

Most már biztos, hogy programsorozattá növi ki magát a székelyföldi Etéd faluban útjára indított kezdeményezés, amelyet Szilveszter Attila polgármesterrel közösen indított el a Helyőrség.ma portál. Ma délután a sorozat második sikeres rendezvényét zártuk: a Magyar Kultúra magazin lapbemutatóján Bonczidai Éva főszerkesztő vendége Szász Mátyás méhészspecialista volt. A találkozó első részében a Magyar Kultúra magazin került bemutatásra, a folytatásban a főszerkesztő előadását hallhattuk az időkapszulák fontosságáról és arról, hogy a világ és a természet egyes jelenségei hogyan befolyásolhatják hosszú távon az egyes nemzetek történetének alakulását, de sok esetben az emberiségét is.


Az előadás épp a reformkorig, Petőfi színrelépéséig követte a 19. század történelmi eseményeit, a nagy kolerajárvány okozta társadalmi megrázkódtatásokat elemezve, amelyeket közel 200 év távlatából logikus és tudományos magyarázatokkal is alá tudunk támasztani, világosan látva az összefüggést, hogy egy indonéziai vulkánkitörés miért képes hatást kifejteni a magyar kultúra alakulására. A kiszámíthatatlan kataklizmák lehetősége minden történelmi korban állandó fenyegetést jelent, ugyanígy állandó ösztönzést is az embernek, hogy valamit maga után hátrahagyjon, valamit a világhoz hozzátegyen, amit az utókora majd értékelni fog.


Így kerültek képbe a méhek, ezek az érdekes rovarok, amelyekről - mint kiderült - nagyon keveset tudunk, de a szakemberek szerint e rovarok eltűnése egy újabb kataklizmával érne fel. A méhészspecialista előadásából aggasztó dolgok derültek ki, például az, hogy a mai méhpopulációk már emberi beavatkozás nélkül képtelenek életben maradni a természetben, az emberiség pedig nélkülük lenne képtelen a túlélésre. A méhek által végzett beporzás a növényvilág fennmaradásának elsődleges feltétele, enélkül közvetve vagy közvetlenül az étel tűnne el az asztalunkról.
Az előadás üzenete arra hívja fel a figyelmünket, hogy mindannyiunknak személyes felelőssége a jövő, ennek a jövőnek a kerete pedig a kultúra, az a mód, ahogyan a múltunkat és a jelenünket használni vagyunk képesek.
Tisztelt Olvasóink, tisztelt Szerzőink, úgy döntöttünk, hogy szerkesztőségünk életében új fejezetet nyitunk. Kihasználva a lehetőségeinket arra, hogy irodalomkedvelő táborunkat még nagyobbra növesszük, június elsejétől a Kultúra.hu portál irodalmi rovatában visszük tovább a Helyőrség szellemiségét, régi és új szerzőkkel, újabb és – reményeink szerint – még izgalmasabb tartalmakkal.
A Petőfi Kulturális Program támogatásával ismét egy újabb helyszínre látogathatott el a Helyőrség.ma antológia. Ezúttal Csóton, Veszprém vármegye barátságos kis községében mutattuk be a 42 fiatal szerző alkotásaiból összeállított antológiát, ahová Nagy Lea – a kötetben szereplő alkotók egyike – is elkísért bennünket.
„Van egy fontos idea, melynek Hamvas Béla életművében betöltött szerepe szinte felmérhetetlen fontosságú, mégis alig áll az értelmezések középpontjában, vagy – kevés kivételtől eltekintve – műkedvelő módon közelítenek hozzá egyes szerzők. Ez az idea a Hagyomány” – olvashatjuk Az isteni eredet tudata című tanulmánykötet hátoldalán. A balatonfüredi ősbemutató után május 8-án Budapesten is megismerkedhetett az érdeklődő közönség a Horváth Róbert vallásfilozófus és Stamler Ábel vallástudós által szerkesztett könyvvel, melynek centrumában a hamvasi hagyományértelmezés áll.
A PesText Nemzetközi Irodalmi és Kulturális Fesztivál különleges, kétnapos programsorozattal indította a tavaszt. A MISZJE (Magyar Irodalmi Szerzői Jogvédő és Jogkezelő Egyesület) és a Petőfi Kulturális Ügynökség közös szerevezésében megrendezett PesText Tavasz elsődleges célja, hogy bemutassa, miként képesek az eltérő nyelvek és kultúrák irodalmi alkotásai megjelenni egy másik ország, másik nemzet olvasmányélményei között.
Péntek este hat órakor vette kezdetét a kétnapos PesText nemzetközi irodalmi és kulturális fesztivál, amelynek nyitóelőadásán Szél Dávid szakpszichológus, apablogger beszélgetett Davide Calì képregényíróval. A svájci születésű olasz író – főként kamaszoknak és gyerekeknek írt – képregényeit és képeskönyveit már több országban is kiadták és számos nyelvre lefordították, többek között magyarra is, így a legutóbb megjelent, Szavazz a farkasra! című könyvével már nem kevesebb, mint hat művét emelhetjük le a magyarországi könyvespolcokról.
A Liszt Intézet Delhi és a Delhi Egyetem Szlavisztikai és Finno-Ugrisztikai Tanszékének magyar tagozatos hallgatói, dr. Köves Margit vendégoktatóval évente megrendezik a Csoma-napot, magyar irodalommal és magyar gulyással. Az idei Csoma-nap azonban többszörösen különleges volt: a delhi Liszt Intézet április 4- én indította el a Csoma 240 projektet, Kőrösi Csoma Sándor születésének 240. évfordulója alkalmából.
Folytatódik a Kertész Imre Intézet új, ingyenes művészettörténeti programsorozata, amelyben ezúttal dr. Bellák Gábor művészettörténész, igazságügyi festményszakértő, a Magyar Nemzeti Galéria főmuzeológusa tart előadást egy-egy olyan jelentős magyar képzőművész munkásságáról, aki kapcsolódik az Intézet irodalmi hagyatékaihoz, alkotóihoz. Az előadás témáját adó képet minden alkalommal kiállítja az intézet.