Az első világháború megváltoztatta az addig ismert világot. A nagy háborúban, a tömegek háborújában ugyanis mindenki érintett volt: az emberek az otthonukat, az értékeiket és főként szeretteiket vesztették el. Még gyermek voltam, amikor édesapám elmesélte a szépapám tragikus történetét, aki a szerb fronton veszett oda. Talán ezen tényező miatt érdekel fokozottan az első világháború, illetve emiatt foglalkoztatnak a témával kapcsolatos személyes történetek. Így került a kezembe Szedlár Rudolf A királyért és a hazáért! – Csantavér az első világháborúban című helytörténeti kutatása is, amely a Délvidékiek a nagy háborúban sorozat ötödik kötete.
A keménykötésű könyv borítója témához illően sötét, gyászos színű. A fedőlap felső harmadában fehér betűkkel a szerző neve, a kötet címe és alcíme szerepel, alatta pedig egy első világháborús (stúdióban készült) katonafénykép látható. A cím már sejteti velünk a szerző határozott álláspontját a háborúról, amit végig éreztet velünk: a háború az uralmon levők érdekeit szolgálta, míg a katonák – életüket adva – megszenvedték a világégést. A könyv hátoldaláról kiderül: az író célja az volt, hogy bemutassa, a csantavéri lakosok miként élték meg és vészelték át a 20. század első nagy vérzivatarát, és hogy ezalatt a településen milyen események játszódtak le. A szerző 174 oldalon, kilenc fő- (az előszót és az utószót nem számolva) és számos alfejezeten keresztül ismerteti velünk az első világháború főbb történéseit, borzalmait, jellegzetességeit, helyi történeteket mutat be, majd összegezi a katasztrófa során elesett hősök névsorát.
A bevezető részben a kutató ismerteti velünk a háború előzményeit, az akkori világpolitikai atmoszférát, illetve azt, hogy az ország vezetősége hogyan érte el, hogy a lakosság lelkesedjen a háború iránt, majd pedig a besorozás és a hadba vonulás menetéről kapunk összefoglalót. A fejezetben kiderül: a kormányzat a karácsonyra megígért hazatérés mellé földjuttatásokat ígért, ami vonzónak bizonyult, s nagy szerepet játszott a lakosság háború iránti lelkesedésében. A kecsegtető ajánlatok, illetve a propagandasajtó miatt kezdetben a Szerbia ellen indított háború férfias kirándulásnak tűnt. A következő fejezetben egy lényegre törő összefoglalót olvashatunk a világháború legjelentősebb hadműveleteiről, illetve megtudhatjuk, hogy melyek voltak a leggyakoribb halálesetek a harcoló seregeknél. A katonákat ugyanis nemcsak az ellenség tizedelte, hanem az alultápláltság, a kimerültség következményei, illetve egyéb fertőző betegségek is. A fejezetben mindemellett betekintést nyerhetünk a front lesújtó atmoszférájába is:
„Ütközetek előtt egyesek imádkoztak, mások a félelemtől sírtak, és olyan esetekről is tudunk, amikor szándékos öncsonkítást követtek el azért, hogy a gyógykezelés reményében elkerüljék a frontharcot. A szándékos öncsonkítást halálbüntetéssel sújtották.”
A harmadik fejezetben a hadifogságról, az állami megszorításokról, rekvirálásokról olvashatunk, valamint egy nagyon érdekes, mondhatni, sokkoló leírást találunk egy csantavéri pár, Simon és Luca históriájáról, amely annyira rabul ejtő és elgondolkodtató, hogy miután elolvastuk, garantáltan tartunk egy kis szünetet. A következő fejezetek a halottakról, az anyakönyveztetésük menetéről, az eltűntekről, az emlékművekről szólnak, majd a helyi bolsevizmus rövid életéről, honosítási kísérletéről olvashatunk, amely táptalajra lelt a nincstelen napszámosoknál. Ennek következtében 1918 novemberében valóságos forradalom robbant ki Csantavéren. A hadbavonultak közül sokan nem térhettek haza, csontjaik a távoli csatatereken nyugszanak. Az utolsó fejezetekben a csantavéri születésű vagy illetőségű, elhunyt, illetve eltűnt katonák neve szerepel, majd egy szociológiai kimutatást olvashatunk a helyi áldozatokról.
„Ti, ismeretlen csantavéri katonák, egy évszázada elfeledett hősök, akik a »királyért és a hazáért« harcoltatok és haltatok, immár nem maradtok ismeretlenek, mert e könyvben rátok emlékezünk” – fejezi be munkáját a kutató. A kötet valóban méltó tisztelgés a háború áldozatai előtt, emléket állítva a település háborúban elveszett négyszázharminchét fiának. Az olvasmányt nem csak azoknak ajánlom, akik jártasok a témában. Azon olvasók számára is érdekes lehet, akik nem rendelkeznek előtudással, hiszen az író a mű elején rövid, lényegre törő módon kitér a világégés főbb mozzanataira, a későbbi fejezetekben pedig olyan történeteket olvashatunk, amelyek mindenki számára elgondolkodtatók lehetnek.
(Megjelent a vajdasági Előretolt Helyőrség 2021. augusztus 21-i számában)
