

Irodalmi Szalon-est Kolozsváron Bartis Attilával, avagy Juhász Anna határtalan utazása a magyar irodalommal
Másodszor látogat el Erdélybe a Petőfi Kulturális Ügynökség kiemelt programja, az Irodalmi Karaván. A május 11-15. között zajló eseménysorozat Marosvásárhely, Kolozsvár és Csíkszereda városába juttat el rendhagyó irodalomórákat, szalon-beszélgetéseket, író-olvasó találkozókat.
A karaván május 13-án érkezett Kolozsvárra, vendége pedig nem más, mint Bartis Attila, Marosvásárhelyen született Térey-ösztöndíjas és Magyarország Babérkoszorúja-díjas író. Délelőtt rendhagyó irodalmi órákon vehettek részt a kolozsvári magyar diákok az íróval, a többi érdeklődő pedig egy Irodalmi szalon-beszélgetésre látogathatott el a Kolozsvári Állami Magyar Színházba, amelyet Juhász Anna irodalmár moderált.
A közel teltházas beszélgetésen elsősorban meséltek az utazás szépségeiről és fontosságáról, hogy miért éppen Kányádi Sánor híres mondata a program mottója, amely így szól: „Egyetlen hazánk van: ez a magyar nyelv”. Juhász Anna szerint az utazás olyan, mint az olvasás, hisz ilyenkor valahova eljut az ember, legyen az akár egy földrajzi hely vagy egy állapot. Ekként utaznak városról városra a magyar nyelv és kultúra ügyében.
A szalon-beszélgetésen számos érdekes téma elhangzott. Esett szó az otthonképek közötti változásokról, a hazáról, szülőföldről, fotográfiáról, személyes élményekről, alkotói folyamatokról, szabadságról. Bartis Attila író így fogalmazott az utóbbiról: „Az irodalom nem kell mindig jó legyen. Kell a tökélyre való törekvés, de meg kell hagyni a szabadságot a tévedésnek, játéknak, könnyedségnek.”
Az alkotói tevékenység fortélyai is szóba kerültek az est folyamán. Kiderült, hogy az író 1986 óta álomnaplót vezet, és csupán 24 éves volt, amikor befejezte legelső könyvét, A sétát. Bartis Attila azt is elárulta, hogy nem tudta elengedni karrierének legelsőművét. Akad olyan könyve, amelyből a szereplők neve abszolút nem jut eszébe, tehát sikerült szabadon engednie azokat. De A sétával nem ez történt. Noha a könyv befejezése óta egyszer sem olvasta újra, 2017-ben emlékezetből megírta forgatókönyvét, és jelenleg zajlanak a film gyártási folyamatai. Nem szeretne rendező lenni, de ezt az egy filmet meg kell rendeznie – tette hozzá. Reméli, hogy a könyvéből készülő film forgatása sikeres lesz: „Írni könnyű, én kapom a simogatást is, én kapom a pofont is, de teljesen más az, amikor másért is te felelsz.”
A karaván május 14-15. között a Csíkszeredai Könyvvásárra is ellátogat, ahol az édeklődök találkozhatnak többek között Nagy Koppány Zsolttal, Farkas Wellmann Endrével és Vecsei H. Miklóssal is.
Tisztelt Olvasóink, tisztelt Szerzőink, úgy döntöttünk, hogy szerkesztőségünk életében új fejezetet nyitunk. Kihasználva a lehetőségeinket arra, hogy irodalomkedvelő táborunkat még nagyobbra növesszük, június elsejétől a Kultúra.hu portál irodalmi rovatában visszük tovább a Helyőrség szellemiségét, régi és új szerzőkkel, újabb és – reményeink szerint – még izgalmasabb tartalmakkal.
A Petőfi Kulturális Program támogatásával ismét egy újabb helyszínre látogathatott el a Helyőrség.ma antológia. Ezúttal Csóton, Veszprém vármegye barátságos kis községében mutattuk be a 42 fiatal szerző alkotásaiból összeállított antológiát, ahová Nagy Lea – a kötetben szereplő alkotók egyike – is elkísért bennünket.
„Van egy fontos idea, melynek Hamvas Béla életművében betöltött szerepe szinte felmérhetetlen fontosságú, mégis alig áll az értelmezések középpontjában, vagy – kevés kivételtől eltekintve – műkedvelő módon közelítenek hozzá egyes szerzők. Ez az idea a Hagyomány” – olvashatjuk Az isteni eredet tudata című tanulmánykötet hátoldalán. A balatonfüredi ősbemutató után május 8-án Budapesten is megismerkedhetett az érdeklődő közönség a Horváth Róbert vallásfilozófus és Stamler Ábel vallástudós által szerkesztett könyvvel, melynek centrumában a hamvasi hagyományértelmezés áll.
A PesText Nemzetközi Irodalmi és Kulturális Fesztivál különleges, kétnapos programsorozattal indította a tavaszt. A MISZJE (Magyar Irodalmi Szerzői Jogvédő és Jogkezelő Egyesület) és a Petőfi Kulturális Ügynökség közös szerevezésében megrendezett PesText Tavasz elsődleges célja, hogy bemutassa, miként képesek az eltérő nyelvek és kultúrák irodalmi alkotásai megjelenni egy másik ország, másik nemzet olvasmányélményei között.
Péntek este hat órakor vette kezdetét a kétnapos PesText nemzetközi irodalmi és kulturális fesztivál, amelynek nyitóelőadásán Szél Dávid szakpszichológus, apablogger beszélgetett Davide Calì képregényíróval. A svájci születésű olasz író – főként kamaszoknak és gyerekeknek írt – képregényeit és képeskönyveit már több országban is kiadták és számos nyelvre lefordították, többek között magyarra is, így a legutóbb megjelent, Szavazz a farkasra! című könyvével már nem kevesebb, mint hat művét emelhetjük le a magyarországi könyvespolcokról.
A Liszt Intézet Delhi és a Delhi Egyetem Szlavisztikai és Finno-Ugrisztikai Tanszékének magyar tagozatos hallgatói, dr. Köves Margit vendégoktatóval évente megrendezik a Csoma-napot, magyar irodalommal és magyar gulyással. Az idei Csoma-nap azonban többszörösen különleges volt: a delhi Liszt Intézet április 4- én indította el a Csoma 240 projektet, Kőrösi Csoma Sándor születésének 240. évfordulója alkalmából.
Folytatódik a Kertész Imre Intézet új, ingyenes művészettörténeti programsorozata, amelyben ezúttal dr. Bellák Gábor művészettörténész, igazságügyi festményszakértő, a Magyar Nemzeti Galéria főmuzeológusa tart előadást egy-egy olyan jelentős magyar képzőművész munkásságáról, aki kapcsolódik az Intézet irodalmi hagyatékaihoz, alkotóihoz. Az előadás témáját adó képet minden alkalommal kiállítja az intézet.