az Amerikai Egyesült Államok következő éveire nézve. De mégis miért lehet érdekes az európai olvasók számára egy tengerentúli világról szóló könyv? Azért, mert egy világbirodalom krízise nemcsak állampolgárai életét keseríti meg, hatással van a Föld valamennyi államára. Válságba vagy akár háborúba döntheti azok gazdaságát, társadalmi berendezkedését, kilátástalanná téve állampolgáraik mindennapjait.
George Friedman 1949-ben született Budapesten holokauszttúlélő szülők gyerekeként. Gyermekkorában vándoroltak ki családjával az Egyesült Államokba, ahol politológusi tanulmányait követően a világ legnagyobb hírszerző magáncége, a Stratfor alapító elnökeként közzétett hajszálpontos elemzései és prognózisai révén vált világhírűvé. Napjainkban a geopolitikai előrejelzésekre szakosodott Geopolitical Futures alapító elnöke. A 2008-ban írt A következő 100 évben című könyvében például azt is előrevetítette, hogy Oroszország 2020 körül megtámadja Ukrajnát. Műveit több mint húsz nyelvre fordították le.
A Vihar a csönd előtt című kötet angolul 2020-ban, magyarul a Mathias Corvinus Collegium kiadásában 2022-ben jelent meg. A kiadás idejéből értelemszerűen következik, hogy a kötet már reflektál a Trump-korszak egyes jelenségeire, de még nem esik benne szó a koronavírus-járványról vagy az orosz–ukrán háborúról. A könyv meggyőző ereje leginkább nagyívű történelemszemléletéből ered, amely – a lineáris elbeszélésekhez szokott nyugati közönség számára némiképp szokatlan módon – nagy ciklikus körforgásokba fonja az Egyesült Államok gazdasági-társadalmi-politikai változásait. George Friedman szerint az USA a történelmének legnehezebb időszakát éli: egyszerre kell megküzdenie az intézményi és társadalomgazdasági válsággal, valamint birodalmi pozíciói megrendülésével. Mindazonáltal George Friedman bizakodó. Úgy látja, hogy Amerika történelmét mindig is az intézményi és társadalomgazdasági ciklusok formálták. Ám rugalmasságának köszönhetően, épp a ciklusváltások miatt volt képes alkalmazkodni az új történelmi körülmények és az aktuális technológiaváltás követelményeihez. A ciklusváltások mindenkor megteremtették a feltételeit a termelékenység növekedésének, új társadalmi csoportok felemelkedésének és az új körülményeknek megfelelő intézményrendszer kiépítésének. Ez pedig nyugodt, fejlődő korszakot hoz az amerikaiaknak, csendet a vihar utáni időszakra. Az intézményi ciklus Friedman szerint nyolcvanévente vesz fordulatot. Az 1945-ben kezdődött második ilyen lassan a végére jár, 2025- re várható a fordulat. Az amerikai intézményrendszer működési zavarai azonban már évek óta nyilvánvalók a szerző szerint. George Friedman a történelmi tapasztalatok alapján úgy látja, hogy az intézményi ciklusfordulót eddig mindig háborúk előzték meg. A konfliktusok nyitottak utat az intézményrendszer átalakításának. Szerinte ennek nem mond ellent, hogy az Amerikai Egyesült Államok az ikertornyok elleni 2001-es merénylet óta permanens háborúban áll a dzsihádistákkal. Bár könyvének megírásakor még nem láthatta az orosz–ukrán proxyháború kitörését vagy a Kínával való kapcsolatok megromlását, mindez csak megerősíti azt az elméletet, hogy a húszas évek háborúi fogják kikényszeríteni az amerikai intézményrendszer átalakítását. A társadalomgazdasági ciklusok azonban, mint a szerző állítja, rövidebb életűek: ötvenévente követik egymást, és mindig technológiaváltáshoz köthetők. A következő trendforduló szintén a 2020-as évek közepére várható. E kettős váltás példátlan társadalmi feszültségekkel, értékválsággal és minden korábbinál kiélezettebb konfliktusokkal jár a neves szakértő szerint.
A művet három tartalmi részre osztotta a szerző. Az első részben bemutatja az amerikai jellemet, az amerikai értékeket és az amerikai nép kialakulásához vezető történelmet. Ebből az is kiderül, hogy miért olyan erős az Egyesült Államok ellenálló képessége, és hogyan képes átvészelni a legszélsőségesebb időszakokat is. A második részben részletesen bemutatja a két nagy ciklust és az amerikai történelmet befolyásoló tényezőket, különös tekintettel azokra, amelyek az Egyesült Államok mostani válságához vezettek. A harmadik rész egy prognózis, bemutatva az előttünk álló válságot, amikor – az eddig soha nem tapasztalt módon – a két ciklusforduló egymásba fonódik 2020 és 2030 között. Friedman végül felvázolja, mi következhet a válság után, és hogyan festhet Amerika jövőképe.
