

A pályázatot azt követően tették nyilvánosan elérhetővé a Petőfi Irodalmi Múzeum honlapján, hogy Csák János kulturális és innovációs miniszter 2024. február 1-jei hatállyal újabb öt évre nevezte ki Demeter Szilárd Csabát az intézmény élére.
Demeter Szilárd 2019-ben egy irodalmi csúcsintézmény fölépítésére kapott megbízást, akkor vezetői alapelve ez volt: ne úgy tegyük a dolgokat, ahogy lehet, hanem úgy, ahogy kell. A 2019–2023 közötti intézkedéseket a pályázat eredménykommunikációja foglalja össze, mert mint nemrég a Mandiner oldalán megjelent interjúban is kifejtette: van egy olyan mondás, miszerint nincs sikeresebb, mint a siker.
Az utóbbi öt évet összefoglaló dokumentumban ismerteti azt is, hogy a PIM a magyar muzeológiában úttörő módon dolgozta ki az életpályamodelljét. A fenntartó hagyatékvásárlási programjának keretében kiemelt értékű hagyatékokat vásárolt, az új digitalizáló műhellyel világszínvonalú rendszert hozott létre, a nemzeti kulturális vagyon gyarapítása céljából pedig vállalja a digitálisan képződött úgynevezett born digital anyagok gyűjtését, archiválását, megőrzését; 2024–2029 között 15 szerző hagyatékának feldolgozását és közzétételét tervezi intézményi kooperációban. A jelentős hazai és nemzetközi tudományos együttműködések között szerepel egyebek mellett a V4 Visegrádi Irodalmi Rezidens Program.
A PIM sokoldalú feladatköréhez kapcsolódott az irodalmi ösztöndíjrendszer kidolgozása. Ennek eredményeképpen a kortárs magyar alkotókat évente mintegy félmilliárd forinttal támogatja. A Digitális Irodalmi Akadémia intenzív fejlesztése nyomán már most a kortárs magyar irodalom leghitelesebb, tudományos hivatkozásra is alkalmas lelőhelyévé vált. Az új időszaki és állandó kiállítások sok látogatót meg tudnak szólítani, emellett minden évben szakmai díjak sorát nyerik el.
A világméretű pandémia és a háború okozta válság dacára egy olyan intézményrendszer működése látható, ideértve a Magyar Kultúráért Alapítvány égisze alatt működő Petőfi Kulturális Ügynökség tevékenységét is, amely a magyar könyv- és folyóiratkultúra, kitekintéssel pedig a magyar popkultúra minőségelvű javítását és a kulturális célú ingatlanok értelmes hasznosítását szolgálja.
Az elmúlt időszak kiemelt eseménye Kárpát-medence szerte a Petőfi 200 bicentenárium volt. A Petőfi 200 Ideiglenes Kollégium és a korszakalkotó Magyar Géniusz Program Ideiglenes Kollégium szakmai koordinációját a főigazgató mint kuratóriumi elnök végezte. Ehhez kapcsolódott intézményi szempontból az épületfelújítási munkálatok megkezdése és megtörtént a Károlyi-palota udvarának összenyitása a Károlyi-kerttel. A felújítással párhuzamosan megkezdődött minden tagintézmény fejlesztése: például a széphalmi A Magyar Nyelv Múzeuma a 2020–2023 közötti időszakban koherens Kazinczy-emlékhellyé vált, a sátoraljaújhelyi Kazinczy Ferenc Múzeumban befejeződött a múzeum újrapozicionálása, a Kassák Múzeum szerteágazó irodalom- és művészettörténeti kutatásainak bemutatására tavaly egy online megjelenő, nyílt hozzáférésű (open access) könyvsorozatot indított. 2020 januárjában született fenntartói döntés nyomán a Cseh Tamás Archívum a PIM önálló szervezeti egységeként folytatja tevékenységét. Emellett elindult az irodalmi emlékházak és emlékhelyek felújítása Kárpát-medence-szerte.
