

A néhai Jankovics Marcell rajzfilmjeit legtöbb olvasónknak nem kell bemutatnunk. Munkái méltán foglalnak helyet a legkiválóbb magyar gyerekirodalmi alkotások között. Szeretnénk, ha az őt ismerő korosztályok gyermekei és unokái is hasonló lelkesedéssel néznék rajzfilmjeit, mint ahogy mi néztük. Szeretnénk, ha átélnék azt a lelkesedést, amit mi éltünk át a tévé előtt várakozva a kezdésre. Szeretnénk, hogy a képernyő előtt töltött idő értékes idővé váljék! Elevenítsük fel és nézzük meg újra együtt klasszikus kedvenceinket gyereknapon is!
János vitéz
Az első egészestés magyar rajzfilm, a Pannónia Filmstúdió gyártásában, 1973-ban került bemutatásra. A Petőfi születésének 150. évfordulójára készült alkotás forgatókönyvét az elbeszélő költemény alapján Jankovics Marcell, Szabó Sipos Tamás és Szoboszlay Péter írta. A rendezői feladatokat Jankovics látta el, és ez lett máig is legnépszerűbb remekműve. A rajzfilmet 2019-ben digitálisan felújították, így a legmodernebb eszközökön is kiváló minőségben élvezhető. A teljes rajzfilm otthonról megtekinthető a Filmio oldalán.
Fehérlófia
Személyes kedvencem Jankovicstól az Arany László gyűjtése alapján készült Fehérlófia. Az 1981-ben bemutatott rajzfilm a kiválasztottként megszülető, az alvilágba leszálló, majd küzdelmek árán kitörő fiú felnövekedéstörténetét meséli el szimbolikus–látomásos képivilággal. A Fehérlófia ugyancsak megtekinthető otthonról a Filmio oldalán.
Az 1977-ben elindult Magyar népmesék sorozat a Pannónia Filmstúdió Kecskeméti Műtermében Mikulás Ferenc ötlete alapján Jankovics Marcell tervezésében, rendezésében, tervezői és forgatókönyvírói közreműködésével valósult meg. Gyerekkorom két legkedvesebb magyar népmese-filmjét szeretném megosztani, de a videóra kattintva a lejátszási listában további részek is elérhetők.
Ábelesz-kóbelesz
A furcsa, de figyelemfelkeltő címmel bíró rajzfilm a születése előtt az ördögnek elígért királykisasszony történetét meséli el. Amikor betölti a tizenöt esztendőt a leány, a király nem adja könnyen, az ördög mégis magával viszi a pokolba. Ott szolgál egy szegény fiú, Jancsi is, akivel közösen a királykisasszony megtervezi a szökést. Hogyan menekülnek és bujkálnak az ördög elől, és mit jelent az ábelesz-kóbelesz, nézzétek meg ti is, hogy megtudjátok!
Koplaló Mátyás
Az örökké Koplaló Mátyás éppen feladná életét, amikor véletlenül összetalálkozik az ördöggel. Olyan jól megfelel neki, hogy rögtön ki is csal tőle egy mázsa aranyat. Az ördögök hiába próbálják visszaszerezni tőle, Mátyás furfanggal mindig túljár az eszükön. Nem is éhezik többé sem ő, sem a családja. S hogy a mennyországba mégsem eresztik be halála után, hát a lábát lógatja azóta is egy felhőn üldögélve!
Mondák a magyar történelemből
Jankovics Marcell ma már talán legkevésbé ismert alkotása a Mondák a magyar történelemből című rajzfilmsorozat, melynek tizenhárom része 1986 és 1988 között jelent meg. A viszonylag rövid, motívumokban mégis gazdag jelenetek olyan magyar mondákat mesélnek el, mint Álmos születése, Lehel kardja, Szent László győzelme és további kevésbé közismert regék. A videóra kattinva a sorozat összes része megtekinthető.
