Péter Beáta: Stratégiák a kortárs grafikai képalkotáson keresztül

A grafikusi szakma jelentős nemzetközi fórumává vált a Székelyföldi Grafikai Biennálé, a hetedik pályázati kiírásra 62 országból jelentkeztek műveikkel alkotók. 844 alkotótól közel 2000 pályamunka érkezett be, a szakmai zsűri ebből 303 alkotást válogatott be a biennálé kiállítási anyagába. Az idei díjazott művészek között találjuk Lengyelország, Magyarország, Thaiföld, Románia, Szlovákia, Bulgária és Finnország képviselőit. A seregszemle törzsanyagát egy színvonalas katalógusban is bemutatják.

Az „új normalitás” megkérdőjelezése

A 7. grafikai biennálé hívószava ezúttal a Stratégiák volt, mivel – mint Ferencz S. Apor, a biennálé kurátora ezzel kapcsolatban fogalmazott – „a megváltozott körülmények, a korlátok közé szorítások megtapasztalása arra késztettek mindannyiunkat, hogy átértékeljük a jövőképünket. A bizonytalan idők megválaszolatlan kérdéseire különböző stratégiákat követve kerestük a megoldásokat.”

A katalógusban Kányádi Iréne művészettörténész rámutat, az idei felhívás is egy krízishelyzetre várt választ, és az „új normalitást” kérdőjelezte meg. „Az idei biennáléra beválogatott munkák technikailag szépen ötvözik a nemesgrafikai eljárásokat digitális megoldásokkal, egyedi kísérleteket és gazdag vizuális nyelvet hozva létre. A mechanikus eljárások élesebb vonalvezetése, hidegebb stílusa organikusan párbeszédbe lép a síknyomás, szitanyomat, digitális és egyéni technikák finomabb, líraibb vonalvezetésével. Technikai kivitelezésüktől függetlenül témaválasztásuk nagymértékben egy abszurd, hideg, fenyegető világot tár elénk. Párbeszédük által a különböző problémák tematizálásai – magány, pandémia, kilátástalanság, ökológiai problémák – egy nagy egésszé állnak össze, amely napjaink releváns helyzetének vizuális képét nyújtja.”

A G7 zsűrijét a szakma nemzetközileg elismert képviselői alkották: Bogdan Achimescu, a krakkói Művészeti Egyetem professzora, Erőss István, a Magyar Képzőművészeti Egyetem rektora, Adriana Lucaciu, a temesvári Nyugati Egyetem Képzőművészeti Fakultásának professzora, Pézman Andrea, a pozsonyi Képzőművészeti Egyetem Grafikai Tanszékének adjunktusa, Bordás Beáta művészettörténész, a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központ vezetője, Szurcsik József, a Magyar Képzőművészeti Egyetem rektorhelyettese, tanszékvezető docense és Ferencz S. Apor képzőművész, a biennálé kurátora. A zsűri ezúttal 12 díjat ítélt oda.

Kiállítás több helyszínen

A 7. Székelyföldi Grafikai Biennálé eseménysorozat Mettrai Pongchomporn thaiföldi művész, a G6 fődíjasa egyéni kiállításának megnyitójával indult a sepsiszentgyörgyi Lábasház ban október 5-én. Szintén aznap A madár él/Baász Imre – tanútörténetek és a nyomtatás gondolata című kiállítást is megnyitották a MAGMA Kortárs Művészeti Kiállítótérben, ezt Miklóssi Dénes és Koter Vilmos képzőművészek, valamint a MAGMA Kortárs Művészeti Kiállítótér munkatársai rendezték.

Másnap, október 6-án a 7. Székelyföldi Grafikai Biennálé hivatalos megnyitóján és díjátadó ünnepségén vehettek részt az érdeklődők a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központban. Október 7-én Csíkszeredában folytatódott a kiállításmegnyitók sora a Csíki Székely Múzeumban. Mindez a Kovászna Megyei Művelődési Központ, Kovászna, Hargita és Maros megye tanácsai, Sepsiszentgyörgy Polgármesteri Hivatala, az Erdélyi Művészeti Központ, Csíkszereda Városháza, a Csíki Székely Múzeum, a Gyergyószárhegyi Kulturális és Művészeti Központ, a Maros Megyei Múzeum, a MAGMA Kortárs Művészeti Kiállítótér, valamint a Székely Nemzeti Múzeum közös szervezésében valósult meg.

„Már az induláskor az volt a cél, hogy több székelyföldi várost is becsatornázzunk, ne csak Sepsiszentgyörgyre korlátozódjon a biennálé. Minden alkalommal elvittünk egy szűkebb válogatást a díjnyertes alkotásokból más helyszínekre is. Idén kettéosztottuk a kiválasztott művek törzsanyagát, felét Sepsiszentgyörgyön, felét Csíkszeredában lehet megtekinteni” – magyarázta Ferencz S. Apor. A kiállítások szerkezetéről kiemelte, olyan gondolat mentén próbálta az elrendezést megoldani, hogy ne technika, hanem tematika, tartalmi egységek szerint válogasson.

Csíkszeredában a Csíki Székely Múzeum öt kiállítóterében kaptak helyet az alkotások. Az első teremben a tér és az épített környezet fogalma jelenik meg a munkákon, továbbhaladva a termeken az ember és a környezete, az emberi test, az ember lelkivilága. „Vannak más témák is, mint például az aktuális kihívások, de ezeken belül megjelennek a társadalmi vagy egyéni lelki vonatkozások, az ökológiai és azok a politikai problémák, amelyek az utóbbi időben a világot befolyásolták. Mindenik teremben számos technika megtalálható, a digitálistól a különböző hagyományos eljárásokkal készült művekig. Vannak olyanok is, amelyek a hagyományosnak és az újnak, a digitálisnak valamiféle fúzióját adják. Ez művésztől függ, hogy ki hogyan alakította ki a saját művészetében ezt” – emelte ki a biennálé kurátora. Hozzátette, akárcsak az előző években, a mostani pályázati anyagok kapcsán is érzékelhető volt, hogy a művészi, alkotói érzékenység mindig megtalálja azt, amiről úgy érzi, hogy le kell reagálnia.

(Megjelent az erdélyi Előretolt Helyőrség 2022. októberi számában)