

Tamási Áron 125. születési évfordulójának alkalmából turnézik Erdélyben az Irodalmi Szalon. Az eseményen bemutatták dr. Sipos Lajos irodalomtörténész Tamási Áronnal foglalkozó kötetét, melynek címe Azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon legyünk benne.
A Petőfi Kulturális Ügynökség szervezésében ismét erdélyi turnéra indult Juhász Anna Irodalmi Szalonja. Ez alkalommal Székelyföldre látogattak el, az utazás témája pedig a 125. éve született Tamási Áron munkássága, élettörténete, otthonszeretete. Az Irodalmi Szalon legelső állomása Gyergyószentmiklós volt. A június 2-án zajlott beszélgetést a Salamon Ernő Elméleti Líceum dísztermében tartották. Az est vendégei dr. Sipos Lajos irodalomtörténész és Kányádi Szilárd színművész voltak, Juhász Anna irodalmár moderált.
Különböző megragadó témák merültek fel Tamási Áron életével kapcsolatosan. Dr. Sipos Lajos mesélt az író gyerekkoráról is. Tamási Áron egy nyolcgyerekes család legidősebb fia volt, édesapja mezőgazdásznak szánta. Egy baleset következtében azonban inkább őt küldték tovább iskolába testvére helyett. Amúgy is tudták róla, hogy okos, boldogulni fog az iskolapadban.
Kányádi Szilárd színművész felolvasott a Szellemi tisztesség, Szülőföldem és a Mind magyarok vagyunk című művekből is, ezekből kiindulva esett szó az otthonról, Farkaslakáról, és hogy miként talál az ember otthonra az irodalomban. Juhász Anna így fogalmazott: „A Szülőföldemet nagyon szeretem olvasni. Hirtelen otthon leszek, érzem, hogy beenged az életébe. (…) Olyan közel enged ahhoz a világhoz, ami nekem budai lányként csupán egy messzi táj volt… És hogy januárban először jöhettem Székelyföldre, most én is elsírtam magam, mert hirtelen mindent megértettem, amit a lapokról olvastam, többek között Tamási Árontól”.
Mindezek mellett érdekes történeteket hallhattak a jelenlévők az erdélyi íróról. Bizonyára kevesen tudták Tamási Áronról, hogy már kisiskolásként kitűnő beszédűnek, tizenegy éves korában ráadásul a falu elsőszámú kaszásának tekintették. Amerikai utazásakor azon is elgondolkozott, hogy a továbbiakban angolul írjon, de a nyelvi ismeretek hiányában mégiscsak magyarul folytatta az írást.
A Tamási Áron-tematikájú Szalon-estek Gyergyószentmiklós után Csíkszereda- és Székelyudvarhely városába is megérkeznek, az érdeklődők együtt ünnepelhetik és ismerhetik meg jobban a 125. éve született erdélyi író munkásságát.
Tisztelt Olvasóink, tisztelt Szerzőink, úgy döntöttünk, hogy szerkesztőségünk életében új fejezetet nyitunk. Kihasználva a lehetőségeinket arra, hogy irodalomkedvelő táborunkat még nagyobbra növesszük, június elsejétől a Kultúra.hu portál irodalmi rovatában visszük tovább a Helyőrség szellemiségét, régi és új szerzőkkel, újabb és – reményeink szerint – még izgalmasabb tartalmakkal.
A Petőfi Kulturális Program támogatásával ismét egy újabb helyszínre látogathatott el a Helyőrség.ma antológia. Ezúttal Csóton, Veszprém vármegye barátságos kis községében mutattuk be a 42 fiatal szerző alkotásaiból összeállított antológiát, ahová Nagy Lea – a kötetben szereplő alkotók egyike – is elkísért bennünket.
„Van egy fontos idea, melynek Hamvas Béla életművében betöltött szerepe szinte felmérhetetlen fontosságú, mégis alig áll az értelmezések középpontjában, vagy – kevés kivételtől eltekintve – műkedvelő módon közelítenek hozzá egyes szerzők. Ez az idea a Hagyomány” – olvashatjuk Az isteni eredet tudata című tanulmánykötet hátoldalán. A balatonfüredi ősbemutató után május 8-án Budapesten is megismerkedhetett az érdeklődő közönség a Horváth Róbert vallásfilozófus és Stamler Ábel vallástudós által szerkesztett könyvvel, melynek centrumában a hamvasi hagyományértelmezés áll.
A PesText Nemzetközi Irodalmi és Kulturális Fesztivál különleges, kétnapos programsorozattal indította a tavaszt. A MISZJE (Magyar Irodalmi Szerzői Jogvédő és Jogkezelő Egyesület) és a Petőfi Kulturális Ügynökség közös szerevezésében megrendezett PesText Tavasz elsődleges célja, hogy bemutassa, miként képesek az eltérő nyelvek és kultúrák irodalmi alkotásai megjelenni egy másik ország, másik nemzet olvasmányélményei között.
Péntek este hat órakor vette kezdetét a kétnapos PesText nemzetközi irodalmi és kulturális fesztivál, amelynek nyitóelőadásán Szél Dávid szakpszichológus, apablogger beszélgetett Davide Calì képregényíróval. A svájci születésű olasz író – főként kamaszoknak és gyerekeknek írt – képregényeit és képeskönyveit már több országban is kiadták és számos nyelvre lefordították, többek között magyarra is, így a legutóbb megjelent, Szavazz a farkasra! című könyvével már nem kevesebb, mint hat művét emelhetjük le a magyarországi könyvespolcokról.
A Liszt Intézet Delhi és a Delhi Egyetem Szlavisztikai és Finno-Ugrisztikai Tanszékének magyar tagozatos hallgatói, dr. Köves Margit vendégoktatóval évente megrendezik a Csoma-napot, magyar irodalommal és magyar gulyással. Az idei Csoma-nap azonban többszörösen különleges volt: a delhi Liszt Intézet április 4- én indította el a Csoma 240 projektet, Kőrösi Csoma Sándor születésének 240. évfordulója alkalmából.
Folytatódik a Kertész Imre Intézet új, ingyenes művészettörténeti programsorozata, amelyben ezúttal dr. Bellák Gábor művészettörténész, igazságügyi festményszakértő, a Magyar Nemzeti Galéria főmuzeológusa tart előadást egy-egy olyan jelentős magyar képzőművész munkásságáról, aki kapcsolódik az Intézet irodalmi hagyatékaihoz, alkotóihoz. Az előadás témáját adó képet minden alkalommal kiállítja az intézet.