

A szegények fejedelme című ifjúsági-történelmi regény bemutatóján elismert művészek és kiemelkedő szakemberek vettek részt 2021. október 13-án este a Petőfi Irodalmi Múzeum Vörös-termében. A szerző II. Rákóczi Ferenc életéről és küldetéséről, a mű keletkezéséről és fontosságáról mesélt, míg a kötet vizuális megtervezéséről és kivitelezéséről Cserkuti Dávid grafikus, illusztrátor, képregényrajzoló, mindehhez a kiadói és történelmi hátteret Isaszegi János nyugalmazott vezérőrnagy, a Zrínyi Kiadó vezetője biztosította. A beszélgetés kiegészítéseként a fejedelem korának zenei hangulatából Szokolay Dongó Balázs Prima és Artisjus-díjas zenész nyújtott ízelítőt. A vendégekkel Gilányi Magdolna történész, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Tanító- és Óvóképző Kara Társadalomtudományi Tanszékének adjunktusa beszélgetett, a regény részletei pedig Lázár Balázs színművész, költő előadásában hangzottak el.
Bevezetésképp a kötet – és a kiadó gondozásában megjelenő ifjúsági-történelmi regénysorozat – koncepcióját Isaszegi János ismertette: a katonai szakírók, hadtörténészek munkái, ismeretterjesztő anyagok, valamint katonai témájú szépirodalmi művek kiadása mellett elengedhetetlen vállalásnak tartja a fiatalok segítését abban, hogy történelmi példaképeket találjanak, büszkévé váljanak a nemzeti identitásukra. A sorozat erre tesz sikeres kísérletet elismert írók és illusztrátorok közreműködésével már négy napvilágot látott ifjúsági regénnyel, és továbbiakkal előkészületben. A vezérőrnagy kiemelte, hogy az elmúlt évtizedekben elharapódzott tendenciák ellenére az olvasás nem veszít sem fontosságából, sem népszerűségéből, és a könyvek megjelenése mindig ünnep mindannyiunk számára.
Gilányi Magdolna és Tallián Mariann a II. Rákóczi Ferenc életét bemutató ismeretterjesztő és szakirodalom, valamint a nemzeti tantervben szereplő tananyagtartalom áttekintése után a Rákóczi-kép köztudatban elterjedt változatait vitatták. A fejedelem közösségi és egyéni megítélésének sablonosságát felszámolandó a szerző II. Rákóczi Ferenc emlékirataiból inspirálódva közvetlenül és a személyességet megcélzó írói eszközökkel kívánta megmutatni a történelmi hősben az embert, és az emberit. A regény olvasói karnyújtásnyi távolságból ismerhetik meg Ferkót mint gyermeket és kalandokkal, de főként veszélyekkel kikövezett útját a felnőttkorig, szülei elvesztésének fájdalmát, majd fiatalkori eltévelyedését – nem palástolva az emberi hibákat és revelációkat, amik a nagyság felé vezetnek.
Cserkuti Dávid is a regény karakterábrázolásának személyességét és mélységét emelte ki az illusztrációs folyamat egyik sarokpontjaként. A kötetben található Rákóczi-ábrázolások közül mindössze egyetlen követi a klasszikus pödört bajszú, szigorú tekintetű fejedelemképet, a többi mind az adott fejezetben elbeszélt életesemény érzelmi esszenciáját sűríti, emberi pillanatokban megörökítve Ferkót. Az illusztrációk is visszatükrözik a szöveg és az életút egyik legfontosabb vezérvonalát, a szakralitást, melynek ábrázolására a képalkotó művész különböző kompozíciókban, az arányokkal játszva és az esendőséget megjelenítve fejti fel a gazdagon megírt szöveg jelentésrétegeit. A beszélgetés során azt is megtudhattuk, hogy a kötet illusztrációiból készült válogatás kiállításra kerül a II. Budapesti Illusztrációs Fesztiválon, ahol október 29-ig megtekinthető.
A vizualitás kérdései mellett komoly szerepet kapott az eseményen a zene is: Szokolay Dongó Balázs Rákóczi korabeli dallamokat játszott dudán, különböző furulyákon, tilinkón és tárogatón. A zenésztől megtudhattuk, hogy a tárogató ma ismert változatát Sunda József 1896-ban fejlesztette ki és építette meg. A 17-18. századi, parasztok által használt tárogató kisebb volt és nazális hangja volt, de ebben a formájában ma már nem használják. Másolatát azért megtekinthettük, és hallhattuk is, hogy hangja sokkal magasabb és nyersebb annál, amit ma tárogatószóként ismerünk.


