

A Talán semmi, talán Minden – Ady Endre és Boncza Berta pesti otthona kötet kiindulópontja Ady és Csinszka első és egyetlen lakása, valamint az 1917–1919 közötti időszak. A társadalmi-kulturális korrajzként szolgáló tanulmányok azonban sokszínű, izgalmas nézőpontokból mutatják be a költő és felesége mindennapjait, szokásait, ismerőseiket, tárgyi környezetüket, és hozzák közel alakjukat.
– Hogyan született meg a kötet?
– Az Ady Emlékmúzeumban dolgozva gyakran tapasztaltam, hogy a hozzánk érkező csoportok a vezetést követően szeretnének magukkal hazavinni egy kiadványt, ami bemutatja a helyszínt. Korábban már volt ehhez hasonló füzet, Fráter Zoltán „Nincsenek itt már farsangi hajnalok” – Ady és Csinszka pesti lakása 2001-es kötete, ami jól bemutatta a lakás és a múzeum történetét. Ez volt a Talán semmi, talán Minden kiindulási alapja is.
– Mi a könyv koncepciója?
– Régóta terveztem egy olyan kötetet, ami nemcsak magáról a lakásról szól, hanem magukról az emberekről is. Az iskolákban a diákok megtanulják Ady életrajzát, elemzik a verseit, de kevés szó esik arról, hogy valójában ki is volt ő. A könyv (és az emlékmúzeum) célja az, hogy az olvasókhoz közelebb hozzuk a költő alakját, személyét. Ez a kiadvány egy adott helyszínből kiindulva mutatja be lakóinak hétköznapjait, szokásait, öltözködését, kultúráját, egymáshoz való viszonyát. Az 1917–1919 közötti időszak áll a középpontban, az a néhány év, amíg Ady és Csinszka a Veres Pálné utcai lakásban lakott. Fontosnak tartottam, hogy ne anekdotázós könyv készüljön, hanem tudományos kiadvány, amelynek lábjegyzetelt tanulmányait a témával foglalkozó szakemberek, kutatók írják. Így lényegében az Ady-kutatás aktuális eredményei is megjelentek, ugyanakkor figyeltünk arra is, hogy a szövegek nyelvezete közérthető legyen. Olyan könyvet szerettem volna összeállítani, amit szívesen megvásárolnak a látogatók.
– Hogyan épül fel a kötet?
– Már a tervezéskor szigorú koncepciót állítottam fel, és ennek megfelelően célirányosan kértem fel a téma szakértőit, hogy írják meg a tanulmányaikat. Ebben segítségemre volt a 2019-es Az én testamentumom című Ady-konferencia is. A konferencián elhangzott szövegek egy része bekerült a Borbás Andrea és Nagy Réka által szerkesztett tanulmánykötetbe, azok pedig, amelyek szorosabban kötődtek Ady életmódjához és a lakáshoz, kibővítve és átdolgozva ebben a könyvben szerepelnek.
– Ady Endre első és egyetlen otthona volt a Veres Pálné utcai lakás. Hogyan élt ő korábban?
– Ady életmódját Kosztolánczy Tibor Ady Endre ismerőseiről és életmódjáról tanulmánya mutatja be. A szerző izgalmas formátumot választott ennek az írásnak: olyan a szöveg, mintha egy detektíviroda levele lenne Boncza Miklósnak, amelyben megbízójukat, a leendő apóst informálják a költőről lefolytatott nyomozásuk eredményéről. Ady folyton utazgatott, nem volt állandó lakhelye, hotelszobákban és ismerősöknél szállt meg… Kosztolánczy írásából válik világossá, hogy miért is annyira lényeges momentum, hogy Adynak saját lakása lesz Budapesten.
Saly Noémi A Páristól a Három Hollóig szövegéből szintén a bolyongó költő alakja sejlik fel: a történész végigveszi azokat a budapesti vendéglátóhelyeket, kávézókat, ahol a költő megfordulhatott, és azokat a személyeket, akikkel összefuthatott.
– Milyen viszonya volt Adynak Budapesttel?
– Tverdota György bevezetőjéből kiderül, hogy Ady nem igazán kedvelte a fővárost. Ez a viszony idővel azonban sokkal árnyaltabbá válik. A költözést követően sem marad mindig Budapesten: amikor csak tehették, elutaztak Csucsára, Csinszka nagymamájához. Pesten tartotta őket a kulturális nyüzsgés, de az akkor már igen beteg Ady számára megfelelőbb környezetnek bizonyult a csucsai kastély kertje.
– Ady életmódjáról sokat elárul az öltözködése is.
– Mészáros Zsolt tanulmányában Adyról a divat és az öltözködés kapcsán mesél. Egészen a kezdetektől a Csinszkával való közös életig bemutatja, hogyan változik Ady stílusa férfi- és költőszerepével összefüggésben. Mészáros részletesen elemzi, hogy milyen volt a költő ízlése, de azt is megtudjuk, hogy hol vásárolt kalapot vagy hogy kit kért meg arra, hogy szerezze be az egyes ruhadarabjait.
– Az előzményeket megismerve jutunk el addig, hogy Adynak saját otthona lesz. Hogyan jutottak hozzá a Veres Pálné utcai lakáshoz?