Demeter Szilárd az új vezetői ciklus feladatait négy tartalmi-fejlesztési pillérre alapozza: az évfordulós kiállítások megrendezése mellett (Jókai 200 emlékév, PIM 70) az épületfelújítás II. ütemét, a kert és az udvar négyévszakos hasznosítását tervezi, valamint az intézmény továbbra is intenzív digitalizációs tevékenységet folytatna, beleértve ebbe a virtuális gyűjteményi katalógusok összeállítását.
A teljes cikk a pályázat további részleteivel a kultura.hu oldalon olvasható.
Tisztelt Olvasóink, tisztelt Szerzőink, úgy döntöttünk, hogy szerkesztőségünk életében új fejezetet nyitunk. Kihasználva a lehetőségeinket arra, hogy irodalomkedvelő táborunkat még nagyobbra növesszük, június elsejétől a Kultúra.hu portál irodalmi rovatában visszük tovább a Helyőrség szellemiségét, régi és új szerzőkkel, újabb és – reményeink szerint – még izgalmasabb tartalmakkal.
A Petőfi Kulturális Program támogatásával ismét egy újabb helyszínre látogathatott el a Helyőrség.ma antológia. Ezúttal Csóton, Veszprém vármegye barátságos kis községében mutattuk be a 42 fiatal szerző alkotásaiból összeállított antológiát, ahová Nagy Lea – a kötetben szereplő alkotók egyike – is elkísért bennünket.
„Van egy fontos idea, melynek Hamvas Béla életművében betöltött szerepe szinte felmérhetetlen fontosságú, mégis alig áll az értelmezések középpontjában, vagy – kevés kivételtől eltekintve – műkedvelő módon közelítenek hozzá egyes szerzők. Ez az idea a Hagyomány” – olvashatjuk Az isteni eredet tudata című tanulmánykötet hátoldalán. A balatonfüredi ősbemutató után május 8-án Budapesten is megismerkedhetett az érdeklődő közönség a Horváth Róbert vallásfilozófus és Stamler Ábel vallástudós által szerkesztett könyvvel, melynek centrumában a hamvasi hagyományértelmezés áll.
A PesText Nemzetközi Irodalmi és Kulturális Fesztivál különleges, kétnapos programsorozattal indította a tavaszt. A MISZJE (Magyar Irodalmi Szerzői Jogvédő és Jogkezelő Egyesület) és a Petőfi Kulturális Ügynökség közös szerevezésében megrendezett PesText Tavasz elsődleges célja, hogy bemutassa, miként képesek az eltérő nyelvek és kultúrák irodalmi alkotásai megjelenni egy másik ország, másik nemzet olvasmányélményei között.
Péntek este hat órakor vette kezdetét a kétnapos PesText nemzetközi irodalmi és kulturális fesztivál, amelynek nyitóelőadásán Szél Dávid szakpszichológus, apablogger beszélgetett Davide Calì képregényíróval. A svájci születésű olasz író – főként kamaszoknak és gyerekeknek írt – képregényeit és képeskönyveit már több országban is kiadták és számos nyelvre lefordították, többek között magyarra is, így a legutóbb megjelent, Szavazz a farkasra! című könyvével már nem kevesebb, mint hat művét emelhetjük le a magyarországi könyvespolcokról.
A Liszt Intézet Delhi és a Delhi Egyetem Szlavisztikai és Finno-Ugrisztikai Tanszékének magyar tagozatos hallgatói, dr. Köves Margit vendégoktatóval évente megrendezik a Csoma-napot, magyar irodalommal és magyar gulyással. Az idei Csoma-nap azonban többszörösen különleges volt: a delhi Liszt Intézet április 4- én indította el a Csoma 240 projektet, Kőrösi Csoma Sándor születésének 240. évfordulója alkalmából.
Folytatódik a Kertész Imre Intézet új, ingyenes művészettörténeti programsorozata, amelyben ezúttal dr. Bellák Gábor művészettörténész, igazságügyi festményszakértő, a Magyar Nemzeti Galéria főmuzeológusa tart előadást egy-egy olyan jelentős magyar képzőművész munkásságáról, aki kapcsolódik az Intézet irodalmi hagyatékaihoz, alkotóihoz. Az előadás témáját adó képet minden alkalommal kiállítja az intézet.