

A Várad című irodalmi, művészeti, kulturális, társadalmi, tudományos folyóirat 2024. évi 3. száma, a márciusi, most került ki a nyomdából, és ezúttal is száz oldalon kínál olvasni- és látnivalót.
A Restitutio in integrum lapindító rovatban Csávossy György (1925–2015) neves író, költő, borász Nocturne című versciklusa olvasható, ami teljes egészében még nem jelent meg nyomtatásban. A lapszám további költői: Kürti László, Kiss Székely Zoltán, B. Mihály Csilla, Ferenczfi János, Oláh András. Ebbe a sorba illik a szilágysági származású nagyváradi román költő, Ioan F. Pop is, akinek négy versét Mihók Tamás ültette át magyar nyelvre. Rövidpróza három hölgy tollából olvasható, ők Juhász Zsuzsanna, Sütő Éva és Zoltay Lívia. Domonkos László megjelenés előtt álló Fekete-Körös völgyi szociográfiájának egy részlete A hegyek alján – mit hagyott meg a szél? címmel olvasható a lapban. Szintén egy új könyvből származik Goron Sándor rövid tanulmánya, ami az irónia stílushatását vizsgálja Shakespeare Julius Caesar című tragédiájának magyar nyelvű fordításaiban. Balázs Géza nyelvészprofesszor jegyzetének címe Hazaszótár, Farkas Antal A féltestvérek és az örökös című esszéjében a zsidó–arab konfliktus gyökereit vizsgálja a Szentírás fényében.
A friss lapszámot a jövőre nyolcvanéves fotóművész, Weiss István művei illusztrálják, Fried Noémi Lujza készített friss interjút vele. Haraji Adalbert tollából társadalomkritikai írást, Lencar Péter tollából filmkrónikát közöl a kiadvány, amelynek tartalmát dr. Fülöp László, dr. Fleisz János és Farkas László gazdagítja egy-egy helytörténeti publicisztikával. Ezek címei sorrendben: Vajasd református egyházközségének életéről (1667/1744); Az egészségügy jellegzetességei Nagyváradon a 20. század elején; Milyen lesz Várad 1999-ben? Dukrét Géza nekrológja a múlt év végén elhunyt eszme- és helytörténészről, a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Társaság oszlopos tagjáról, Kupán Árpádról szól. Tóth Hajnal egy februárban lezajlott író-olvasó találkozóról számol be. Barabás Zsuzsa keresztrejtvényének megfejtésével ezúttal is lapelőfizetést lehet nyerni.
A Várad folyóirat szerkesztőségének e-mail-címe: varadszerkesztoseg@gmail.com. A korábbi lapszámok a Varad.ro honlapról tölthetők le.
Tisztelt Olvasóink, tisztelt Szerzőink, úgy döntöttünk, hogy szerkesztőségünk életében új fejezetet nyitunk. Kihasználva a lehetőségeinket arra, hogy irodalomkedvelő táborunkat még nagyobbra növesszük, június elsejétől a Kultúra.hu portál irodalmi rovatában visszük tovább a Helyőrség szellemiségét, régi és új szerzőkkel, újabb és – reményeink szerint – még izgalmasabb tartalmakkal.
A Petőfi Kulturális Program támogatásával ismét egy újabb helyszínre látogathatott el a Helyőrség.ma antológia. Ezúttal Csóton, Veszprém vármegye barátságos kis községében mutattuk be a 42 fiatal szerző alkotásaiból összeállított antológiát, ahová Nagy Lea – a kötetben szereplő alkotók egyike – is elkísért bennünket.
„Van egy fontos idea, melynek Hamvas Béla életművében betöltött szerepe szinte felmérhetetlen fontosságú, mégis alig áll az értelmezések középpontjában, vagy – kevés kivételtől eltekintve – műkedvelő módon közelítenek hozzá egyes szerzők. Ez az idea a Hagyomány” – olvashatjuk Az isteni eredet tudata című tanulmánykötet hátoldalán. A balatonfüredi ősbemutató után május 8-án Budapesten is megismerkedhetett az érdeklődő közönség a Horváth Róbert vallásfilozófus és Stamler Ábel vallástudós által szerkesztett könyvvel, melynek centrumában a hamvasi hagyományértelmezés áll.
A PesText Nemzetközi Irodalmi és Kulturális Fesztivál különleges, kétnapos programsorozattal indította a tavaszt. A MISZJE (Magyar Irodalmi Szerzői Jogvédő és Jogkezelő Egyesület) és a Petőfi Kulturális Ügynökség közös szerevezésében megrendezett PesText Tavasz elsődleges célja, hogy bemutassa, miként képesek az eltérő nyelvek és kultúrák irodalmi alkotásai megjelenni egy másik ország, másik nemzet olvasmányélményei között.
Péntek este hat órakor vette kezdetét a kétnapos PesText nemzetközi irodalmi és kulturális fesztivál, amelynek nyitóelőadásán Szél Dávid szakpszichológus, apablogger beszélgetett Davide Calì képregényíróval. A svájci születésű olasz író – főként kamaszoknak és gyerekeknek írt – képregényeit és képeskönyveit már több országban is kiadták és számos nyelvre lefordították, többek között magyarra is, így a legutóbb megjelent, Szavazz a farkasra! című könyvével már nem kevesebb, mint hat művét emelhetjük le a magyarországi könyvespolcokról.
A Liszt Intézet Delhi és a Delhi Egyetem Szlavisztikai és Finno-Ugrisztikai Tanszékének magyar tagozatos hallgatói, dr. Köves Margit vendégoktatóval évente megrendezik a Csoma-napot, magyar irodalommal és magyar gulyással. Az idei Csoma-nap azonban többszörösen különleges volt: a delhi Liszt Intézet április 4- én indította el a Csoma 240 projektet, Kőrösi Csoma Sándor születésének 240. évfordulója alkalmából.
Folytatódik a Kertész Imre Intézet új, ingyenes művészettörténeti programsorozata, amelyben ezúttal dr. Bellák Gábor művészettörténész, igazságügyi festményszakértő, a Magyar Nemzeti Galéria főmuzeológusa tart előadást egy-egy olyan jelentős magyar képzőművész munkásságáról, aki kapcsolódik az Intézet irodalmi hagyatékaihoz, alkotóihoz. Az előadás témáját adó képet minden alkalommal kiállítja az intézet.