

„Elismerésre és főhajtásra méltó az a kezdeményezés, amit Döme Barbara és Király Farkas a Tegnap.ma portállal csinál. Felismerték azt, hogy van egy hiátus ebben a szakmában, mégpedig az, hogy hosszú távon és szisztematikusan rögzítsék a kortárs magyar írókat, költőket, hangban, képben, alkotásaikkal együtt. Az ő kitartó, sziszifuszi munkájuknak köszönhetően összeáll egy olyan archívum, nemzeti közkincs, amit nemcsak mi magunk fogunk használni, hanem reménységünk szerint az utókor is” – fogalmazott Erős Kinga, a Magyar Írószövetség elnöke a Tegnap.ma irodalmi és kulturális portál hétvégén megtartott díjátadó gáláján.
A Tegnap.ma portált két éve alapította és indította útjára Döme Barbara író és Király Farkas József Attila-díjas író, költő. Az általuk megálmodott irodalmi díjat most először adták át, melyet – a Magyar Írószövetség és a határon túli írószervezetek javaslatára – Zsille Gábor József Attila-díjas költő, író, műfordító és Nagy Erika felvidéki magyar író érdemelt ki az irodalomszervezői tevékenységért. Az alapítók többek között arról is meséltek, hogy a Tegnap.ma portálon jelenleg mintegy kétszáz kisfilm érhető el, amelyeken kortárs írók, költők saját alkotásaikat adják elő, és ez az archívum folyamatosan, hetente két videóval bővül. A szerzők között számos Kossuth-, Magyarország Babérkoszorúja- és József Attila-díjas szerző megtalálható, de a fiatal, feltörekvő, tehetséges alkotók is szerephez jutnak. Az alapító főszerkesztők úgy vélik, hogy nemcsak egy fontos és egyedülálló irodalmi archívumot építenek, de kortörténetit is, hiszen az alkotásokon keresztül a jövő nemzedéke széles spektrumú képet kap majd arról, mi zajlott az adott korszakban Magyarországon. Fontos cél továbbá, hogy a fiatalokat a kisfilmeken keresztül rávezessék az irodalom, az olvasás szeretetére. Döme Barbara és Király Farkas az elmúlt két esztendőben bejárták a Kárpát-medencét Budapesttől Erdélyig, Felvidékig és Délvidékig, hogy minél több emberrel megismertessék a kortárs magyar irodalmat, ezáltal ápolhassák és életben tarthassák a magyar nyelvet.
Tisztelt Olvasóink, tisztelt Szerzőink, úgy döntöttünk, hogy szerkesztőségünk életében új fejezetet nyitunk. Kihasználva a lehetőségeinket arra, hogy irodalomkedvelő táborunkat még nagyobbra növesszük, június elsejétől a Kultúra.hu portál irodalmi rovatában visszük tovább a Helyőrség szellemiségét, régi és új szerzőkkel, újabb és – reményeink szerint – még izgalmasabb tartalmakkal.
A Petőfi Kulturális Program támogatásával ismét egy újabb helyszínre látogathatott el a Helyőrség.ma antológia. Ezúttal Csóton, Veszprém vármegye barátságos kis községében mutattuk be a 42 fiatal szerző alkotásaiból összeállított antológiát, ahová Nagy Lea – a kötetben szereplő alkotók egyike – is elkísért bennünket.
„Van egy fontos idea, melynek Hamvas Béla életművében betöltött szerepe szinte felmérhetetlen fontosságú, mégis alig áll az értelmezések középpontjában, vagy – kevés kivételtől eltekintve – műkedvelő módon közelítenek hozzá egyes szerzők. Ez az idea a Hagyomány” – olvashatjuk Az isteni eredet tudata című tanulmánykötet hátoldalán. A balatonfüredi ősbemutató után május 8-án Budapesten is megismerkedhetett az érdeklődő közönség a Horváth Róbert vallásfilozófus és Stamler Ábel vallástudós által szerkesztett könyvvel, melynek centrumában a hamvasi hagyományértelmezés áll.
A PesText Nemzetközi Irodalmi és Kulturális Fesztivál különleges, kétnapos programsorozattal indította a tavaszt. A MISZJE (Magyar Irodalmi Szerzői Jogvédő és Jogkezelő Egyesület) és a Petőfi Kulturális Ügynökség közös szerevezésében megrendezett PesText Tavasz elsődleges célja, hogy bemutassa, miként képesek az eltérő nyelvek és kultúrák irodalmi alkotásai megjelenni egy másik ország, másik nemzet olvasmányélményei között.
Péntek este hat órakor vette kezdetét a kétnapos PesText nemzetközi irodalmi és kulturális fesztivál, amelynek nyitóelőadásán Szél Dávid szakpszichológus, apablogger beszélgetett Davide Calì képregényíróval. A svájci születésű olasz író – főként kamaszoknak és gyerekeknek írt – képregényeit és képeskönyveit már több országban is kiadták és számos nyelvre lefordították, többek között magyarra is, így a legutóbb megjelent, Szavazz a farkasra! című könyvével már nem kevesebb, mint hat művét emelhetjük le a magyarországi könyvespolcokról.
A Liszt Intézet Delhi és a Delhi Egyetem Szlavisztikai és Finno-Ugrisztikai Tanszékének magyar tagozatos hallgatói, dr. Köves Margit vendégoktatóval évente megrendezik a Csoma-napot, magyar irodalommal és magyar gulyással. Az idei Csoma-nap azonban többszörösen különleges volt: a delhi Liszt Intézet április 4- én indította el a Csoma 240 projektet, Kőrösi Csoma Sándor születésének 240. évfordulója alkalmából.
Folytatódik a Kertész Imre Intézet új, ingyenes művészettörténeti programsorozata, amelyben ezúttal dr. Bellák Gábor művészettörténész, igazságügyi festményszakértő, a Magyar Nemzeti Galéria főmuzeológusa tart előadást egy-egy olyan jelentős magyar képzőművész munkásságáról, aki kapcsolódik az Intézet irodalmi hagyatékaihoz, alkotóihoz. Az előadás témáját adó képet minden alkalommal kiállítja az intézet.