

A filmhét a Libertate ’89 – Nagyszeben című, román–magyar koprodukcióban készült történelmi mozival veszi kezdetét, amely a ’89-es forradalom egy új arcát jeleníti meg. A film a forradalom kaotikus és pánikhangulatú napjait idézi meg, a hadsereg a fellázadt tömeg oldalára áll a Ceausescut védő Milíciával, valamint a Securitatéval szemben. Nagyszebenben a felkelők megtámadják a rendőrség épületét, a kétségbeesetten menekülő Viorel rendőrkapitányt pedig elfogják és terrorizmussal vádolják. – Ezzel a filmmel az a célom, hogy pontos képet fessek az akkori káoszról, másrészt hogy magyarázatot adjak arra, vajon az igazi gyilkosokat miért nem vonták évekig felelősségre – nyilatkozta a forradalmat tizennyolc évesen megélő Tudor Giurgiu rendező, aki a vetítés vendége lesz.
Tudor Giurgiu nemcsak nagyszerű filmjét mutathatja be a filmhéten, ő volt az Oana Giurgiu rendezte Alkalmi kémek című dokumentumfilm producere, amelyet az esemény második napján, november 8-án láthatunk. A dokumentumfilm különös módszerrel dolgozott, az archív felvételek és történészinterjúk mellett az egykori szereplők történeteit alkalmi színészek játsszák újra, de a felvételeknek csak egy-egy kockája jelenik meg, így a képek szinte fényképalbum-szerűen festik alá a narrációt. A rendhagyó technika pedig a nehezen bemutatható témának köszönhető, a Kelet-Európából származó zsidó önkéntesekről ugyanis, akiket a britek ügynökként juttattak vissza szülőföldjükre, Romániába, Magyarországra, Jugoszláviába a második világháborúban – érthető módon – igencsak kevés dokumentum maradt fenn. A film után beszélgetésre is lesz, amelynek a film rendezőnője a vendége.
A filmhét következő két alkotása A szelek nyomában, illetve Az apa, aki hegyeket mozgat meg. Mindkét filmben fontos szerepet játszik a már ismert Adrian Titieni, aki korábban a budapesti román filmhét vendége is volt. A szelek nyomában egy olyan férfiról szól, aki a halál árnyékában messzire menekül addigi élete elől, és lassan megérti, hogyan és miért érdemes élni. Mindebben nagy segítségére van egy öregember, akit Adrian Titieni személyesít meg, és egy nő, akibe hősünk beleszeret. Az értelmes élet mibenlétét kereső történetet november 9-én láthatjuk az Urániában. Rendezője Mihai Sofronea, akinek ez az első nagyjátékfilmje. Daniel Sandu, Az apa, aki hegyeket mozgat meg rendezője már ismert a budapesti román filmhetek közönsége előtt, hiszen első filmjét Egy lépéssel az angyalok mögött címmel a 2018-as válogatásban láthattuk. Most egy magashegyi thrillerrel érkezett, melynek a főszereplője egy nyugalmazott hírszerző tiszt (Adrian Titieni), aki – miután fiát eltűntnek nyilvánították a havasokban – saját mentőegységet szervez, s a keresés közben minél magasabbra jut, annál reménytelenebbé válik az eredmény, ő pedig egyre mélyebbre süllyed bűntudatában.
A filmhetet két szatirikus hangvételű alkotás zárja. November 11-én, szombat este látható Paul Negoescu Derék emberek című társadalmi szatírája, mely idén nyolc kategóriában nyerte el a GOPO-t, a román nemzeti filmdíjat, többek között a legjobb rendezésért, a legjobb forgatókönyvért és a legjobb főszerepért. A filmről a vetítés két vendégét, Radu Romaniuc és Oana Tudor forgatókönyvírót (utóbbit mint szereplőt is) kérdezhetjük majd. A filmhét november 12-én az elsőfilmes moldáv rendező, Ion Borș Szén című mozijával zárul. Főhőse egy traktoros, aki úgy dönt, bevonul a seregbe, és barátjával, az afganisztáni háborút megjárt Vászjával részt vesz a transznisztriai háborúban. A front felé haladva találnak egy elszenesedett holttestet. Megpróbálják emberhez méltó temetésben részesíteni, vállalásuk azonban nem várt kalandokkal és megpróbáltatásokkal jár.
