

– Információim szerint egy próza- és egy verskötete is készülőben van. Egy kis ízelítőt kaphatunk ezekből?
– Igen, készülődik egy prózakötetem, amihez csepegtetve egy-egy új darab születik, várhatóan jövőre készül el a teljes anyag. A másik kötet pedig verses lesz, ez ütemezett vállalás részemről, hiszen a Térey-díj kapcsán egy munkatervet kellett leadnom. Számomra ez kiszámíthatóbb, tervezhetőbb, sokkal nagyobb rutinom van a versben, hogy mit tudok ütemezni önerőszakolás nélkül. A leendő kötetekben szereplő versek egyes darabjai már olvashatóak az irodalmi lapokban, ebben a hónapban a Magyar Naplóban és a Hévíz folyóiratban található néhány írás. Hamarosan pedig újabbak jelennek meg az Élet és Irodalomban, a Hitelben, az Alföld, az Országút, a Helyőrség.ma és más lapokban.
– Mióta dolgozik a mostani köteteken?
– Abszolút nem kapkodom a versekkel, főként, hogy most jelent meg kötetem, hagyom, hogy íródjon szépen lassan. Az utolsó verseskötetem februárban látott napvilágot Ahogy én öleltem címmel. A karanténidőszak alatt kicsit blokkoltam az írást, mivel sok olyan ház körüli teendőt végeztem el, amelyet már évek óta halogattam. Mindemellett elfoglalt az online oktatás is, most igyekszem magam utolérni ezen a fronton is.
– Voltak olyan meghívásai, fellépései, amelyek a járvány miatt elmaradtak?
– Igen, sok kötetbemutatót és fellépést kellett lefújni, de remélem, hogy ezeket pótolni tudjuk majd a második félévben. Ez nagyrészt attól is függ, hogy lesz-e második hullám vagy sem. A nyári uborkaszezontól nem tudom, mit várhat az ember, bármi mozgolódást az irodalom területén, de reménykedem, hogy igen.
– A járványhelyzet alkotói szemszögből adott valamilyen impulzust, amelyet később szeretne valamilyen formában a köteteiben megjeleníteni?
– A témát nem használtam még be komolyabban sehová. Másfelől több pályatársam is panaszkodott, hogy nehezebben tud írni. A költőnek mindig kell valami impulzus, valami olyan, ami körülötte történik. Mivel a karantént én is otthon töltöttem, sok alkotói impulzus sem ért. Úgy érzem kicsit kiestem az írásból, és nehezebben is szédelgek vissza az íróasztalhoz, kávézókba… de most néhány verset írtam a héten, remélem, lesz folytatás is.
A teljes interjú a Hajónapló oldalán olvasható
Tisztelt Olvasóink, tisztelt Szerzőink, úgy döntöttünk, hogy szerkesztőségünk életében új fejezetet nyitunk. Kihasználva a lehetőségeinket arra, hogy irodalomkedvelő táborunkat még nagyobbra növesszük, június elsejétől a Kultúra.hu portál irodalmi rovatában visszük tovább a Helyőrség szellemiségét, régi és új szerzőkkel, újabb és – reményeink szerint – még izgalmasabb tartalmakkal.
A Petőfi Kulturális Program támogatásával ismét egy újabb helyszínre látogathatott el a Helyőrség.ma antológia. Ezúttal Csóton, Veszprém vármegye barátságos kis községében mutattuk be a 42 fiatal szerző alkotásaiból összeállított antológiát, ahová Nagy Lea – a kötetben szereplő alkotók egyike – is elkísért bennünket.
„Van egy fontos idea, melynek Hamvas Béla életművében betöltött szerepe szinte felmérhetetlen fontosságú, mégis alig áll az értelmezések középpontjában, vagy – kevés kivételtől eltekintve – műkedvelő módon közelítenek hozzá egyes szerzők. Ez az idea a Hagyomány” – olvashatjuk Az isteni eredet tudata című tanulmánykötet hátoldalán. A balatonfüredi ősbemutató után május 8-án Budapesten is megismerkedhetett az érdeklődő közönség a Horváth Róbert vallásfilozófus és Stamler Ábel vallástudós által szerkesztett könyvvel, melynek centrumában a hamvasi hagyományértelmezés áll.
A PesText Nemzetközi Irodalmi és Kulturális Fesztivál különleges, kétnapos programsorozattal indította a tavaszt. A MISZJE (Magyar Irodalmi Szerzői Jogvédő és Jogkezelő Egyesület) és a Petőfi Kulturális Ügynökség közös szerevezésében megrendezett PesText Tavasz elsődleges célja, hogy bemutassa, miként képesek az eltérő nyelvek és kultúrák irodalmi alkotásai megjelenni egy másik ország, másik nemzet olvasmányélményei között.
Péntek este hat órakor vette kezdetét a kétnapos PesText nemzetközi irodalmi és kulturális fesztivál, amelynek nyitóelőadásán Szél Dávid szakpszichológus, apablogger beszélgetett Davide Calì képregényíróval. A svájci születésű olasz író – főként kamaszoknak és gyerekeknek írt – képregényeit és képeskönyveit már több országban is kiadták és számos nyelvre lefordították, többek között magyarra is, így a legutóbb megjelent, Szavazz a farkasra! című könyvével már nem kevesebb, mint hat művét emelhetjük le a magyarországi könyvespolcokról.
A Liszt Intézet Delhi és a Delhi Egyetem Szlavisztikai és Finno-Ugrisztikai Tanszékének magyar tagozatos hallgatói, dr. Köves Margit vendégoktatóval évente megrendezik a Csoma-napot, magyar irodalommal és magyar gulyással. Az idei Csoma-nap azonban többszörösen különleges volt: a delhi Liszt Intézet április 4- én indította el a Csoma 240 projektet, Kőrösi Csoma Sándor születésének 240. évfordulója alkalmából.
Folytatódik a Kertész Imre Intézet új, ingyenes művészettörténeti programsorozata, amelyben ezúttal dr. Bellák Gábor művészettörténész, igazságügyi festményszakértő, a Magyar Nemzeti Galéria főmuzeológusa tart előadást egy-egy olyan jelentős magyar képzőművész munkásságáról, aki kapcsolódik az Intézet irodalmi hagyatékaihoz, alkotóihoz. Az előadás témáját adó képet minden alkalommal kiállítja az intézet.