

A Nagyváradon szerkesztett irodalmi, művészeti, kulturális, társadalmi, tudományos folyóirat, a Várad idei 9. számát azért lehet Kölcsey-központúnak mondani, mert egyrészt a Himnusz költőjének több, kevésbé ismert versét is közli, másrészt Tóth István fotóművész jóvoltából Kölcsey Ferenc életútjának fontos helyszíneiről ad körképet. A sajátos stílusban megörökített emlékhelyek és ereklyék ma Sződemeter, Debrecen, Álmosd, Nagykároly és Szatmárcseke kincsei.
A friss lapszámban Lipcsei Márta, Eszteró István, B. Mihály Csilla, Márton Tímea verset, Ferenczfi János, Wessely Gábor, Tóth Ágnes, Sütő Éva prózát közöl, Goron Sándor pedig T. S. Eliot egyik híres poémájának újrafordításából ad ízelítőt A sivár föld címmel. Bertha Zoltán irodalomtörténész Hazatérés idején című érdekes tanulmánya arról szól, hogy miként viszonyult Tamási Áron Észak-Erdély 1940-es visszacsatolásához. Az általános ujjongás közepette a nagy székely író a magyar politikai egység részleges helyreállításának történelmi disszonanciáit is azonnal érzékelte, és erőteljesen figyelmeztetett például a revansizmus elkerülésére vagy a körültekintő belátás szükségességére.
Balázs Géza nyelvészprofesszor ezúttal Organikus és nem organikus művészet címmel közöl összegző részleteket a művészet és nyelv közös gyökereit kereső opusából. Kocsis Csaba a Gyulai Várszínház nyári évadjának főként erdélyi vonatkozásairól kérdezte Elek Tibor színigazgatót, Farkas László az 1935-ös magyar–román „váradi hídverésről” ír a korabeli sajtó tükrében. Szilágyi Gyula nosztalgikus visszaemlékezése három olyan dalénekes alakját és pályáját idézi fel (Sallak Pál, Nagy Gyula, Kárász Szorin), akiknek tehetsége nem tudott kellőképpen kibontakozni az idők viharában, erre utal az írás címe is: Elveszett szép hangok.
A Várad friss számában Balázs F. Attila legújabb kötetéről (A rács két oldala), egy nagyváradi rockegyüttes, a Stevie Ker kibontakozó karrierjéről, az „intellektuálisan borzongató” Amitől félünk (Beau Is Afraid) című filmalkotásról, illetve a tavalyi romániai népszámlálás végleges bihari adatairól is olvashatnak az érdeklődők.
A folyóirat újságosbódékban, könyvesboltokban vásárolható meg 10 lejért. Előfizethető 3 hónapra 25 lejért, 6 hónapra 50 lejért, 1 évre 100 lejért a Gheorghe Şincai Bihar Megyei Könyvtár pénztárában készpénzzel vagy postán pénzesutalvánnyal (mandat poştal) az „Abonament Várad” megjegyzésnek a feltüntetésével: Biblioteca Judeţeană „Gheorghe Şincai” Oradea; CUI 4687188; Cod IBAN: RO66TREZ07621G330800XXXX, Trezoreria Oradea. Az előfizetők a lapot postán kapják meg, ezért a pontos nevet és lakcímet tudatni kell a szerkesztőséggel személyesen, telefonon vagy elektronikus postán a következő elérhetőségeken: Nagyvárad, Armatei Române utca 1/A, C épület, II. em. 7. ajtó; telefon: 0259/431–257, 116-os mellék; 0771/ 269–647; postacím: 410087 Oradea, str. Armatei Române nr. 1/A, corp C; e-mail: varadszerkesztoseg@gmail.com, bibliobihor@yahoo.com. A korábbi lapszámok a Varad.ro honlapról tölthetők le.
Tisztelt Olvasóink, tisztelt Szerzőink, úgy döntöttünk, hogy szerkesztőségünk életében új fejezetet nyitunk. Kihasználva a lehetőségeinket arra, hogy irodalomkedvelő táborunkat még nagyobbra növesszük, június elsejétől a Kultúra.hu portál irodalmi rovatában visszük tovább a Helyőrség szellemiségét, régi és új szerzőkkel, újabb és – reményeink szerint – még izgalmasabb tartalmakkal.
A Petőfi Kulturális Program támogatásával ismét egy újabb helyszínre látogathatott el a Helyőrség.ma antológia. Ezúttal Csóton, Veszprém vármegye barátságos kis községében mutattuk be a 42 fiatal szerző alkotásaiból összeállított antológiát, ahová Nagy Lea – a kötetben szereplő alkotók egyike – is elkísért bennünket.
„Van egy fontos idea, melynek Hamvas Béla életművében betöltött szerepe szinte felmérhetetlen fontosságú, mégis alig áll az értelmezések középpontjában, vagy – kevés kivételtől eltekintve – műkedvelő módon közelítenek hozzá egyes szerzők. Ez az idea a Hagyomány” – olvashatjuk Az isteni eredet tudata című tanulmánykötet hátoldalán. A balatonfüredi ősbemutató után május 8-án Budapesten is megismerkedhetett az érdeklődő közönség a Horváth Róbert vallásfilozófus és Stamler Ábel vallástudós által szerkesztett könyvvel, melynek centrumában a hamvasi hagyományértelmezés áll.
A PesText Nemzetközi Irodalmi és Kulturális Fesztivál különleges, kétnapos programsorozattal indította a tavaszt. A MISZJE (Magyar Irodalmi Szerzői Jogvédő és Jogkezelő Egyesület) és a Petőfi Kulturális Ügynökség közös szerevezésében megrendezett PesText Tavasz elsődleges célja, hogy bemutassa, miként képesek az eltérő nyelvek és kultúrák irodalmi alkotásai megjelenni egy másik ország, másik nemzet olvasmányélményei között.
Péntek este hat órakor vette kezdetét a kétnapos PesText nemzetközi irodalmi és kulturális fesztivál, amelynek nyitóelőadásán Szél Dávid szakpszichológus, apablogger beszélgetett Davide Calì képregényíróval. A svájci születésű olasz író – főként kamaszoknak és gyerekeknek írt – képregényeit és képeskönyveit már több országban is kiadták és számos nyelvre lefordították, többek között magyarra is, így a legutóbb megjelent, Szavazz a farkasra! című könyvével már nem kevesebb, mint hat művét emelhetjük le a magyarországi könyvespolcokról.
A Liszt Intézet Delhi és a Delhi Egyetem Szlavisztikai és Finno-Ugrisztikai Tanszékének magyar tagozatos hallgatói, dr. Köves Margit vendégoktatóval évente megrendezik a Csoma-napot, magyar irodalommal és magyar gulyással. Az idei Csoma-nap azonban többszörösen különleges volt: a delhi Liszt Intézet április 4- én indította el a Csoma 240 projektet, Kőrösi Csoma Sándor születésének 240. évfordulója alkalmából.
Folytatódik a Kertész Imre Intézet új, ingyenes művészettörténeti programsorozata, amelyben ezúttal dr. Bellák Gábor művészettörténész, igazságügyi festményszakértő, a Magyar Nemzeti Galéria főmuzeológusa tart előadást egy-egy olyan jelentős magyar képzőművész munkásságáról, aki kapcsolódik az Intézet irodalmi hagyatékaihoz, alkotóihoz. Az előadás témáját adó képet minden alkalommal kiállítja az intézet.