

A 2022-ben létrejött Méhes György–Nagy Elek Alapítvány kuratóriuma – az alapítók kezdeményezésére és felajánlásának köszönhetően – úgy döntött, hogy erre a helyzetre való tekintettel, az anyagi lehetőségeinek keretein belül meghívásos pályázatot ír ki Kárpát-medencei irodalmi szervezetek és határon túli folyóiratok támogatására.
A meghívott szervezetek, folyóiratok számára működésre legfeljebb egymillió forint támogatást, programokra legfeljebb hárommillió forint támogatást ítélt oda az alapítvány kuratóriuma. Öt írószervezet és nyolc folyóirat részesült támogatásban, melyből hét Erdélyben működik, három Magyarországon, kettő Felvidéken és egy Kárpátalján. A maximális négymillió forintos támogatásban részesült az erdélyi Napsugár folyóirat és a Szépírók Társasága, kétmillió forintot kapott a marosvásárhelyi Látó folyóirat, a többi szervezet és folyóirat egy-egy millió forint működési támogatást kapott.
„A jelenlegi gazdasági és kultúratámogatási helyzetben kiemelten fontosnak tartjuk a Méhes György–Nagy Elek alapítvány támogatását, tekintettel arra, hogy biztosítja a legnagyobb határon túli magyar írószervezet működését, ha tetszik, kellő levegőhöz juttat annak érdekében, hogy a megcsappant kulturális támogatások által fémjelzett időszakot követően a megfelelő tempóban tudjuk tovább folytatni az erdélyi magyar irodalmi stratégiák, tevékenységek fejlesztését” – jelentette ki Szántai János, az Erdélyi Magyar Írók Ligájának elnöke.
Nagy Elek, az alapítvány alapítója, Méhes György Kossuth díjas író fia elmondta, hogy „A Kuratórium az elbírálásnál figyelembe vette az adott szervezet tevékenységét, valamint a szervezet jelenlegi, egyéb támogatási rendszerek révén kialakult anyagi helyzetét is. Ebben a nehéz gazdasági helyzetben a Méhes György–Nagy Elek alapítvány a rendelkezésére álló eszközökkel, saját krédójának megfelelően, támogatja az egyetemes magyar kultúrát, azon belül is az irodalmat.”
Az alapítvány célja, hogy elsődlegesen, de nem kizárólagosan támogassa a határon túli magyar kultúrát, irodalmat, írókat, költőket, valamint ápolja Méhes György életművét. Mindezt az alapítvány különböző programokkal, pályázatokkal segíti.
A Méhes György–Nagy Elek alapítvány céljai:
Tisztelt Olvasóink, tisztelt Szerzőink, úgy döntöttünk, hogy szerkesztőségünk életében új fejezetet nyitunk. Kihasználva a lehetőségeinket arra, hogy irodalomkedvelő táborunkat még nagyobbra növesszük, június elsejétől a Kultúra.hu portál irodalmi rovatában visszük tovább a Helyőrség szellemiségét, régi és új szerzőkkel, újabb és – reményeink szerint – még izgalmasabb tartalmakkal.
A Petőfi Kulturális Program támogatásával ismét egy újabb helyszínre látogathatott el a Helyőrség.ma antológia. Ezúttal Csóton, Veszprém vármegye barátságos kis községében mutattuk be a 42 fiatal szerző alkotásaiból összeállított antológiát, ahová Nagy Lea – a kötetben szereplő alkotók egyike – is elkísért bennünket.
„Van egy fontos idea, melynek Hamvas Béla életművében betöltött szerepe szinte felmérhetetlen fontosságú, mégis alig áll az értelmezések középpontjában, vagy – kevés kivételtől eltekintve – műkedvelő módon közelítenek hozzá egyes szerzők. Ez az idea a Hagyomány” – olvashatjuk Az isteni eredet tudata című tanulmánykötet hátoldalán. A balatonfüredi ősbemutató után május 8-án Budapesten is megismerkedhetett az érdeklődő közönség a Horváth Róbert vallásfilozófus és Stamler Ábel vallástudós által szerkesztett könyvvel, melynek centrumában a hamvasi hagyományértelmezés áll.
A PesText Nemzetközi Irodalmi és Kulturális Fesztivál különleges, kétnapos programsorozattal indította a tavaszt. A MISZJE (Magyar Irodalmi Szerzői Jogvédő és Jogkezelő Egyesület) és a Petőfi Kulturális Ügynökség közös szerevezésében megrendezett PesText Tavasz elsődleges célja, hogy bemutassa, miként képesek az eltérő nyelvek és kultúrák irodalmi alkotásai megjelenni egy másik ország, másik nemzet olvasmányélményei között.
Péntek este hat órakor vette kezdetét a kétnapos PesText nemzetközi irodalmi és kulturális fesztivál, amelynek nyitóelőadásán Szél Dávid szakpszichológus, apablogger beszélgetett Davide Calì képregényíróval. A svájci születésű olasz író – főként kamaszoknak és gyerekeknek írt – képregényeit és képeskönyveit már több országban is kiadták és számos nyelvre lefordították, többek között magyarra is, így a legutóbb megjelent, Szavazz a farkasra! című könyvével már nem kevesebb, mint hat művét emelhetjük le a magyarországi könyvespolcokról.
A Liszt Intézet Delhi és a Delhi Egyetem Szlavisztikai és Finno-Ugrisztikai Tanszékének magyar tagozatos hallgatói, dr. Köves Margit vendégoktatóval évente megrendezik a Csoma-napot, magyar irodalommal és magyar gulyással. Az idei Csoma-nap azonban többszörösen különleges volt: a delhi Liszt Intézet április 4- én indította el a Csoma 240 projektet, Kőrösi Csoma Sándor születésének 240. évfordulója alkalmából.
Folytatódik a Kertész Imre Intézet új, ingyenes művészettörténeti programsorozata, amelyben ezúttal dr. Bellák Gábor művészettörténész, igazságügyi festményszakértő, a Magyar Nemzeti Galéria főmuzeológusa tart előadást egy-egy olyan jelentős magyar képzőművész munkásságáról, aki kapcsolódik az Intézet irodalmi hagyatékaihoz, alkotóihoz. Az előadás témáját adó képet minden alkalommal kiállítja az intézet.