

Neven Ušumović horvát író A csalogány nyelve című, magyar fordításban megjelent elbeszéléskötetének a bemutatójára invitálja irodalomkedvelőit a Szőcs Géza Irodalmi Szalon 2024. március 7-én, 18 órai kezdettel.
Neven Ušumović 1972-ben született Zágrábban, Szabadka magyar–szerb–bunyevác közegében. Először filozófiából és összehasonlító irodalomtudományból szerzett oklevelet a zágrábi bölcsészkaron, majd később hungarológia és könyvtáros szakon. Az írás mellett fordítással foglalkozik, horvátra fordította többek között Esterházy Péter Hrabal könyve című regényét, Bodor Ádám Sinistra körzetét, emellett számos tanulmánya, esszéje jelent meg magyar irodalmi témákról a horvát folyóiratokban. Köztük is leginkább Kertész Imre munkássága foglalkoztatja. Az 1997-es 7 ifjú (7 mladih) elbeszéléskötetet és a 2001-es Ekskurzija (Tanulmányi kirándulás) kisregényt követően, 2009-ben jelent meg a Makovo zrno (Mákszem) című könyve, 2012-ben a Rajske ptice (Paradicsommadarak), majd 2019-ben a Zlatna opeklina (Arany égési seb) novelláskötet. Köteteinek közös nevezője, hogy hősei a szerző által jól ismert közép-európai, többnyelvű, több kultúrájú közegben élnek. A magyar olvasók számára különösen érdekes lehet Mákszem elnevezésű kötete, nemcsak a benne megjelenő magyarországi, illetve vajdasági helyszínek okán, hanem mert Csáth Géza rövidtörténeteinek motívumaira épít benne.
A Szőcs Géza Irodalmi Szalonban megrendezendő könyvbemutatón a szerző legújabb, A csalogány nyelve című kötetéről, a műfordításról, és a délszláv–magyar irodalmi összefüggésekről beszélget a szerző, Neven Ušumović, és további három magyar műfordító, szerkesztő, kultúraközvetítő: Beszédes István, Orcsik Roland és Rajsli Emese.
A fordításkötet az újvidéki Forum Könyvkiadó gondozásában jelent meg, a kiadó ebből, illetve további kiadványaiból is jó néhányat elvisz a balatonfüredi eseményre.
Tisztelt Olvasóink, tisztelt Szerzőink, úgy döntöttünk, hogy szerkesztőségünk életében új fejezetet nyitunk. Kihasználva a lehetőségeinket arra, hogy irodalomkedvelő táborunkat még nagyobbra növesszük, június elsejétől a Kultúra.hu portál irodalmi rovatában visszük tovább a Helyőrség szellemiségét, régi és új szerzőkkel, újabb és – reményeink szerint – még izgalmasabb tartalmakkal.
A Petőfi Kulturális Program támogatásával ismét egy újabb helyszínre látogathatott el a Helyőrség.ma antológia. Ezúttal Csóton, Veszprém vármegye barátságos kis községében mutattuk be a 42 fiatal szerző alkotásaiból összeállított antológiát, ahová Nagy Lea – a kötetben szereplő alkotók egyike – is elkísért bennünket.
„Van egy fontos idea, melynek Hamvas Béla életművében betöltött szerepe szinte felmérhetetlen fontosságú, mégis alig áll az értelmezések középpontjában, vagy – kevés kivételtől eltekintve – műkedvelő módon közelítenek hozzá egyes szerzők. Ez az idea a Hagyomány” – olvashatjuk Az isteni eredet tudata című tanulmánykötet hátoldalán. A balatonfüredi ősbemutató után május 8-án Budapesten is megismerkedhetett az érdeklődő közönség a Horváth Róbert vallásfilozófus és Stamler Ábel vallástudós által szerkesztett könyvvel, melynek centrumában a hamvasi hagyományértelmezés áll.
A PesText Nemzetközi Irodalmi és Kulturális Fesztivál különleges, kétnapos programsorozattal indította a tavaszt. A MISZJE (Magyar Irodalmi Szerzői Jogvédő és Jogkezelő Egyesület) és a Petőfi Kulturális Ügynökség közös szerevezésében megrendezett PesText Tavasz elsődleges célja, hogy bemutassa, miként képesek az eltérő nyelvek és kultúrák irodalmi alkotásai megjelenni egy másik ország, másik nemzet olvasmányélményei között.
Péntek este hat órakor vette kezdetét a kétnapos PesText nemzetközi irodalmi és kulturális fesztivál, amelynek nyitóelőadásán Szél Dávid szakpszichológus, apablogger beszélgetett Davide Calì képregényíróval. A svájci születésű olasz író – főként kamaszoknak és gyerekeknek írt – képregényeit és képeskönyveit már több országban is kiadták és számos nyelvre lefordították, többek között magyarra is, így a legutóbb megjelent, Szavazz a farkasra! című könyvével már nem kevesebb, mint hat művét emelhetjük le a magyarországi könyvespolcokról.
A Liszt Intézet Delhi és a Delhi Egyetem Szlavisztikai és Finno-Ugrisztikai Tanszékének magyar tagozatos hallgatói, dr. Köves Margit vendégoktatóval évente megrendezik a Csoma-napot, magyar irodalommal és magyar gulyással. Az idei Csoma-nap azonban többszörösen különleges volt: a delhi Liszt Intézet április 4- én indította el a Csoma 240 projektet, Kőrösi Csoma Sándor születésének 240. évfordulója alkalmából.
Folytatódik a Kertész Imre Intézet új, ingyenes művészettörténeti programsorozata, amelyben ezúttal dr. Bellák Gábor művészettörténész, igazságügyi festményszakértő, a Magyar Nemzeti Galéria főmuzeológusa tart előadást egy-egy olyan jelentős magyar képzőművész munkásságáról, aki kapcsolódik az Intézet irodalmi hagyatékaihoz, alkotóihoz. Az előadás témáját adó képet minden alkalommal kiállítja az intézet.