

Az irodalmi, művészeti, kulturális, társadalmi, tudományos folyóirat, a Várad 23. évfolyamának első száma, a 2024. januári most került ki a nyomdából, s ezúttal is száz oldalon kínál olvasni- és látnivalót.
Gerendi Enderle Anikó a „szám képzőművésze”, ugyanis az ő műveinek reprodukciói láthatók a folyóiratban, a nagyváradi barokk palotában megnyílt és márciusig még megtekinthető Metamorphosis ephemeralis című tárlatát Balla Tünde kurátorként ajánlja az olvasók figyelmébe. A Restitutio in integrum rovatban ezúttal a hetven éve született, de alig 36 évesen meghalt délvidéki költő, Sziveri János egyik nagyszerű poémáját, a Bábel címűt közli a szerkesztőség. A friss lapszám további költői: a beregi Ferenczfi János, a gyergyói Varga Melinda, a szatmári Pintye László, a Nagyváradon született Farkas Arnold Levente, illetve az itt is élő Lipcsei Márta, a folyóirat egyik alapítója. Prózai írásokkal ezúttal Lőrincz György, Jezsó Ákos, Sztaskó Richard és Wessely Gábor jelentkezik, a kiváló irodalomtörténész Bertha Zoltán pedig egy újabb parádés esszében demonstrálja azt, hogy a magyar költészetet mennyire áthatja a „harangzúgás” – vagy éppen annak a hiánya.
Ezúttal két szerzőnek a filmkrónikája is olvasható a Várad friss számában: egyikük Ciprian Mega 21 de rubini című, Váradon forgatott játékfilmjéről állapítja meg elöljáróban, hogy „valódi drágakő lett”, a másikuk az amerikai David Fincher A gyilkos című alkotását ajánlja a nézőknek. Simú Márton egy marosvásárhelyi költő, Szentgyörgyi László legújabb verseskötetét recenzeálja, míg Tóth Hajnal beszámolót közöl arról az emlékrendezvényről, amelynek során Kelemen Istvánnak, a váradi színháztörténet fontos alakjának a pályafutását és üldöztetését idézték fel a kommunista politikai rendőrség ténykedése fényében. Farkas László ezúttal a nagyváradi Munkásklub történetéhez fűz adalékokat a száz évvel ezelőtti sajtó nyomán. Végül Haraji Adalbert és Fried Noémi Lujza írásait említenénk meg, előbbi a változó világról elmélkedik a népmozgalmi adatok ismeretében, utóbbi pedig a romániai családon belüli erőszakot veszi górcső alá a hivatalos statisztikák mentén.
A folyóirat újságosbódékban, könyvesboltokban vásárolható meg 10 lejért. Előfizethető 3 hónapra 25 lejért, 6 hónapra 50 lejért, 1 évre 100 lejért a Gheorghe Şincai Bihar Megyei Könyvtár pénztárában készpénzzel vagy postán pénzesutalvánnyal (mandat poştal) az „Abonament Várad” megjegyzésnek a feltüntetésével: Biblioteca Judeţeană „Gheorghe Şincai” Oradea; CUI 4687188; Cod IBAN: RO66TREZ07621G330800XXXX, Trezoreria Oradea. Az előfizetők a lapot postán kapják meg, ezért a pontos nevet és lakcímet tudatni kell a szerkesztőséggel személyesen, telefonon vagy elektronikus postán a következő elérhetőségeken: Nagyvárad, Armatei Române utca 1/A, C épület, II. em. 7. ajtó; telefon: 0259/431–257, 116-os mellék; 0771/ 269–647; postacím: 410087 Oradea, str. Armatei Române nr. 1/A, corp C; e-mail: varadszerkesztoseg@gmail.com, bibliobihor@yahoo.com. A korábbi lapszámok a Varad.ro honlapról tölthetők le.
Tisztelt Olvasóink, tisztelt Szerzőink, úgy döntöttünk, hogy szerkesztőségünk életében új fejezetet nyitunk. Kihasználva a lehetőségeinket arra, hogy irodalomkedvelő táborunkat még nagyobbra növesszük, június elsejétől a Kultúra.hu portál irodalmi rovatában visszük tovább a Helyőrség szellemiségét, régi és új szerzőkkel, újabb és – reményeink szerint – még izgalmasabb tartalmakkal.
A Petőfi Kulturális Program támogatásával ismét egy újabb helyszínre látogathatott el a Helyőrség.ma antológia. Ezúttal Csóton, Veszprém vármegye barátságos kis községében mutattuk be a 42 fiatal szerző alkotásaiból összeállított antológiát, ahová Nagy Lea – a kötetben szereplő alkotók egyike – is elkísért bennünket.
„Van egy fontos idea, melynek Hamvas Béla életművében betöltött szerepe szinte felmérhetetlen fontosságú, mégis alig áll az értelmezések középpontjában, vagy – kevés kivételtől eltekintve – műkedvelő módon közelítenek hozzá egyes szerzők. Ez az idea a Hagyomány” – olvashatjuk Az isteni eredet tudata című tanulmánykötet hátoldalán. A balatonfüredi ősbemutató után május 8-án Budapesten is megismerkedhetett az érdeklődő közönség a Horváth Róbert vallásfilozófus és Stamler Ábel vallástudós által szerkesztett könyvvel, melynek centrumában a hamvasi hagyományértelmezés áll.
A PesText Nemzetközi Irodalmi és Kulturális Fesztivál különleges, kétnapos programsorozattal indította a tavaszt. A MISZJE (Magyar Irodalmi Szerzői Jogvédő és Jogkezelő Egyesület) és a Petőfi Kulturális Ügynökség közös szerevezésében megrendezett PesText Tavasz elsődleges célja, hogy bemutassa, miként képesek az eltérő nyelvek és kultúrák irodalmi alkotásai megjelenni egy másik ország, másik nemzet olvasmányélményei között.
Péntek este hat órakor vette kezdetét a kétnapos PesText nemzetközi irodalmi és kulturális fesztivál, amelynek nyitóelőadásán Szél Dávid szakpszichológus, apablogger beszélgetett Davide Calì képregényíróval. A svájci születésű olasz író – főként kamaszoknak és gyerekeknek írt – képregényeit és képeskönyveit már több országban is kiadták és számos nyelvre lefordították, többek között magyarra is, így a legutóbb megjelent, Szavazz a farkasra! című könyvével már nem kevesebb, mint hat művét emelhetjük le a magyarországi könyvespolcokról.
A Liszt Intézet Delhi és a Delhi Egyetem Szlavisztikai és Finno-Ugrisztikai Tanszékének magyar tagozatos hallgatói, dr. Köves Margit vendégoktatóval évente megrendezik a Csoma-napot, magyar irodalommal és magyar gulyással. Az idei Csoma-nap azonban többszörösen különleges volt: a delhi Liszt Intézet április 4- én indította el a Csoma 240 projektet, Kőrösi Csoma Sándor születésének 240. évfordulója alkalmából.
Folytatódik a Kertész Imre Intézet új, ingyenes művészettörténeti programsorozata, amelyben ezúttal dr. Bellák Gábor művészettörténész, igazságügyi festményszakértő, a Magyar Nemzeti Galéria főmuzeológusa tart előadást egy-egy olyan jelentős magyar képzőművész munkásságáról, aki kapcsolódik az Intézet irodalmi hagyatékaihoz, alkotóihoz. Az előadás témáját adó képet minden alkalommal kiállítja az intézet.