A filmeket eredeti nyelven, magyar felirattal vetítik, a közönségtalálkozós vetítéseket (Libertate ’89 – Nagyszeben, Alkalmi kémek, Derék emberek) angol felirattal is. A rendezvény a Román Kulturális Intézet és az Uránia Nemzeti Filmszínház együttműködésében, a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával valósul meg.
Tisztelt Olvasóink, tisztelt Szerzőink, úgy döntöttünk, hogy szerkesztőségünk életében új fejezetet nyitunk. Kihasználva a lehetőségeinket arra, hogy irodalomkedvelő táborunkat még nagyobbra növesszük, június elsejétől a Kultúra.hu portál irodalmi rovatában visszük tovább a Helyőrség szellemiségét, régi és új szerzőkkel, újabb és – reményeink szerint – még izgalmasabb tartalmakkal.
A Petőfi Kulturális Program támogatásával ismét egy újabb helyszínre látogathatott el a Helyőrség.ma antológia. Ezúttal Csóton, Veszprém vármegye barátságos kis községében mutattuk be a 42 fiatal szerző alkotásaiból összeállított antológiát, ahová Nagy Lea – a kötetben szereplő alkotók egyike – is elkísért bennünket.
„Van egy fontos idea, melynek Hamvas Béla életművében betöltött szerepe szinte felmérhetetlen fontosságú, mégis alig áll az értelmezések középpontjában, vagy – kevés kivételtől eltekintve – műkedvelő módon közelítenek hozzá egyes szerzők. Ez az idea a Hagyomány” – olvashatjuk Az isteni eredet tudata című tanulmánykötet hátoldalán. A balatonfüredi ősbemutató után május 8-án Budapesten is megismerkedhetett az érdeklődő közönség a Horváth Róbert vallásfilozófus és Stamler Ábel vallástudós által szerkesztett könyvvel, melynek centrumában a hamvasi hagyományértelmezés áll.
A PesText Nemzetközi Irodalmi és Kulturális Fesztivál különleges, kétnapos programsorozattal indította a tavaszt. A MISZJE (Magyar Irodalmi Szerzői Jogvédő és Jogkezelő Egyesület) és a Petőfi Kulturális Ügynökség közös szerevezésében megrendezett PesText Tavasz elsődleges célja, hogy bemutassa, miként képesek az eltérő nyelvek és kultúrák irodalmi alkotásai megjelenni egy másik ország, másik nemzet olvasmányélményei között.
Péntek este hat órakor vette kezdetét a kétnapos PesText nemzetközi irodalmi és kulturális fesztivál, amelynek nyitóelőadásán Szél Dávid szakpszichológus, apablogger beszélgetett Davide Calì képregényíróval. A svájci születésű olasz író – főként kamaszoknak és gyerekeknek írt – képregényeit és képeskönyveit már több országban is kiadták és számos nyelvre lefordították, többek között magyarra is, így a legutóbb megjelent, Szavazz a farkasra! című könyvével már nem kevesebb, mint hat művét emelhetjük le a magyarországi könyvespolcokról.
A Liszt Intézet Delhi és a Delhi Egyetem Szlavisztikai és Finno-Ugrisztikai Tanszékének magyar tagozatos hallgatói, dr. Köves Margit vendégoktatóval évente megrendezik a Csoma-napot, magyar irodalommal és magyar gulyással. Az idei Csoma-nap azonban többszörösen különleges volt: a delhi Liszt Intézet április 4- én indította el a Csoma 240 projektet, Kőrösi Csoma Sándor születésének 240. évfordulója alkalmából.
Folytatódik a Kertész Imre Intézet új, ingyenes művészettörténeti programsorozata, amelyben ezúttal dr. Bellák Gábor művészettörténész, igazságügyi festményszakértő, a Magyar Nemzeti Galéria főmuzeológusa tart előadást egy-egy olyan jelentős magyar képzőművész munkásságáról, aki kapcsolódik az Intézet irodalmi hagyatékaihoz, alkotóihoz. Az előadás témáját adó képet minden alkalommal kiállítja az intézet.