Az est zárásaként a szerző kiemelte, hogy bár a Rákóczi-szabadságharcot történetileg elveszítettnek tekintjük, mégis ez az igyekezet emelte be a magyarságot az európai tudatba, nemzetközi porondon hangsúlyozta azt a szellemi igényt és tiszteletet, hogy nemzetünk nem egy gyarmati, barbár nép. Öntudatra ébredést okozott a magyarokban, hogy igenis képesek vagyunk küzdeni és áldozatot hozni a szabadságunkért – ezt szakrális gondolatmenetnek tekinthetjük, hiszen csodálatos adománya az életnek. Tallián Mariann II. Rákóczi Ferenc küldetésének jelentőségét a mai életünkre irányuló egyetemes leképezésben látja: „Mindannyian küldetéssel születünk a világra. Mindannyiunknak van egy életfeladata, amit be tudunk teljesíteni, és azt szerettem volna mondani a könyvvel az ifjúságnak, hogy hinni kell ezekben a küldetésekben – hinni kell abban, hogy amiért mi világra születtünk, az egy fontos dolog. Bármi legyen is az.”


A kötet megvásárolható a Zrínyi Kiadó honlapján.
Tisztelt Olvasóink, tisztelt Szerzőink, úgy döntöttünk, hogy szerkesztőségünk életében új fejezetet nyitunk. Kihasználva a lehetőségeinket arra, hogy irodalomkedvelő táborunkat még nagyobbra növesszük, június elsejétől a Kultúra.hu portál irodalmi rovatában visszük tovább a Helyőrség szellemiségét, régi és új szerzőkkel, újabb és – reményeink szerint – még izgalmasabb tartalmakkal.
A Petőfi Kulturális Program támogatásával ismét egy újabb helyszínre látogathatott el a Helyőrség.ma antológia. Ezúttal Csóton, Veszprém vármegye barátságos kis községében mutattuk be a 42 fiatal szerző alkotásaiból összeállított antológiát, ahová Nagy Lea – a kötetben szereplő alkotók egyike – is elkísért bennünket.
„Van egy fontos idea, melynek Hamvas Béla életművében betöltött szerepe szinte felmérhetetlen fontosságú, mégis alig áll az értelmezések középpontjában, vagy – kevés kivételtől eltekintve – műkedvelő módon közelítenek hozzá egyes szerzők. Ez az idea a Hagyomány” – olvashatjuk Az isteni eredet tudata című tanulmánykötet hátoldalán. A balatonfüredi ősbemutató után május 8-án Budapesten is megismerkedhetett az érdeklődő közönség a Horváth Róbert vallásfilozófus és Stamler Ábel vallástudós által szerkesztett könyvvel, melynek centrumában a hamvasi hagyományértelmezés áll.
A PesText Nemzetközi Irodalmi és Kulturális Fesztivál különleges, kétnapos programsorozattal indította a tavaszt. A MISZJE (Magyar Irodalmi Szerzői Jogvédő és Jogkezelő Egyesület) és a Petőfi Kulturális Ügynökség közös szerevezésében megrendezett PesText Tavasz elsődleges célja, hogy bemutassa, miként képesek az eltérő nyelvek és kultúrák irodalmi alkotásai megjelenni egy másik ország, másik nemzet olvasmányélményei között.
Péntek este hat órakor vette kezdetét a kétnapos PesText nemzetközi irodalmi és kulturális fesztivál, amelynek nyitóelőadásán Szél Dávid szakpszichológus, apablogger beszélgetett Davide Calì képregényíróval. A svájci születésű olasz író – főként kamaszoknak és gyerekeknek írt – képregényeit és képeskönyveit már több országban is kiadták és számos nyelvre lefordították, többek között magyarra is, így a legutóbb megjelent, Szavazz a farkasra! című könyvével már nem kevesebb, mint hat művét emelhetjük le a magyarországi könyvespolcokról.
A Liszt Intézet Delhi és a Delhi Egyetem Szlavisztikai és Finno-Ugrisztikai Tanszékének magyar tagozatos hallgatói, dr. Köves Margit vendégoktatóval évente megrendezik a Csoma-napot, magyar irodalommal és magyar gulyással. Az idei Csoma-nap azonban többszörösen különleges volt: a delhi Liszt Intézet április 4- én indította el a Csoma 240 projektet, Kőrösi Csoma Sándor születésének 240. évfordulója alkalmából.
Folytatódik a Kertész Imre Intézet új, ingyenes művészettörténeti programsorozata, amelyben ezúttal dr. Bellák Gábor művészettörténész, igazságügyi festményszakértő, a Magyar Nemzeti Galéria főmuzeológusa tart előadást egy-egy olyan jelentős magyar képzőművész munkásságáról, aki kapcsolódik az Intézet irodalmi hagyatékaihoz, alkotóihoz. Az előadás témáját adó képet minden alkalommal kiállítja az intézet.