

Csíkszereda Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatalának meghívására tartott felolvasóestet áprilisban a friss József Attila-díjas költő, író Muszka Sándor, valamint a sepsiszentgyörgyi Evilági zenekar a szerző megzenésített verseit adta elő.
Online felületen követhették az érdeklődők a csíkszeredai Városháza dísztermében tartott eseményt. Az est közepén derült ki a városvezetés hátsó szándéka: Korodi Attila, Csíkszereda polgármestere és Sógor Enikő alpolgármester köszöntötte a József Attila-díj kapcsán. „Egy vers, egy dal nagyon sokszor segít bennünket, megnyugtat, életerőt ad, és ha szükséges, akkor a nehézségeken is néha túlsegít. És mindez azért, mert a vers, a dal, a kultúra, a művészet, ami egyben egy csoda, az számunkra olyan életerőt és energiát ad, nemcsak egyénileg, hanem közösségileg is, ami szebbé teszi a mindennapjainkat és az életünket” – fogalmazott Korodi Attila polgármester. Muszka Sándor mondatai szikárak, szinte hétköznapiak, mégis belengi azokat valami titokzatos helyről érkező költészet – mutatott rá méltatásában Sántha Attila, lapunk felelős szerkesztője. „Zeneiség ez, méghozzá olyan, amely a legjobb versek sajátja. Nem tolakodó, magamutogató, ha nem olyan, amely ott van a hát térben és elviselhetővé teszi a legnagyobb tragédiát is, amiről a szöveg szól.” Ezután elismerő oklevelet nyújtottak át a szerzőnek, amelyen ez áll: „az erdélyi magyar irodalom színképének gazdagításáért és városunk jó hírének messzevitelében tett szolgálatáért”.
(Megjelent az erdélyi Előretolt Helyőrség 2021. májusi számában)
Tisztelt Olvasóink, tisztelt Szerzőink, úgy döntöttünk, hogy szerkesztőségünk életében új fejezetet nyitunk. Kihasználva a lehetőségeinket arra, hogy irodalomkedvelő táborunkat még nagyobbra növesszük, június elsejétől a Kultúra.hu portál irodalmi rovatában visszük tovább a Helyőrség szellemiségét, régi és új szerzőkkel, újabb és – reményeink szerint – még izgalmasabb tartalmakkal.
A Petőfi Kulturális Program támogatásával ismét egy újabb helyszínre látogathatott el a Helyőrség.ma antológia. Ezúttal Csóton, Veszprém vármegye barátságos kis községében mutattuk be a 42 fiatal szerző alkotásaiból összeállított antológiát, ahová Nagy Lea – a kötetben szereplő alkotók egyike – is elkísért bennünket.
„Van egy fontos idea, melynek Hamvas Béla életművében betöltött szerepe szinte felmérhetetlen fontosságú, mégis alig áll az értelmezések középpontjában, vagy – kevés kivételtől eltekintve – műkedvelő módon közelítenek hozzá egyes szerzők. Ez az idea a Hagyomány” – olvashatjuk Az isteni eredet tudata című tanulmánykötet hátoldalán. A balatonfüredi ősbemutató után május 8-án Budapesten is megismerkedhetett az érdeklődő közönség a Horváth Róbert vallásfilozófus és Stamler Ábel vallástudós által szerkesztett könyvvel, melynek centrumában a hamvasi hagyományértelmezés áll.
A PesText Nemzetközi Irodalmi és Kulturális Fesztivál különleges, kétnapos programsorozattal indította a tavaszt. A MISZJE (Magyar Irodalmi Szerzői Jogvédő és Jogkezelő Egyesület) és a Petőfi Kulturális Ügynökség közös szerevezésében megrendezett PesText Tavasz elsődleges célja, hogy bemutassa, miként képesek az eltérő nyelvek és kultúrák irodalmi alkotásai megjelenni egy másik ország, másik nemzet olvasmányélményei között.
Péntek este hat órakor vette kezdetét a kétnapos PesText nemzetközi irodalmi és kulturális fesztivál, amelynek nyitóelőadásán Szél Dávid szakpszichológus, apablogger beszélgetett Davide Calì képregényíróval. A svájci születésű olasz író – főként kamaszoknak és gyerekeknek írt – képregényeit és képeskönyveit már több országban is kiadták és számos nyelvre lefordították, többek között magyarra is, így a legutóbb megjelent, Szavazz a farkasra! című könyvével már nem kevesebb, mint hat művét emelhetjük le a magyarországi könyvespolcokról.
A Liszt Intézet Delhi és a Delhi Egyetem Szlavisztikai és Finno-Ugrisztikai Tanszékének magyar tagozatos hallgatói, dr. Köves Margit vendégoktatóval évente megrendezik a Csoma-napot, magyar irodalommal és magyar gulyással. Az idei Csoma-nap azonban többszörösen különleges volt: a delhi Liszt Intézet április 4- én indította el a Csoma 240 projektet, Kőrösi Csoma Sándor születésének 240. évfordulója alkalmából.
Folytatódik a Kertész Imre Intézet új, ingyenes művészettörténeti programsorozata, amelyben ezúttal dr. Bellák Gábor művészettörténész, igazságügyi festményszakértő, a Magyar Nemzeti Galéria főmuzeológusa tart előadást egy-egy olyan jelentős magyar képzőművész munkásságáról, aki kapcsolódik az Intézet irodalmi hagyatékaihoz, alkotóihoz. Az előadás témáját adó képet minden alkalommal kiállítja az intézet.