

Ismét Hamvas Bélára emlékeznek Balatonfüreden a március 22–23. között rendezendő Hamvas-napokon, ahol a magyar irodalom örök megosztó, ám mégis kultikus szerzője mellett most a fiatalon elhunyt Sziveri János költő alakját is megidézik.
A Hamvas-napok a hagyományos ráolvasással veszi kezdetét, a Tagore sétányon álló Hamvas-hársra olvassák rá az író Fák című esszéjének egy részletét. A Hamvas Béla Asztaltársaság hosszú évek óta ezzel a rítussal igyekszik felhívni a figyelmet a máig ellentmondásosan megítélt kultikus íróra.
Ezt követően Sziveri Jánosról, a 20. század második felének egyik meghatározó alakjáról emlékeznek meg alkotótársai (Ladányi István, Fenyvesi Ottó, Géczi János, Zalán Tibor) egy kerekasztal-beszélgetésen. Az 1990-ben, 36 évesen elhunyt költő, drámaíró, szerkesztő a műveivel és szuggesztív egyéniségével egyaránt kitűnt kortársai közül. Három évig volt főszerkesztője az újvidéki Új Symposion irodalmi folyóiratnak. Költészetének egyik alapkérdése mindvégig az önmeghatározás, vagyis a személyiségének és költészetének mibenléte volt. Erősen szenvedett a kicsinyes és korlátok közé szorított létezéstől, a szűk perspektíváktól, az értelmetlenség és reménytelenség tudatától.
A program zárásaképp a Figula Pincészetbe látogathatnak el az érdeklődők, ahol Ambrus Lajos író fog beszélgetni Andrási László somlói kézműves borásszal. Természetesen a borkóstolás sem maradhat el, melyhez Bakos Árpád és együttese szolgáltatja a lélekmelengető koncertet.
Március 23-án, szombaton Szarvas József színész vezetésével séta indul a hangulatos Koloska-völgybe ahhoz az ikonikus hársfához, amely Hamvas Fák című esszéjét ihlette. Itt Sava Babic műfordító emlékére pálinkával lehet majd koccintani. A folytatásban a Szőcs Géza Irodalmi Szalonban a Humor és derű a hamvasi létszemléletben címmel meghirdetett meghívásos esszépályázat eredményét hozzák nyilvánosságra, majd kötetbemutatót rendeznek.
„Az isteni eredet tudata – Hamvas Béla hagyományai című tanulmánykötetet mutatjuk be, amely Hamvas intellektuális előképeit, a rá nagy hatást gyakorló szerzőket és írásokat, illetve fordításait tárja fel és értelmezi filológiai, valamint eszmetörténeti megközelítésben. Impozáns a szerzői gárda, Kelet-kutató, vallástörténész, filozófus, történész, költők, írók elemzéseit tartalmazza a kötet.” – hangsúlyozta Cserép László, a Hamvas-napok szervezője.
A március 22–23-án Balatonfüreden megrendezendő Hamvas-napok részletes programjáról itt olvashat.
Tisztelt Olvasóink, tisztelt Szerzőink, úgy döntöttünk, hogy szerkesztőségünk életében új fejezetet nyitunk. Kihasználva a lehetőségeinket arra, hogy irodalomkedvelő táborunkat még nagyobbra növesszük, június elsejétől a Kultúra.hu portál irodalmi rovatában visszük tovább a Helyőrség szellemiségét, régi és új szerzőkkel, újabb és – reményeink szerint – még izgalmasabb tartalmakkal.
A Petőfi Kulturális Program támogatásával ismét egy újabb helyszínre látogathatott el a Helyőrség.ma antológia. Ezúttal Csóton, Veszprém vármegye barátságos kis községében mutattuk be a 42 fiatal szerző alkotásaiból összeállított antológiát, ahová Nagy Lea – a kötetben szereplő alkotók egyike – is elkísért bennünket.
„Van egy fontos idea, melynek Hamvas Béla életművében betöltött szerepe szinte felmérhetetlen fontosságú, mégis alig áll az értelmezések középpontjában, vagy – kevés kivételtől eltekintve – műkedvelő módon közelítenek hozzá egyes szerzők. Ez az idea a Hagyomány” – olvashatjuk Az isteni eredet tudata című tanulmánykötet hátoldalán. A balatonfüredi ősbemutató után május 8-án Budapesten is megismerkedhetett az érdeklődő közönség a Horváth Róbert vallásfilozófus és Stamler Ábel vallástudós által szerkesztett könyvvel, melynek centrumában a hamvasi hagyományértelmezés áll.
A PesText Nemzetközi Irodalmi és Kulturális Fesztivál különleges, kétnapos programsorozattal indította a tavaszt. A MISZJE (Magyar Irodalmi Szerzői Jogvédő és Jogkezelő Egyesület) és a Petőfi Kulturális Ügynökség közös szerevezésében megrendezett PesText Tavasz elsődleges célja, hogy bemutassa, miként képesek az eltérő nyelvek és kultúrák irodalmi alkotásai megjelenni egy másik ország, másik nemzet olvasmányélményei között.
Péntek este hat órakor vette kezdetét a kétnapos PesText nemzetközi irodalmi és kulturális fesztivál, amelynek nyitóelőadásán Szél Dávid szakpszichológus, apablogger beszélgetett Davide Calì képregényíróval. A svájci születésű olasz író – főként kamaszoknak és gyerekeknek írt – képregényeit és képeskönyveit már több országban is kiadták és számos nyelvre lefordították, többek között magyarra is, így a legutóbb megjelent, Szavazz a farkasra! című könyvével már nem kevesebb, mint hat művét emelhetjük le a magyarországi könyvespolcokról.
A Liszt Intézet Delhi és a Delhi Egyetem Szlavisztikai és Finno-Ugrisztikai Tanszékének magyar tagozatos hallgatói, dr. Köves Margit vendégoktatóval évente megrendezik a Csoma-napot, magyar irodalommal és magyar gulyással. Az idei Csoma-nap azonban többszörösen különleges volt: a delhi Liszt Intézet április 4- én indította el a Csoma 240 projektet, Kőrösi Csoma Sándor születésének 240. évfordulója alkalmából.
Folytatódik a Kertész Imre Intézet új, ingyenes művészettörténeti programsorozata, amelyben ezúttal dr. Bellák Gábor művészettörténész, igazságügyi festményszakértő, a Magyar Nemzeti Galéria főmuzeológusa tart előadást egy-egy olyan jelentős magyar képzőművész munkásságáról, aki kapcsolódik az Intézet irodalmi hagyatékaihoz, alkotóihoz. Az előadás témáját adó képet minden alkalommal kiállítja az intézet.