Helyőrség: Új könyvek érkeznek a Előretolt Helyőrség Íróakadémia gondozásában

Birtalan Andrea Mifelénk nincsenek padok című verseskötetében a „természetes beszéd költőiségére épít. Így döccenéstelen az alkaioszi strófa, a szonett, a tercina, a haiku… Kedvemre van, ha egy költő ismeri a szakmát.  A legtöbben életük során egyetlen verset írnak – sokféleképpen. Ez igaz Birtalan Andreára is. Próbaképp összerakosgatok sorokat nagyon különböző megszólalásaiból: úgy születtünk átkozottan / a homlokunkon lábnyomokkal / milyennek képzeled a kétségbeesést / bitófát ácsoló anyákról álmodom / áramütésként jár át most a pánik / hogy puszta ésszel fojtod meg magad / úgy bontod second hand-lelkedet / mint nagyanyád a kötött pulóvered… Felismerhető hang, sokféleségében azonos” – olvashatjuk Zalán Tibor sorait a kötet fedőlapján.

Fehér Enikő Az analóg ember című alkotása egy ciklikus novellafüzér, melyben Fekete Izsák kispolgári életét ismerheti meg az olvasó. „Ebben a világban bármi megtörténhet. Még a jövő is, ami azelőtt megszakadt, hogy elkezdődhetett volna. Fehér Enikő fantasztikus nyelvi leleménnyel megkomponált, abszurdba hajló, Kafkát, Tart és Krasznahorkait egyszerre idéző elbeszélései lét és nemlét peremén játszódnak, és megrendítő hatást tesznek az olvasóra” – mondja Bánki Éva a kötet fülszövegében.

A repertoárban elsőkötetesek is helyet kapnak. Gere Nóra Éva Repedések című művével debütál az olvasóközönség előtt, melyről Muszka Sándor a következőket írja: „Többkötetes szerzőket megszégyenítő igényességgel és pontossággal vezet minket szerelmeken, kórházfolyosón, Budapesten és Prágán át, hogy bejárva az utat önmagunkhoz érkezhessünk.”

Gerencsér Anna már több kötettel is megajándékozta olvasóit, 2020-ban jelent meg Az ajtó másik oldalán című novelláskötete, 2022-ben pedig Kimondatlan kívánságok címen adta ki első regényét. Most egy újabb regénnyel jelentkezik, amely a Krokodilmadár koronája címet viseli. „Ez a regény az egyiptomi mitológia egyik leginkább sértetlenül fennmaradt történetét, az Ozirisz-mítoszt, majd Széth és Hórusz küzdelmét beszéli el. Ismerd meg az istenek emberi oldalát e történetben, ahol szórakoztató és megrázó fordulatok váltják egymást: erőszak és erotika, árulás és álmodozás, bitorlás és bosszú az ókori Egyiptom színterein” – olvashatjuk a kötet fülszövegében.

Kopriva Nikolett 2020-ban debütált Amire csak a fák emlékeznek című verseskötetével. Második és egyben legújabb kötetéről, a Kővé zsugorodott országról Miklóssi Szabó István a következőket írja: „Nikolett legújabb kötete mellőzi a ciklusokat, egészként próbál tekinteni a töredezett létre. Így alkot egységet ott, ahol háború szaggat. Központi témája az otthonkeresés, ennek kudarca olyan világba vezet, melyben ismeretlenek az útvonalak, kicseréljük az arcunkat, a vihar elől pincébe zárkózva várjuk a feltámadást.”

L. Takács Bálint első, Brad Tip című novelláskötete után első regényével is jelentkezik. „Az író, aki alkotni akar egy pszichedelikus Madách-parafrázist, amelyben perverz népmesei elemek keverednek groteszk humorral, paradox létfilozófiával és parodisztikus ultraerőszakkal” – olvashatjuk a könyv fülszövegében.

Nagy Milán László Kapunyitási pánik címre hallgató első verseskötete az egyszerű szerepkörökben mozgó emberek – az anyák, az apák, az időről, időre kisebb helyi katasztrófaként megjelenő nők – történeteit helyezi középpontba. A költő „mesél, érett és természetes költészettel. Szépséget csinál tehát, amivel olykor megmosolyogtat, de még gyakrabban, mivel ez realista költészet, ízekre szed” – írja Horváth László Imre a kötet fülszövegében.

„Polgár Kristóf második kötete az első, Hamlet retúr című verseskönyv szerves folytatása. De nem retúrja: utazás tovább, távolabb, beljebb a költészet lehetőségeinek országába.” A porondmester naplójából című verseskötetet szövegeit az utazás és a színházak világa kötik össze, s ebben az újraalkotott miliőben a porondmesteré lesz a főszerep.

Sarnyai Benedek szintén elsőkötetes szerző, kinek Elfeledték magukat című művéből most egy kis ízelítőt ajánlunk az olvasónak: „Úgy kell elképzelni, hogy a Garcz képein még a Kaporynak is mosolygós arca volt. Pedig a polgármester nem emlékezett rá, hogy a szája akárcsak egy pillanatra fölfelé görbült volna, mikor a Garcz megnyomta a kioldógombot. A Kaporynak isten tudja, mióta nem láttam vigyort az arcán, és még fehérkáposzta-levet sem iszik, utálja. Azután kezdődtek a gyomorbántalmai, hogy orvosi javaslatra föl kellett hagynia kedvenc italával, az ecetes lilakáposzta-lével.”

Szeder Réka Mi majd másképp című első prózakötete nyolc perspektíván keresztül mutatja be egy család történetét, egy család három generációját. „Összesűrített életeik mindazt tartalmazzák, amivel nap mint nap találkozunk: transzgenerációs traumák, titkok, lelki, fizikai abúzusok, alkoholizmus, borderline, Alzheimer… – a hibás viselkedési minták pedig makacsul öröklődnek: elkísérik, megtalálják az újabb és újabb családtagokat.”