

Az Irodalmi Magazin konferenciát szervez február 23-án, amelynek témája Pázmány Péter életműve. A Petőfi Irodalmi Múzeum dísztermében tartandó esemény célja, hogy Pázmány Péter munkásságát, emlékezetét, kultuszát az újabb kutatások tükrében mutassa be. Az Irodalmi Magazin fontosnak érzi, hogy a szélesebb közönség számára is betekintést adjon a 17. század irodalmába, kulturális életébe – felkeltve a figyelmet egy olyan korszak iránt, amelyben az irodalmi alkotások valóban közösségi értékűek és használatúak voltak, szigorú etikai és retorikai elvek szerint szerveződtek, és amelyben egyes egyházi műfajok olyan szemléletformáló erővel bírtak, amelyről napjaink szépírói csak álmodhatnak.
A Pázmány-konferencia programja:
10.00–11.25
Kerekasztal-beszélgetés: A Pázmány-életmű irodalom és politika tükrében
Vendégek: Ajkay Alinka, Gábor Csilla, Hargittay Emil, Tusor Péter
Moderátor: Maczák Ibolya
11.40–13.00
Hit, vita, áhítat – szekcióelnök: Kondor Péter János
11.40–11.55
Tasi Réka: Pázmány Péter prédikációi
11.55–12.10
Báthory Orsolya: Pázmány Péter és a hitviták
12.10–12.25
Horváth Csaba Péter: Bepillantás egy 17. századi alkotói műhelybe. Pázmány Péter Kalauzának keletkezéstörténete és forrásai
12.25–12.40
Bogár Judit: Pázmány Péter Imádságos könyve
12.40–13.00
Vita
14.00–15.20
Adaptáció, információ, kompiláció – szekcióelnök: Pataky Adrienn
14.00–14.15
Bajáki Rita: Pázmány, a fordító – a Kempis-fordítás sajátosságairól
14.15–14.30
Förköli Gábor: Pázmány Péter levelezése: intrika, kompromisszum és információcsere
14.30–14.45
Csorba Dávid: „Margóviták”. Pázmány Péter négy fal közt vitázó olvasói
14.45–15.00
Lovas Borbála: Pázmány Péter és az unitáriusok. Pázmány-szövegek 17. századi kéziratos kódexekben
15.00–15.20
Vita
15.30–16.45
Iskola, köztér, szépirodalom – szekcióelnök: Molnár Krisztina
15.30–15.45
Keisz Ágoston: A vitatkozó Pázmány a mai iskolában
15.45–16.00
Tüskés Anna: Pázmány-ábrázolások
16.00–16.15
Dóbék Ágnes: Pázmány alakja a 20. századi szépirodalomban
16.15–16.30
Maczák Ibolya: „Nincs többé lehetetlen ezen a nyelven”. Pázmány stílusának elemei és mítoszai a 20. századi szépirodalomban
16.30–16.45
Vita
Tisztelt Olvasóink, tisztelt Szerzőink, úgy döntöttünk, hogy szerkesztőségünk életében új fejezetet nyitunk. Kihasználva a lehetőségeinket arra, hogy irodalomkedvelő táborunkat még nagyobbra növesszük, június elsejétől a Kultúra.hu portál irodalmi rovatában visszük tovább a Helyőrség szellemiségét, régi és új szerzőkkel, újabb és – reményeink szerint – még izgalmasabb tartalmakkal.
A Petőfi Kulturális Program támogatásával ismét egy újabb helyszínre látogathatott el a Helyőrség.ma antológia. Ezúttal Csóton, Veszprém vármegye barátságos kis községében mutattuk be a 42 fiatal szerző alkotásaiból összeállított antológiát, ahová Nagy Lea – a kötetben szereplő alkotók egyike – is elkísért bennünket.
„Van egy fontos idea, melynek Hamvas Béla életművében betöltött szerepe szinte felmérhetetlen fontosságú, mégis alig áll az értelmezések középpontjában, vagy – kevés kivételtől eltekintve – műkedvelő módon közelítenek hozzá egyes szerzők. Ez az idea a Hagyomány” – olvashatjuk Az isteni eredet tudata című tanulmánykötet hátoldalán. A balatonfüredi ősbemutató után május 8-án Budapesten is megismerkedhetett az érdeklődő közönség a Horváth Róbert vallásfilozófus és Stamler Ábel vallástudós által szerkesztett könyvvel, melynek centrumában a hamvasi hagyományértelmezés áll.
A PesText Nemzetközi Irodalmi és Kulturális Fesztivál különleges, kétnapos programsorozattal indította a tavaszt. A MISZJE (Magyar Irodalmi Szerzői Jogvédő és Jogkezelő Egyesület) és a Petőfi Kulturális Ügynökség közös szerevezésében megrendezett PesText Tavasz elsődleges célja, hogy bemutassa, miként képesek az eltérő nyelvek és kultúrák irodalmi alkotásai megjelenni egy másik ország, másik nemzet olvasmányélményei között.
Péntek este hat órakor vette kezdetét a kétnapos PesText nemzetközi irodalmi és kulturális fesztivál, amelynek nyitóelőadásán Szél Dávid szakpszichológus, apablogger beszélgetett Davide Calì képregényíróval. A svájci születésű olasz író – főként kamaszoknak és gyerekeknek írt – képregényeit és képeskönyveit már több országban is kiadták és számos nyelvre lefordították, többek között magyarra is, így a legutóbb megjelent, Szavazz a farkasra! című könyvével már nem kevesebb, mint hat művét emelhetjük le a magyarországi könyvespolcokról.
A Liszt Intézet Delhi és a Delhi Egyetem Szlavisztikai és Finno-Ugrisztikai Tanszékének magyar tagozatos hallgatói, dr. Köves Margit vendégoktatóval évente megrendezik a Csoma-napot, magyar irodalommal és magyar gulyással. Az idei Csoma-nap azonban többszörösen különleges volt: a delhi Liszt Intézet április 4- én indította el a Csoma 240 projektet, Kőrösi Csoma Sándor születésének 240. évfordulója alkalmából.
Folytatódik a Kertész Imre Intézet új, ingyenes művészettörténeti programsorozata, amelyben ezúttal dr. Bellák Gábor művészettörténész, igazságügyi festményszakértő, a Magyar Nemzeti Galéria főmuzeológusa tart előadást egy-egy olyan jelentős magyar képzőművész munkásságáról, aki kapcsolódik az Intézet irodalmi hagyatékaihoz, alkotóihoz. Az előadás témáját adó képet minden alkalommal kiállítja az intézet.