

Ki és miért foglalkozik a versek megéneklésével? Erre a kérdésre kereste a választ Török Máté, a Liszt Ferenc- és Magyar Örökség díjas Misztrál együttes alapító tagja, aki fotográfusként a Magyar Művészeti Akadémia Művészeti Ösztöndíjprogramjának ösztöndíjasaként 2020 és 2023 között felkereste azokat a hatvan évnél idősebb verséneklőket és énekmondókat, akik ezt a hivatást választották.
Az igaz, hogy Magyarországon a verséneklés mint alkotói és előadói gyakorlat erőteljesen jelen van, ám műfaji meghatározottsága még mindig tisztázatlan: zenei stílusát tekintve nem kategorizálható, előadói megítélése egyik művészeti ágba se sorolható be.
,,Ma magyar nyelven viszonylag sokan énekelnek verseket, de pontos adat nincs arról, hogy ki érzi magát verséneklőnek, énekmondónak vagy versekkel is foglalkozó muzsikusnak. Mivel hivatalosan ilyen végzettséget nem lehet szerezni, kevés információ gyűlt össze arról, hogy ki, mióta érzi ezt hivatásának, hol alkot és zenél. 2020-ban Török Máté egy online regisztrációs felületen feltette ezt a kérdést s azóta számosan csatlakoztak és csatlakoznak a verséneklők, énekmondók, verssel foglalkozó muzsikusok regisztrált táborába, akiknek névsora és néhány regisztrált adata a kötetben publikálásra is került.”
A kötetben megjelenő beszélgetőpartnerek:
Becze Gábor, Dévai Nagy Kamilla, Fábri Géza, Fenyvesi Béla, Gryllus Dániel, Gryllus Vilmos, Huzella Péter, Ivaskovics József, Kátai Zoltán, Kiss Ferenc, Kobzos Kiss Tamás, Krulik Zoltán, L. Kecskés András, Lakner Tamás, Mikó István, Nagy Tivadar, Radványi Balázs, Rozs Tamás, Savanya István, Sebő Ferenc, (Lantos) Szabó István, Tolcsvay Béla, Vitai Ildikó.
Tisztelt Olvasóink, tisztelt Szerzőink, úgy döntöttünk, hogy szerkesztőségünk életében új fejezetet nyitunk. Kihasználva a lehetőségeinket arra, hogy irodalomkedvelő táborunkat még nagyobbra növesszük, június elsejétől a Kultúra.hu portál irodalmi rovatában visszük tovább a Helyőrség szellemiségét, régi és új szerzőkkel, újabb és – reményeink szerint – még izgalmasabb tartalmakkal.
A Petőfi Kulturális Program támogatásával ismét egy újabb helyszínre látogathatott el a Helyőrség.ma antológia. Ezúttal Csóton, Veszprém vármegye barátságos kis községében mutattuk be a 42 fiatal szerző alkotásaiból összeállított antológiát, ahová Nagy Lea – a kötetben szereplő alkotók egyike – is elkísért bennünket.
„Van egy fontos idea, melynek Hamvas Béla életművében betöltött szerepe szinte felmérhetetlen fontosságú, mégis alig áll az értelmezések középpontjában, vagy – kevés kivételtől eltekintve – műkedvelő módon közelítenek hozzá egyes szerzők. Ez az idea a Hagyomány” – olvashatjuk Az isteni eredet tudata című tanulmánykötet hátoldalán. A balatonfüredi ősbemutató után május 8-án Budapesten is megismerkedhetett az érdeklődő közönség a Horváth Róbert vallásfilozófus és Stamler Ábel vallástudós által szerkesztett könyvvel, melynek centrumában a hamvasi hagyományértelmezés áll.
A PesText Nemzetközi Irodalmi és Kulturális Fesztivál különleges, kétnapos programsorozattal indította a tavaszt. A MISZJE (Magyar Irodalmi Szerzői Jogvédő és Jogkezelő Egyesület) és a Petőfi Kulturális Ügynökség közös szerevezésében megrendezett PesText Tavasz elsődleges célja, hogy bemutassa, miként képesek az eltérő nyelvek és kultúrák irodalmi alkotásai megjelenni egy másik ország, másik nemzet olvasmányélményei között.
Péntek este hat órakor vette kezdetét a kétnapos PesText nemzetközi irodalmi és kulturális fesztivál, amelynek nyitóelőadásán Szél Dávid szakpszichológus, apablogger beszélgetett Davide Calì képregényíróval. A svájci születésű olasz író – főként kamaszoknak és gyerekeknek írt – képregényeit és képeskönyveit már több országban is kiadták és számos nyelvre lefordították, többek között magyarra is, így a legutóbb megjelent, Szavazz a farkasra! című könyvével már nem kevesebb, mint hat művét emelhetjük le a magyarországi könyvespolcokról.
A Liszt Intézet Delhi és a Delhi Egyetem Szlavisztikai és Finno-Ugrisztikai Tanszékének magyar tagozatos hallgatói, dr. Köves Margit vendégoktatóval évente megrendezik a Csoma-napot, magyar irodalommal és magyar gulyással. Az idei Csoma-nap azonban többszörösen különleges volt: a delhi Liszt Intézet április 4- én indította el a Csoma 240 projektet, Kőrösi Csoma Sándor születésének 240. évfordulója alkalmából.
Folytatódik a Kertész Imre Intézet új, ingyenes művészettörténeti programsorozata, amelyben ezúttal dr. Bellák Gábor művészettörténész, igazságügyi festményszakértő, a Magyar Nemzeti Galéria főmuzeológusa tart előadást egy-egy olyan jelentős magyar képzőművész munkásságáról, aki kapcsolódik az Intézet irodalmi hagyatékaihoz, alkotóihoz. Az előadás témáját adó képet minden alkalommal kiállítja az intézet.