

A közép-európai régió egyik legfontosabb irodalmi rendezvénye a majdnem hét évtizede elindított Belgrádi Nemzetközi Könyvvásár (Sajam Knijga), melynek legfőbb célja, hogy a kiadók, szerzők, könyvkereskedők, könyvtárosok, könyvterjesztők és különféle multimédiás cégek számára segítse a kapcsolatteremtést, a tapasztalatcserét, az üzletkötést, illetve az üzleti és kulturális együttműködés egyéb formáinak elindítását. Az október 21. és 29. között megrendezett könyvvásáron jelen van valamennyi szerbiai és a fontosabb regionális kiadó, melyek könyvpremierjeiket éppen erre az időszakra időzítik; díszvendégként pedig idén Franciaországot köszönthették.
Magyarország és a magyar irodalom különböző szereplői az elmúlt néhány évben egyre jobb kapcsolatokat építettek ki a szerb kiadói és irodalmi élettel, valamint a könyvkiadókkal. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint a még 2022-ben, a belgrádi ALMA kiadóház gondozásában elindított klasszikus és kortárs magyar irodalmat bemutató sorozat, melyben többek között Balázs F. Attila, Demény Péter, Turczi István, Fellinger Károly, Száraz Miklós György, Kürti László és Lövétei Lázár László lírai, illetve prózai művei jelentek meg Kovács Jolánka fordításában. Ezt egészítette ki egy Petőfi Sándor válogatott verseit tartalmazó kötet, Jovan Jovanović Zmaj fordításában.


A sorozat idén is folytatódott; további hat kötet jelent meg a Belgrádi Nemzetközi Könyvvásáron. Ezek között szerepelt: Jókai Mór elbeszélései (ford.: Danko Stojnić), Arany János Toldi és Petőfi Sándor János vitéz című elbeszélő költeményei, Jovan Jovanović Zmaj klasszikus fordításának újrakiadásában, valamint Zalán Tibor és Halmosi Sándor verseskönyvei és Pál Dániel Levente novellaválogatása (ford.: Kovács Jolánka). Külön öröm, hogy a szerb kulturális minisztérium könyvtártámogatási programjának köszönhetően a sorozat darabjai elkerülnek a legfontosabb szerbiai iskolai, egyetemi és közkönyvtárakba is.
A sorozat friss darabjait 2023. október 23-án délután mutatta be Đorđe Otašević, az ALMA kiadó igazgatója, Danko Stojnić irodalomkritikus-műfordító, Milijan Despotović irodalmár és Milutin Đuričković és Kovács Jolánka műfordító. A művekből Petar Ponjavić olvasott fel szerb nyelven.


A Belgrádi Nemzetközi Könyvvásáron sor került továbbá arra a díjátadóra is, melyen szerb és magyar költőket díjaztak. Milutin Đuričković szerb író, újságíró, a Szerb Tudományos és Művészeti Akadémia, valamint a Szerb Irodalmi Egyesület tagja méltatta Hodossy Gyula, Pethő Loránd, Ördög Gábor István és Rodica Marian költészetét. Hodossy Gyula a magyar–szerb kulturális közreműködéshez és a kortárs magyar irodalom minőségi szintjéhez való jelentős hozzájárulásáért részesült az irodalmi díjban, melyben a Boszniai Szerb Köztársaságban működő Asoglas könyvkiadó részesítette. Pethő Loránd és Ördög Gábor István eddig szerb nyelvre fordított verseikért kaptak elismerést, melyet hamarosan szerb nyelvű verseskötet is követ.


Végül pedig Balázs F. Attila ART Danubius díjakat adott át szerb íróknak és költőknek, akik a magyar–szerb irodalmi kapcsolatok előmozdításáért dolgoztak az elmúlt években. Belgrádi Nemzetközi Könyvvásár magyar bemutatóit támogatta a Collegium Hungaricum Belgrád.
Tisztelt Olvasóink, tisztelt Szerzőink, úgy döntöttünk, hogy szerkesztőségünk életében új fejezetet nyitunk. Kihasználva a lehetőségeinket arra, hogy irodalomkedvelő táborunkat még nagyobbra növesszük, június elsejétől a Kultúra.hu portál irodalmi rovatában visszük tovább a Helyőrség szellemiségét, régi és új szerzőkkel, újabb és – reményeink szerint – még izgalmasabb tartalmakkal.
A Petőfi Kulturális Program támogatásával ismét egy újabb helyszínre látogathatott el a Helyőrség.ma antológia. Ezúttal Csóton, Veszprém vármegye barátságos kis községében mutattuk be a 42 fiatal szerző alkotásaiból összeállított antológiát, ahová Nagy Lea – a kötetben szereplő alkotók egyike – is elkísért bennünket.
„Van egy fontos idea, melynek Hamvas Béla életművében betöltött szerepe szinte felmérhetetlen fontosságú, mégis alig áll az értelmezések középpontjában, vagy – kevés kivételtől eltekintve – műkedvelő módon közelítenek hozzá egyes szerzők. Ez az idea a Hagyomány” – olvashatjuk Az isteni eredet tudata című tanulmánykötet hátoldalán. A balatonfüredi ősbemutató után május 8-án Budapesten is megismerkedhetett az érdeklődő közönség a Horváth Róbert vallásfilozófus és Stamler Ábel vallástudós által szerkesztett könyvvel, melynek centrumában a hamvasi hagyományértelmezés áll.
A PesText Nemzetközi Irodalmi és Kulturális Fesztivál különleges, kétnapos programsorozattal indította a tavaszt. A MISZJE (Magyar Irodalmi Szerzői Jogvédő és Jogkezelő Egyesület) és a Petőfi Kulturális Ügynökség közös szerevezésében megrendezett PesText Tavasz elsődleges célja, hogy bemutassa, miként képesek az eltérő nyelvek és kultúrák irodalmi alkotásai megjelenni egy másik ország, másik nemzet olvasmányélményei között.
Péntek este hat órakor vette kezdetét a kétnapos PesText nemzetközi irodalmi és kulturális fesztivál, amelynek nyitóelőadásán Szél Dávid szakpszichológus, apablogger beszélgetett Davide Calì képregényíróval. A svájci születésű olasz író – főként kamaszoknak és gyerekeknek írt – képregényeit és képeskönyveit már több országban is kiadták és számos nyelvre lefordították, többek között magyarra is, így a legutóbb megjelent, Szavazz a farkasra! című könyvével már nem kevesebb, mint hat művét emelhetjük le a magyarországi könyvespolcokról.
A Liszt Intézet Delhi és a Delhi Egyetem Szlavisztikai és Finno-Ugrisztikai Tanszékének magyar tagozatos hallgatói, dr. Köves Margit vendégoktatóval évente megrendezik a Csoma-napot, magyar irodalommal és magyar gulyással. Az idei Csoma-nap azonban többszörösen különleges volt: a delhi Liszt Intézet április 4- én indította el a Csoma 240 projektet, Kőrösi Csoma Sándor születésének 240. évfordulója alkalmából.
Folytatódik a Kertész Imre Intézet új, ingyenes művészettörténeti programsorozata, amelyben ezúttal dr. Bellák Gábor művészettörténész, igazságügyi festményszakértő, a Magyar Nemzeti Galéria főmuzeológusa tart előadást egy-egy olyan jelentős magyar képzőművész munkásságáról, aki kapcsolódik az Intézet irodalmi hagyatékaihoz, alkotóihoz. Az előadás témáját adó képet minden alkalommal kiállítja az intézet.