Szeretettel kívánunk kicsiknek és nagyoknak egyaránt sokféle játékot, sok gombóc fagylaltot, hangos nevetést és legfőképp hagyományt gyereknapra!
Amikor tegnap suli végére lyuk lett a legújabb harisnyámon, a pöttyösön, anya azt kérdezte, hogyan szakítottam ki. Tegnapelőtt is ezt kérdezte. Akkor is pont a legújabbon lett lyuk, csak az cicás volt. De én már tudom, hogy ez nem igazi kérdés. Csak olyan beugratós. Mert bármit is válaszolok rá, anya így is, úgy is mérges a végén.
Hidegre fordult az idő. A fákról rég lehullottak az őszi levelek, csak a fenyők és tuják pompáztak örökzöld díszruhájukban. Éjszakánként befagytak a tócsák, de az igazi tél még mindig késett. Nyuszi a hintaszékben ülve bánatosan pislogott az ablakra. Bárcsak már beköszöntene a tél! – gondolta magában. – Akkor lehullana a hó, és én elhívnám a kismacskákat ródlizni. Vagy sízni mennénk messze be az erdőbe.
Ma éppen csendes volt a ház, nem hallatszott sem kacagás, sem a kis lábak dübörgése. Sára ugyanis szomorúan szipogott a kanapé támlájára borulva. Az öreg heverő vigasztalón ölelte, a napocska csalogatóan villantotta meg sugarait, de a kislány ebből semmit nem vett észre. Leheletével bepárásította az ablakot, és pici ujjával szívecskét rajzolt rá.
Azon a napon, amikor nem akart elállni az eső, és az ablakokon nem lehetett az utcára kilátni, Gazda betelepedett a bordó fotelbe, és maga elé terítette az újságot. Ezt különösen szeretem, mert olvasás után megkapom a lapokat, és annyi darabra tépem, amennyire csak kedvem tartja. Néha gombóccá gyűr egy-egy oldalt, és odagördíti hozzám, mintha nem tudnám megkülönböztetni a labdától.
A délutáni nap beragyogta a tájat mosolyával, melegével pedig végigsimította Kerekerdőszéle összes növényét és állatkáját. Zsombor, a mosómedve nagymosáshoz készülődött. Odújában szétválogatta a hatalmas kosarakban összegyűlt szennyest. Külön a kis mosómedvékét, szépen színek szerint, aztán a mosómedve futballválogatott sok-sok mezét, nadrágját és zokniját. Kosaranként kihordta az udvarra, ugyanis méretes, felülről nyíló mosógépét ott tartotta.
Akkoriban a Nap gyakran járt a Földön. Amerre elhaladt, minden sokkal világosabb volt, élet sarjadt a nyomában. Arra gondolt, hogy ez a Föld olyan csodálatos, szeretné beragyogni az egészet. Megpihent egy kicsit egy tóparton, majd elszundított, de nem is bánta, hiszen a legjobb ötletei akkor támadtak, amikor jól kipihente magát. Olyankor fényesebben is ragyogott.
A halastó körül nádas, fűzfák, nyárfaerdő varázsolták mesebeli tájjá a vidéket. János naphosszat horgászott a tóban. Rendszerint egy fűzfa hűvöséből vetette horgait a vízbe, majd leült az árnyékba és figyelte a nyeleket. De hiába próbálkozott egyszerre három horoggal is, amint azt a sikeresebb horgászoktól látta, kerülte őt a szerencse. Ha fogott is halat, inkább az apraja akadt a horgára.
Egy szép napon Vince vakond elhatározta, elhagyja a galagonyás alatti földterületet, és tovább fúr, beljebb, a cserjés felé. Amikor kibújt a túrása tetejére, egy csodaszép vidéket pillantott meg. Daloltak a virágzó bogáncsok és a madarak. Leírhatatlan öröm töltötte el a szívét, úgy döntött, pihenésként kifekszik az illatos pázsitra. Hamarosan kíváncsi szövőmadarak pittyegésére ébredt, akik huncutul röpködtek és ugrándoztak Vince körül.