

A nemzeti filmszínház ismét a latin-amerikai országok sokszínű filmkultúráját köszöntheti szeptember végén. Hat ország – Argentína, Brazília, Ecuador, Kolumbia, Peru és Venezuela – magyarországi nagykövetségének együttműködésével mutatják be a kuriózumokból álló válogatást, amely műfajilag a politikai thrillertől a vígjátékon át a zenés dokumentumfilmig ível.
A filmnapokat szeptember 26-án, kedden a legjobb idegen nyelvű film Golden Globe-díjával elismert Argentína, 1985 nyitja. Santiago Mitre rendezése hiteles történelmi dráma és feszült politikai thriller egyszerre. Az alkotást Julio Strassera és Luis Moreno Ocampo ügyészek, valamint fiatalokból verbuvált jogi csapatuk igaz története ihlette, akik mindenre elszántan, irreálisan rövid határidővel tudtak vádat emelni az Argentínát 1976 és 1983 között elnyomó katonai diktatúra ellen. A filmet a hiteles korrajz és látvány mellett a színészi alakítások, köztük az itthon is jól ismert Ricardo Darín (Eszeveszett mesék, Truman, Mindenki tudja) játéka teszi különösen emlékezetessé.
Szeptember 27-én A legjobb családok című vígjáték Peruba viszi el a közönséget, 28-án pedig – szintén a humorral a főszerepben – a tavalyi filmnapokon nagy sikerrel vetített Az exemnek szeretettel alkotóinak új komédiája, a Különc – Az vagy, vagy tetteted? kerül a mozivászonra.
Brazília szeptember 29-én, pénteken Sergio Machado romantikus thrillerével, A vágy folyójával képviselteti magát a programban, szeptember 30-a pedig egy sorsszerű fordulatokban és érzelmekben gazdag venezuelai drámát tartogat. Miguel Ferrari A két hold éjszakájában egy különös várandósság történetét beszéli el.
A filmhét programját vasárnap, október 1-jén Vörös Eszter Kolumbiában forgatott dokumentumfilmje, A nagy Parranda – Történetek Gabriel García Márquezről zárja.
A filmeket eredeti nyelven (spanyolul/portugálul) és magyar felirattal vetítik (A nagy Parranda egyedüliként angol felirattal kerül műsorra). A program a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával valósul meg.
Tisztelt Olvasóink, tisztelt Szerzőink, úgy döntöttünk, hogy szerkesztőségünk életében új fejezetet nyitunk. Kihasználva a lehetőségeinket arra, hogy irodalomkedvelő táborunkat még nagyobbra növesszük, június elsejétől a Kultúra.hu portál irodalmi rovatában visszük tovább a Helyőrség szellemiségét, régi és új szerzőkkel, újabb és – reményeink szerint – még izgalmasabb tartalmakkal.
A Petőfi Kulturális Program támogatásával ismét egy újabb helyszínre látogathatott el a Helyőrség.ma antológia. Ezúttal Csóton, Veszprém vármegye barátságos kis községében mutattuk be a 42 fiatal szerző alkotásaiból összeállított antológiát, ahová Nagy Lea – a kötetben szereplő alkotók egyike – is elkísért bennünket.
„Van egy fontos idea, melynek Hamvas Béla életművében betöltött szerepe szinte felmérhetetlen fontosságú, mégis alig áll az értelmezések középpontjában, vagy – kevés kivételtől eltekintve – műkedvelő módon közelítenek hozzá egyes szerzők. Ez az idea a Hagyomány” – olvashatjuk Az isteni eredet tudata című tanulmánykötet hátoldalán. A balatonfüredi ősbemutató után május 8-án Budapesten is megismerkedhetett az érdeklődő közönség a Horváth Róbert vallásfilozófus és Stamler Ábel vallástudós által szerkesztett könyvvel, melynek centrumában a hamvasi hagyományértelmezés áll.
A PesText Nemzetközi Irodalmi és Kulturális Fesztivál különleges, kétnapos programsorozattal indította a tavaszt. A MISZJE (Magyar Irodalmi Szerzői Jogvédő és Jogkezelő Egyesület) és a Petőfi Kulturális Ügynökség közös szerevezésében megrendezett PesText Tavasz elsődleges célja, hogy bemutassa, miként képesek az eltérő nyelvek és kultúrák irodalmi alkotásai megjelenni egy másik ország, másik nemzet olvasmányélményei között.
Péntek este hat órakor vette kezdetét a kétnapos PesText nemzetközi irodalmi és kulturális fesztivál, amelynek nyitóelőadásán Szél Dávid szakpszichológus, apablogger beszélgetett Davide Calì képregényíróval. A svájci születésű olasz író – főként kamaszoknak és gyerekeknek írt – képregényeit és képeskönyveit már több országban is kiadták és számos nyelvre lefordították, többek között magyarra is, így a legutóbb megjelent, Szavazz a farkasra! című könyvével már nem kevesebb, mint hat művét emelhetjük le a magyarországi könyvespolcokról.
A Liszt Intézet Delhi és a Delhi Egyetem Szlavisztikai és Finno-Ugrisztikai Tanszékének magyar tagozatos hallgatói, dr. Köves Margit vendégoktatóval évente megrendezik a Csoma-napot, magyar irodalommal és magyar gulyással. Az idei Csoma-nap azonban többszörösen különleges volt: a delhi Liszt Intézet április 4- én indította el a Csoma 240 projektet, Kőrösi Csoma Sándor születésének 240. évfordulója alkalmából.
Folytatódik a Kertész Imre Intézet új, ingyenes művészettörténeti programsorozata, amelyben ezúttal dr. Bellák Gábor művészettörténész, igazságügyi festményszakértő, a Magyar Nemzeti Galéria főmuzeológusa tart előadást egy-egy olyan jelentős magyar képzőművész munkásságáról, aki kapcsolódik az Intézet irodalmi hagyatékaihoz, alkotóihoz. Az előadás témáját adó képet minden alkalommal kiállítja az intézet.