

– Februárban jelent meg új verseskötete Használt fényforrások címmel. Mennyire más ez a kötet, mint a korábbiak?
– Körülbelül hat év anyagából válogattunk a szerkesztőkkel, ennek is köszönhető, hogy ezúttal több vershangomat sikerült megmutatnom. Ez a kötet nélkülözi a fotókat, illusztrációkat, többnyire olyan témákkal foglalkozik, amelyekhez nem szükséges vagy nem illik mondjuk egy dinamikus tánc- vagy testversfotó. Tehát most nem más művészeti ágak teszik sokszínűvé az önkifejezést, hanem a verbális régión belül maradva maguk a nyelvi, stiláris és tematikus elemek válnak írásaimban választékosabbá. Úgy gondolom, hogy sikerült rátalálnom saját költői nyelvemre. Persze a költészetben a megérkezettség nem jelent statikusságot, pusztán otthonosabb mozgást.
– A Használt fényforrásokban melyik verse a legkedvesebb önnek?
– Nem tudnék egyet kiemelni, de az istenkereső, transzcendenciát felderítő szövegeim (mert nem biztos, hogy érdemes klasszikus értelemben vett istenes verseknek nevezni őket), nagyon fontos részét képezik a költészetemnek, ebben a kötetben ezt jobban meg is tudtam mutatni, mint a korábbiakban.
– 2017-ben keltette életre az országos Viselj verset! mozgalmat. Hogyan sikerült ez a kampány, illetve milyen hozzá kapcsolódó kezdeményezései voltak?
– Nagyszerűen, és erre nagyon büszke vagyok. A verstetoválás-kollekciómról többen is cikkeztek az év legmenőbb kiegészítőjeként, sikerét pedig az eladott példányszámok is igazolták. A kampány második része, ami egy sorozatban futó irodalmi fashion show volt a Hungarikum Pódiumon, s amelyhez olyan kiváló színművészek is csatlakoztak, mint például Pindroch Csaba, Xantus Barbara vagy Petrik Andrea, ugyancsak nagyon jó visszhangot kapott. A Viselj verset! kampány betetőzéseként pedig néhány hónapja sikerült elindítanom irodalmat népszerűsítő márkámat, a Poeticumot. Az első Poeticum-termékek között versékszereket és idézetes maszkokat találhatnak az érdeklődők, de folyamatosan álmodozom és tervezek, szóval bízom benne, hogy hamarosan újabb megvásárolható poeticumokkal, azaz „verstárgyakkal” bővülhet a kínálat.
A teljes interjú a Hajónapló oldalán olvasható.
Tisztelt Olvasóink, tisztelt Szerzőink, úgy döntöttünk, hogy szerkesztőségünk életében új fejezetet nyitunk. Kihasználva a lehetőségeinket arra, hogy irodalomkedvelő táborunkat még nagyobbra növesszük, június elsejétől a Kultúra.hu portál irodalmi rovatában visszük tovább a Helyőrség szellemiségét, régi és új szerzőkkel, újabb és – reményeink szerint – még izgalmasabb tartalmakkal.
A Petőfi Kulturális Program támogatásával ismét egy újabb helyszínre látogathatott el a Helyőrség.ma antológia. Ezúttal Csóton, Veszprém vármegye barátságos kis községében mutattuk be a 42 fiatal szerző alkotásaiból összeállított antológiát, ahová Nagy Lea – a kötetben szereplő alkotók egyike – is elkísért bennünket.
„Van egy fontos idea, melynek Hamvas Béla életművében betöltött szerepe szinte felmérhetetlen fontosságú, mégis alig áll az értelmezések középpontjában, vagy – kevés kivételtől eltekintve – műkedvelő módon közelítenek hozzá egyes szerzők. Ez az idea a Hagyomány” – olvashatjuk Az isteni eredet tudata című tanulmánykötet hátoldalán. A balatonfüredi ősbemutató után május 8-án Budapesten is megismerkedhetett az érdeklődő közönség a Horváth Róbert vallásfilozófus és Stamler Ábel vallástudós által szerkesztett könyvvel, melynek centrumában a hamvasi hagyományértelmezés áll.
A PesText Nemzetközi Irodalmi és Kulturális Fesztivál különleges, kétnapos programsorozattal indította a tavaszt. A MISZJE (Magyar Irodalmi Szerzői Jogvédő és Jogkezelő Egyesület) és a Petőfi Kulturális Ügynökség közös szerevezésében megrendezett PesText Tavasz elsődleges célja, hogy bemutassa, miként képesek az eltérő nyelvek és kultúrák irodalmi alkotásai megjelenni egy másik ország, másik nemzet olvasmányélményei között.
Péntek este hat órakor vette kezdetét a kétnapos PesText nemzetközi irodalmi és kulturális fesztivál, amelynek nyitóelőadásán Szél Dávid szakpszichológus, apablogger beszélgetett Davide Calì képregényíróval. A svájci születésű olasz író – főként kamaszoknak és gyerekeknek írt – képregényeit és képeskönyveit már több országban is kiadták és számos nyelvre lefordították, többek között magyarra is, így a legutóbb megjelent, Szavazz a farkasra! című könyvével már nem kevesebb, mint hat művét emelhetjük le a magyarországi könyvespolcokról.
A Liszt Intézet Delhi és a Delhi Egyetem Szlavisztikai és Finno-Ugrisztikai Tanszékének magyar tagozatos hallgatói, dr. Köves Margit vendégoktatóval évente megrendezik a Csoma-napot, magyar irodalommal és magyar gulyással. Az idei Csoma-nap azonban többszörösen különleges volt: a delhi Liszt Intézet április 4- én indította el a Csoma 240 projektet, Kőrösi Csoma Sándor születésének 240. évfordulója alkalmából.
Folytatódik a Kertész Imre Intézet új, ingyenes művészettörténeti programsorozata, amelyben ezúttal dr. Bellák Gábor művészettörténész, igazságügyi festményszakértő, a Magyar Nemzeti Galéria főmuzeológusa tart előadást egy-egy olyan jelentős magyar képzőművész munkásságáról, aki kapcsolódik az Intézet irodalmi hagyatékaihoz, alkotóihoz. Az előadás témáját adó képet minden alkalommal kiállítja az intézet.