

Tegnap este hét órától mutatták be Szolnokon Polgár Kristóf frissen megjelent második kötetét. A Szigligeti Színház büféjében Barabás Botond igazgató és Szalay Ferenc, a város polgármestere is köszöntötték a szerzőt, aki immár a város egyik büszkeségének számít.
Szerzőnk, egykori tanítványunk és barátunk – Polgár Kristóf –, költő és színész vagy színész és költő, nehéz ezt eldönteni, új kötetében bibliai, mitológiai és történelmi alakok újraélesztésével kísérletezik, a történelemben tetten érhető ismétlődések összefüggéseit keresi. Comodus császár, Dionüszosz, Lucifer és a többi szereplő hitelességét az adja meg ebben a verskeretben, hogy mennyire vagyunk képesek a hangjukban a saját hangunkat felismerni – meséli a szerző Horváth László Imre, a könyv szerkesztője kérdésére válaszolva. A porondmester naplójából című kötet verselőzményeit az igen csak frappáns című Hamlet retúr debütkötet adja, ennek folytatásaként is lehet értelmezni, ám esszenciális elmozdulást jelent az alkotói nézőpont tekintetében, hogy míg Hamlet a színház világába terel be egyértelműen, a porondmester a cirkusz fogalmi világából érkezik. Ebben a kötetben is jócskán találunk a színházhoz és a drámairodalomhoz kapcsolódó verseket, s az előző kötet ha azt is üzente, hogy színház az egész világ, a mostani másodikból kiderül, hogy mennyire cirkusz is. Ez nagy erénye a versgyűjteménynek, hiszen a szerzőben a kettős alkotói identitás, ama színészi és költői, új perspektívából is felvillantja Polgár Kristóf világértelmezését, a létezésbe vetettség nagy vívódásait, amelyek mögött egy magabiztosan gondolkodó, optimista embert látunk.
*Polgár Kristóf: A porondmester naplójából (KMTG, Budapest, 2024)
Tisztelt Olvasóink, tisztelt Szerzőink, úgy döntöttünk, hogy szerkesztőségünk életében új fejezetet nyitunk. Kihasználva a lehetőségeinket arra, hogy irodalomkedvelő táborunkat még nagyobbra növesszük, június elsejétől a Kultúra.hu portál irodalmi rovatában visszük tovább a Helyőrség szellemiségét, régi és új szerzőkkel, újabb és – reményeink szerint – még izgalmasabb tartalmakkal.
A Petőfi Kulturális Program támogatásával ismét egy újabb helyszínre látogathatott el a Helyőrség.ma antológia. Ezúttal Csóton, Veszprém vármegye barátságos kis községében mutattuk be a 42 fiatal szerző alkotásaiból összeállított antológiát, ahová Nagy Lea – a kötetben szereplő alkotók egyike – is elkísért bennünket.
„Van egy fontos idea, melynek Hamvas Béla életművében betöltött szerepe szinte felmérhetetlen fontosságú, mégis alig áll az értelmezések középpontjában, vagy – kevés kivételtől eltekintve – műkedvelő módon közelítenek hozzá egyes szerzők. Ez az idea a Hagyomány” – olvashatjuk Az isteni eredet tudata című tanulmánykötet hátoldalán. A balatonfüredi ősbemutató után május 8-án Budapesten is megismerkedhetett az érdeklődő közönség a Horváth Róbert vallásfilozófus és Stamler Ábel vallástudós által szerkesztett könyvvel, melynek centrumában a hamvasi hagyományértelmezés áll.
A PesText Nemzetközi Irodalmi és Kulturális Fesztivál különleges, kétnapos programsorozattal indította a tavaszt. A MISZJE (Magyar Irodalmi Szerzői Jogvédő és Jogkezelő Egyesület) és a Petőfi Kulturális Ügynökség közös szerevezésében megrendezett PesText Tavasz elsődleges célja, hogy bemutassa, miként képesek az eltérő nyelvek és kultúrák irodalmi alkotásai megjelenni egy másik ország, másik nemzet olvasmányélményei között.
Péntek este hat órakor vette kezdetét a kétnapos PesText nemzetközi irodalmi és kulturális fesztivál, amelynek nyitóelőadásán Szél Dávid szakpszichológus, apablogger beszélgetett Davide Calì képregényíróval. A svájci születésű olasz író – főként kamaszoknak és gyerekeknek írt – képregényeit és képeskönyveit már több országban is kiadták és számos nyelvre lefordították, többek között magyarra is, így a legutóbb megjelent, Szavazz a farkasra! című könyvével már nem kevesebb, mint hat művét emelhetjük le a magyarországi könyvespolcokról.
A Liszt Intézet Delhi és a Delhi Egyetem Szlavisztikai és Finno-Ugrisztikai Tanszékének magyar tagozatos hallgatói, dr. Köves Margit vendégoktatóval évente megrendezik a Csoma-napot, magyar irodalommal és magyar gulyással. Az idei Csoma-nap azonban többszörösen különleges volt: a delhi Liszt Intézet április 4- én indította el a Csoma 240 projektet, Kőrösi Csoma Sándor születésének 240. évfordulója alkalmából.
Folytatódik a Kertész Imre Intézet új, ingyenes művészettörténeti programsorozata, amelyben ezúttal dr. Bellák Gábor művészettörténész, igazságügyi festményszakértő, a Magyar Nemzeti Galéria főmuzeológusa tart előadást egy-egy olyan jelentős magyar képzőművész munkásságáról, aki kapcsolódik az Intézet irodalmi hagyatékaihoz, alkotóihoz. Az előadás témáját adó képet minden alkalommal kiállítja az intézet.