

Az irodalmi, művészeti, kulturális, társadalmi, tudományos folyóirat 22. évfolyamának 10., e havi száma megidézi az 1956-os magyar forradalmat és szabadságharcot: Kányádi Sándor verse, Indro Montanelli korabeli tudósítása, Domonkos László és Szalay Károly visszaemlékezései révén. Száz éve született Tóth István költő, műfordító, irodalomtörténész, esztéta, kritikus, drámaíró, egykori nagyváradi és marosvásárhelyi közép- és főiskolai tanár. A szerkesztőség több versének és művei jegyzékének, valamint Mészáros Zoltán Endre személyes vonatkozású visszaemlékezésének közlésével tiszteleg a centenáriumon.
Az októberi Váradban prózával Udvardy Zoltán, Simó Márton, Szentgyörgyi László és Lokodi Imre van jelen, verset Hadnagy Józseftől, Szilágyi Ferenc Hubarttól, Czilli Arankától és Fábián Judittól olvashatunk. A jeles debreceni irodalomtörténész, Bertha Zoltán ezúttal a 140 éve született Kós Károly transzilvanizmusáról közöl egy nívós kisesszét „A mi hazánk – Erdély” címmel.
A számot Lovadi Kinga természetművész alkotásai illusztrálják, akit a Visszatérés az élet teremtő forrásához című írás mutat be. Lőrincz Györgynek egy minapi székelyudvarhelyi tárlatnyitón elhangzott beszéde is szerepel a lapban, ő Zsigmond Aranka textil- és festőművész, grafikus, művészpedagógus életművét méltatta.
Farkas László e havi „sajtótükrében” Jókai Mór 1902-es nagyváradi látogatásáról és a nagy író megünnepléséről közöl kuriózumokat, Fried Noémi Lujza pedig Tompa Andrea idén megjelent, Sokszor nem halunk meg című „gyász- és színházregényét” recenzálja. Szombati-Gille Tamás Amikor Godot helyett valami más jön el című filmkrónikája Peter Brunner Luzifer című alkotásáról szól. Tóth Hajnal a Bikini rockegyüttes énekesével, D. Nagy Lajossal készített interjút, de zenei vonatkozású a színházi krónika is: a Szigligeti Színház legújabb bemutatójáról, a Padlás című musicalról szól.
A Várad friss száma megrendelhető a varadszerkesztoseg@gmail.com e-mail címen, amelyen előfizetés is eszközölhető. A megrendelők a folyóiratot postán kapják meg, az előző lapszámok a Varad.ro honlapon is olvashatók.
Tisztelt Olvasóink, tisztelt Szerzőink, úgy döntöttünk, hogy szerkesztőségünk életében új fejezetet nyitunk. Kihasználva a lehetőségeinket arra, hogy irodalomkedvelő táborunkat még nagyobbra növesszük, június elsejétől a Kultúra.hu portál irodalmi rovatában visszük tovább a Helyőrség szellemiségét, régi és új szerzőkkel, újabb és – reményeink szerint – még izgalmasabb tartalmakkal.
A Petőfi Kulturális Program támogatásával ismét egy újabb helyszínre látogathatott el a Helyőrség.ma antológia. Ezúttal Csóton, Veszprém vármegye barátságos kis községében mutattuk be a 42 fiatal szerző alkotásaiból összeállított antológiát, ahová Nagy Lea – a kötetben szereplő alkotók egyike – is elkísért bennünket.
„Van egy fontos idea, melynek Hamvas Béla életművében betöltött szerepe szinte felmérhetetlen fontosságú, mégis alig áll az értelmezések középpontjában, vagy – kevés kivételtől eltekintve – műkedvelő módon közelítenek hozzá egyes szerzők. Ez az idea a Hagyomány” – olvashatjuk Az isteni eredet tudata című tanulmánykötet hátoldalán. A balatonfüredi ősbemutató után május 8-án Budapesten is megismerkedhetett az érdeklődő közönség a Horváth Róbert vallásfilozófus és Stamler Ábel vallástudós által szerkesztett könyvvel, melynek centrumában a hamvasi hagyományértelmezés áll.
A PesText Nemzetközi Irodalmi és Kulturális Fesztivál különleges, kétnapos programsorozattal indította a tavaszt. A MISZJE (Magyar Irodalmi Szerzői Jogvédő és Jogkezelő Egyesület) és a Petőfi Kulturális Ügynökség közös szerevezésében megrendezett PesText Tavasz elsődleges célja, hogy bemutassa, miként képesek az eltérő nyelvek és kultúrák irodalmi alkotásai megjelenni egy másik ország, másik nemzet olvasmányélményei között.
Péntek este hat órakor vette kezdetét a kétnapos PesText nemzetközi irodalmi és kulturális fesztivál, amelynek nyitóelőadásán Szél Dávid szakpszichológus, apablogger beszélgetett Davide Calì képregényíróval. A svájci születésű olasz író – főként kamaszoknak és gyerekeknek írt – képregényeit és képeskönyveit már több országban is kiadták és számos nyelvre lefordították, többek között magyarra is, így a legutóbb megjelent, Szavazz a farkasra! című könyvével már nem kevesebb, mint hat művét emelhetjük le a magyarországi könyvespolcokról.
A Liszt Intézet Delhi és a Delhi Egyetem Szlavisztikai és Finno-Ugrisztikai Tanszékének magyar tagozatos hallgatói, dr. Köves Margit vendégoktatóval évente megrendezik a Csoma-napot, magyar irodalommal és magyar gulyással. Az idei Csoma-nap azonban többszörösen különleges volt: a delhi Liszt Intézet április 4- én indította el a Csoma 240 projektet, Kőrösi Csoma Sándor születésének 240. évfordulója alkalmából.
Folytatódik a Kertész Imre Intézet új, ingyenes művészettörténeti programsorozata, amelyben ezúttal dr. Bellák Gábor művészettörténész, igazságügyi festményszakértő, a Magyar Nemzeti Galéria főmuzeológusa tart előadást egy-egy olyan jelentős magyar képzőművész munkásságáról, aki kapcsolódik az Intézet irodalmi hagyatékaihoz, alkotóihoz. Az előadás témáját adó képet minden alkalommal kiállítja az intézet.