– Ennek a történetnek a fő alakja Boncza Miklós, akinek külön fejezetet szenteltünk a kötetben. A lakás az ő tulajdonában volt: itt működött lapja, a Magyar Közigazgatás szerkesztősége. Csinszka apja halálát követően örökölte meg a Veres Pálné utcai lakást a csucsai kastéllyal együtt. Az öröklés nem volt ennyire magától értetődő, Csinszkának ugyanis volt egy féltestvére is. Végül a másik lány kimaradt az örökségből, minden Csinszkára szállt. Ez a fejezet tartalmazza azokat a levelezéseket is, amelyekben Csinszka és Ady Boncza Miklós áldását kérik a házasságukhoz. Végül az árvaszék segítségével sikerül csak egybekelniük.
– Milyen körülmények között költöznek Pestre?
– Csinszka édesapja halálát követően a házaspár közötti szerepek némiképp felcserélődnek: Boncza Berta lesz az eltartó fél a házasságban, amit Ady nehezen visel. A „Jövőt tervezek és intézem Bandi levelezését” című tanulmányom szól Pestre költözésük körülményeiről: látjuk, ahogy Csinszka megszervezi a bútorok Pestre szállítását, a lakás berendezését stb. Csinszka barátnőinek írt leveleiből világossá válik, hogy milyen feladatai vannak a költő mellett a múzsaságán túl: betegápolóvá válik, intézi Ady levelezését, szervezi az életüket…
A teljes interjú a PIMBlog oldalon olvasható.
Tisztelt Olvasóink, tisztelt Szerzőink, úgy döntöttünk, hogy szerkesztőségünk életében új fejezetet nyitunk. Kihasználva a lehetőségeinket arra, hogy irodalomkedvelő táborunkat még nagyobbra növesszük, június elsejétől a Kultúra.hu portál irodalmi rovatában visszük tovább a Helyőrség szellemiségét, régi és új szerzőkkel, újabb és – reményeink szerint – még izgalmasabb tartalmakkal.
A Petőfi Kulturális Program támogatásával ismét egy újabb helyszínre látogathatott el a Helyőrség.ma antológia. Ezúttal Csóton, Veszprém vármegye barátságos kis községében mutattuk be a 42 fiatal szerző alkotásaiból összeállított antológiát, ahová Nagy Lea – a kötetben szereplő alkotók egyike – is elkísért bennünket.
„Van egy fontos idea, melynek Hamvas Béla életművében betöltött szerepe szinte felmérhetetlen fontosságú, mégis alig áll az értelmezések középpontjában, vagy – kevés kivételtől eltekintve – műkedvelő módon közelítenek hozzá egyes szerzők. Ez az idea a Hagyomány” – olvashatjuk Az isteni eredet tudata című tanulmánykötet hátoldalán. A balatonfüredi ősbemutató után május 8-án Budapesten is megismerkedhetett az érdeklődő közönség a Horváth Róbert vallásfilozófus és Stamler Ábel vallástudós által szerkesztett könyvvel, melynek centrumában a hamvasi hagyományértelmezés áll.
A PesText Nemzetközi Irodalmi és Kulturális Fesztivál különleges, kétnapos programsorozattal indította a tavaszt. A MISZJE (Magyar Irodalmi Szerzői Jogvédő és Jogkezelő Egyesület) és a Petőfi Kulturális Ügynökség közös szerevezésében megrendezett PesText Tavasz elsődleges célja, hogy bemutassa, miként képesek az eltérő nyelvek és kultúrák irodalmi alkotásai megjelenni egy másik ország, másik nemzet olvasmányélményei között.
Péntek este hat órakor vette kezdetét a kétnapos PesText nemzetközi irodalmi és kulturális fesztivál, amelynek nyitóelőadásán Szél Dávid szakpszichológus, apablogger beszélgetett Davide Calì képregényíróval. A svájci születésű olasz író – főként kamaszoknak és gyerekeknek írt – képregényeit és képeskönyveit már több országban is kiadták és számos nyelvre lefordították, többek között magyarra is, így a legutóbb megjelent, Szavazz a farkasra! című könyvével már nem kevesebb, mint hat művét emelhetjük le a magyarországi könyvespolcokról.
A Liszt Intézet Delhi és a Delhi Egyetem Szlavisztikai és Finno-Ugrisztikai Tanszékének magyar tagozatos hallgatói, dr. Köves Margit vendégoktatóval évente megrendezik a Csoma-napot, magyar irodalommal és magyar gulyással. Az idei Csoma-nap azonban többszörösen különleges volt: a delhi Liszt Intézet április 4- én indította el a Csoma 240 projektet, Kőrösi Csoma Sándor születésének 240. évfordulója alkalmából.
Folytatódik a Kertész Imre Intézet új, ingyenes művészettörténeti programsorozata, amelyben ezúttal dr. Bellák Gábor művészettörténész, igazságügyi festményszakértő, a Magyar Nemzeti Galéria főmuzeológusa tart előadást egy-egy olyan jelentős magyar képzőművész munkásságáról, aki kapcsolódik az Intézet irodalmi hagyatékaihoz, alkotóihoz. Az előadás témáját adó képet minden alkalommal kiállítja az intézet.