A Talán semmi, talán Minden – Ady Endre és Boncza Berta pesti otthona kötet kiindulópontja Ady és Csinszka első és egyetlen lakása, valamint az 1917–1919 közötti időszak. A társadalmi-kulturális korrajzként szolgáló tanulmányok azonban sokszínű, izgalmas nézőpontokból mutatják be a költő és felesége mindennapjait, szokásait, ismerőseiket, tárgyi környezetüket, és hozzák közel alakjukat.
– Hogyan született meg a kötet?
– Az Ady Emlékmúzeumban dolgozva gyakran tapasztaltam, hogy a hozzánk érkező csoportok a vezetést követően szeretnének magukkal hazavinni egy kiadványt, ami bemutatja a helyszínt. Korábban már volt ehhez hasonló füzet, Fráter Zoltán „Nincsenek itt már farsangi hajnalok” – Ady és Csinszka pesti lakása 2001-es kötete, ami jól bemutatta a lakás és a múzeum történetét. Ez volt a Talán semmi, talán Minden kiindulási alapja is.
– Mi a könyv koncepciója?
– Régóta terveztem egy olyan kötetet, ami nemcsak magáról a lakásról szól, hanem magukról az emberekről is. Az iskolákban a diákok megtanulják Ady életrajzát, elemzik a verseit, de kevés szó esik arról, hogy valójában ki is volt ő. A könyv (és az emlékmúzeum) célja az, hogy az olvasókhoz közelebb hozzuk a költő alakját, személyét. Ez a kiadvány egy adott helyszínből kiindulva mutatja be lakóinak hétköznapjait, szokásait, öltözködését, kultúráját, egymáshoz való viszonyát. Az 1917–1919 közötti időszak áll a középpontban, az a néhány év, amíg Ady és Csinszka a Veres Pálné utcai lakásban lakott. Fontosnak tartottam, hogy ne anekdotázós könyv készüljön, hanem tudományos kiadvány, amelynek lábjegyzetelt tanulmányait a témával foglalkozó szakemberek, kutatók írják. Így lényegében az Ady-kutatás aktuális eredményei is megjelentek, ugyanakkor figyeltünk arra is, hogy a szövegek nyelvezete közérthető legyen. Olyan könyvet szerettem volna összeállítani, amit szívesen megvásárolnak a látogatók.
– Hogyan épül fel a kötet?
– Már a tervezéskor szigorú koncepciót állítottam fel, és ennek megfelelően célirányosan kértem fel a téma szakértőit, hogy írják meg a tanulmányaikat. Ebben segítségemre volt a 2019-es Az én testamentumom című Ady-konferencia is. A konferencián elhangzott szövegek egy része bekerült a Borbás Andrea és Nagy Réka által szerkesztett tanulmánykötetbe, azok pedig, amelyek szorosabban kötődtek Ady életmódjához és a lakáshoz, kibővítve és átdolgozva ebben a könyvben szerepelnek.
– Ady Endre első és egyetlen otthona volt a Veres Pálné utcai lakás. Hogyan élt ő korábban?
– Ady életmódját Kosztolánczy Tibor Ady Endre ismerőseiről és életmódjáról tanulmánya mutatja be. A szerző izgalmas formátumot választott ennek az írásnak: olyan a szöveg, mintha egy detektíviroda levele lenne Boncza Miklósnak, amelyben megbízójukat, a leendő apóst informálják a költőről lefolytatott nyomozásuk eredményéről. Ady folyton utazgatott, nem volt állandó lakhelye, hotelszobákban és ismerősöknél szállt meg… Kosztolánczy írásából válik világossá, hogy miért is annyira lényeges momentum, hogy Adynak saját lakása lesz Budapesten.
Saly Noémi A Páristól a Három Hollóig szövegéből szintén a bolyongó költő alakja sejlik fel: a történész végigveszi azokat a budapesti vendéglátóhelyeket, kávézókat, ahol a költő megfordulhatott, és azokat a személyeket, akikkel összefuthatott.
– Milyen viszonya volt Adynak Budapesttel?
– Tverdota György bevezetőjéből kiderül, hogy Ady nem igazán kedvelte a fővárost. Ez a viszony idővel azonban sokkal árnyaltabbá válik. A költözést követően sem marad mindig Budapesten: amikor csak tehették, elutaztak Csucsára, Csinszka nagymamájához. Pesten tartotta őket a kulturális nyüzsgés, de az akkor már igen beteg Ady számára megfelelőbb környezetnek bizonyult a csucsai kastély kertje.
– Ady életmódjáról sokat elárul az öltözködése is.
– Mészáros Zsolt tanulmányában Adyról a divat és az öltözködés kapcsán mesél. Egészen a kezdetektől a Csinszkával való közös életig bemutatja, hogyan változik Ady stílusa férfi- és költőszerepével összefüggésben. Mészáros részletesen elemzi, hogy milyen volt a költő ízlése, de azt is megtudjuk, hogy hol vásárolt kalapot vagy hogy kit kért meg arra, hogy szerezze be az egyes ruhadarabjait.
– Az előzményeket megismerve jutunk el addig, hogy Adynak saját otthona lesz. Hogyan jutottak hozzá a Veres Pálné utcai lakáshoz?
– Ennek a történetnek a fő alakja Boncza Miklós, akinek külön fejezetet szenteltünk a kötetben. A lakás az ő tulajdonában volt: itt működött lapja, a Magyar Közigazgatás szerkesztősége. Csinszka apja halálát követően örökölte meg a Veres Pálné utcai lakást a csucsai kastéllyal együtt. Az öröklés nem volt ennyire magától értetődő, Csinszkának ugyanis volt egy féltestvére is. Végül a másik lány kimaradt az örökségből, minden Csinszkára szállt. Ez a fejezet tartalmazza azokat a levelezéseket is, amelyekben Csinszka és Ady Boncza Miklós áldását kérik a házasságukhoz. Végül az árvaszék segítségével sikerül csak egybekelniük.
– Milyen körülmények között költöznek Pestre?
– Csinszka édesapja halálát követően a házaspár közötti szerepek némiképp felcserélődnek: Boncza Berta lesz az eltartó fél a házasságban, amit Ady nehezen visel. A „Jövőt tervezek és intézem Bandi levelezését” című tanulmányom szól Pestre költözésük körülményeiről: látjuk, ahogy Csinszka megszervezi a bútorok Pestre szállítását, a lakás berendezését stb. Csinszka barátnőinek írt leveleiből világossá válik, hogy milyen feladatai vannak a költő mellett a múzsaságán túl: betegápolóvá válik, intézi Ady levelezését, szervezi az életüket…
A teljes interjú a PIMBlog oldalon olvasható.