A kötetet ajánlom minden olyan érdeklődőnek, aki szeretné megérteni a nagyvilágban jelenleg is zajló kaotikus események okait: ebben apró mozaikdarabként biztosan segítségünkre válhat Friedman könyve.
George Friedman: Vihar a csönd előtt. Amerika viszontagságai, a 2020-as évek válságai és a győzedelmes jövő. MCC Press Kft., Budapest, 2022
(Megjelent a vajdasági Előretolt Helyőrség 2023. júniusi számában)
Ki gondolná, hogy különös dolgok bárkivel és bármikor megtörténhetnek? Illetőleg: ki gondolná, hogy különös dolgok nem történhetnek meg bárkivel és bármikor? M. Nyirő Mária A varázsmag szövetsége című meseregényének főhőse ez utóbbi kérdés hallatán bizonyára egyetértően bólogatott volna egészen addig a napig, amikor egy különös pillanatban megnyílt egy varázsajtó, és… Na de ne fussunk ennyire előre!
Nemrégiben újabb kötettel, pontosabban a sorozat utolsó előtti darabjával egészült ki Kovács László és Görföl Jenő középkori templomokat bemutató könyvfolyama. A szerző–fotós páros ezúttal Trencsén, Liptó és Árva vármegye tizenhat templomát és két kápolnáját igyekszik a templomok iránt érdeklődők elé tárni.
A Vajdasági Magyar Művelődési Intézet gondozásában április 13-án kiadott Lélek vagyok, élni szeretnék! című hangjáték, szakmai és eszmei értékét egyaránt figyelembe véve, méltó főhajtás a nyolcvan éve elhunyt költőóriás, Radnóti Miklós emléke előtt.
Sarnyai Benedek új, a KMTG gondozásában megjelent kötete Elfeledték magukat címmel nem egy gondterhelt vagy vészterhes időket jósló könyv. Úgy mutatja meg egy kis közösségnek, a falunak az egyszerűségét, a közösségre jellemző szabályszerűségek természetét és a közösségi élmények hiányából eredő, korunkra jellemző elvágyódást a jelenből, hogy nem válik didaktikussá, vészjóslóvá.
Ez a könyv lényegében a Libatoll és történelem (Put u juče) folytatása. Minden, amit abban a kötetben észleltem, ebben is jelen van. A kisember története, a túlélésért folyó harc, a kisembert felőrlő történelem, a szavak eredeti jelentésének keresése, a részletek iránti érzékenység, Várady Tibor kitérői (a gyerekkorba vezető út és Amerikával való összehasonlítása) és persze Várady ragyogó iróniája… Minden szöveg kezdete mintegy a dokumentum fölelevenítése.
Halmosi Tantra és hőszivattyú című legújabb kötete a lírai trilógia folytatása tulajdonképpen, ám itt már nyoma sincs őszinte felháborodásnak, kiborulásnak, kétségbeesésnek, annak kapcsán, hogy hová is tart a világ. Maga a cím is arra utal, hogy már csak az elmélkedés maradt – megállapítások, riasztó és kegyetlen tények valóságosságától megtörten a költő már nem hiszi, hogy az embertelen világ megjavítható, nagy erőfeszítések után végképp levonta következtetéseit.
Jon Fosse Fehérség című művének magyar nyelvű kiadására nem kellett sokat várnunk. Az eredeti, norvég nyelvű kiadás 2023-ban hagyta el a nyomdát, a magyar nyelvű fordítás pedig már 2024 februárjának közepén elérhető volt a könyvesboltokban. Az, hogy a norvég nyelvű megjelenést ilyen gyorsan követte a magyar nyelvű kiadás, nemcsak a rövid terjedelemmel magyarázható, hanem azzal is, hogy a Svéd Akadémia Jon Fossének ítélte oda a 2023-as irodalmi Nobel-díjat.
Az ateistákon kívül az emberiség túlnyomó része hisz Isten létezésében, közülük sokan igyekeznek a Teremtő kinyilatkoztatásának megfelelő életvitelt tartani, a kíváncsibbak szeretnék kifürkészni Isten szándékát, hogy voltaképpen mi is a célja az emberiséggel. Az Úr akaratának tulajdonítják a tömegkatasztrófákat, a háborúkat, az emberi szenvedést egyaránt, mások ilyen esetek kapcsán felvetik a kérdést, hogy ilyenkor hol volt Isten, miért került bele a tervébe a szenvedés és a pusztulás.