Ilyés Krisztinka: A magyar nyelv napját ünnepelték a Petőfi Irodalmi Múzeumban

„A magyar nyelv napja az anyanyelvi mozgalom legnagyobb ünnepe. 2011. szeptember 26-án az Országgyűlés, az Anyanyelvápolók Szövetsége kezdeményezésére a magyar nyelv napjává nyilvánította november 13-át. 1844-ben ugyanis ezen a napon fogadták el a magyart államnyelvvé tevő, a magyar nyelv és nemzetiségről szóló 1844. évi második törvényt.” Ezekkel a gondolatokkal köszöntötték a műsorvezetők, Bordi András és Török Annamária Kazinczy-díjas rádióbemondó a magyar nyelv napja alkalmából rendezett díszünnepség vendégeit.

– Akik itt vannak ma, azok egyetértenek, hogy a magyar nyelv ügye szent ügy, amelyért áldozni is érdemes, a régiek az életüket is adták érte, mi csak az időnket és a szeretetünket – mondta köszöntőbeszédében Juhász Judit, az Anyanyelvápolók Szövetségének elnöke.

– Egy nemzetközösség összetartozásának pillérei a nyelv, a kultúra és a közös múlt. Nyelvünk nem csupán egyedülállóan gazdag, egyfajta trezorként is működik. Benne halmozódik fel identitásunk minden eleme: a történelmünk, a világról alkotott narratívánk, történeteink, hitvilágunk, hagyományaink – fogalmazott Szentmártoni János József Attila-díjas költő, író, a Kulturális és Innovációs Minisztérium művészetért és közösségi művelődésért felelős helyettes államtitkára. A helyettes államtitkár azon gondolatával, mely szerint anyanyelvünk nem csupán egy eszköz, hanem a legbecsesebb örökségünk is, amelyet őseink, felmenőink hagytak ránk, és nem csupán kötelességünk megőrzése, de túlélésünk záloga is, Szamosvölgyi Péter, Sátoraljaújhely polgármestere is egyetértett. – Benne van a történelmünk, prózánk és költészetünk, honismeretünk és lelki identitásunk. Nemcsak kommunikáció, hanem élő nyelv, különleges és egyedi, úgy vigyázunk rá, úgy védjük, mint a szemünk fényét. Szellemi, önvédelmi, hideg szabadságharc folyik a világban. A nyelvért pedig mindenki felelős. A nyelvművelés, az anyanyelv féltő ápolása közügy, mindenki ügye, mindenki feladata – jelentette ki a polgármester. Mint mondta, örökségeink megőrzésének fundamentuma az édes anyanyelvünk, „a népdaltól a nyelvjáráson keresztül azon kincseink, gyöngyszemeink, amiket örökségül kaptunk, amelyeket nemcsak megőrizni, hanem gyarapítani is kötelességünk”.

A magyar nyelv napjának díszünnepi forgatókönyve kiemelten fontos szerepet szánt az említett örökségeink felmutatására is. Az est folyamán többek között Kubinyi Júlia, Junior Prima-díjas énekművész, a népművészet ifjú mestere és Rosonczy-Kovács Mihály, Junior Prima-díjas hegedűművész Mezőség, Zoboralja és Kalotaszeg zenéiből és énekeiből készült összeállítása, a Magyar Örökség-díjas Cédrus Táncegyüttes táncosainak produkciója, amelyet a Fix-stimm zenekar kísért, illetve Wéber Janka általános iskolai tanuló mesemondó előadása lehetőséget biztosított arra, hogy rácsodálkozhassunk nyelvünk sokszínűségére, anyanyelvünk értékeire.

A hagyományokhoz hűen az est folyamán adták át az Anyanyelvápolók Szövetségének rangos díjait, elismeréseit. Életművéért vehette át a Lőrincze Lajos-díjat Dr. Fráter Zoltán, irodalomtörténész, az arany Kazinczy-díjat Németh Tibor, a győri Kazinczy Ferenc Gimnázium igazgatója, míg a Deme László-díjat Dömötör Andrea nyelvész kapta, a Maróti István-emlékérmet pedig a bírálóbizottság Almási Éva magyartanárnak ítélte oda példamutató munkásságáért. Ezt követően a Népi gyógyászat című, 2023-as esszépályázat eredményhirdetésére került sor. A pályázat témája a betegségek, népi gyógymódok, orvosi módszerek fortélyai és megnevezései, így elsődleges célja a népi gyógyászat, mint kulturális örökség nyelvi, a nyelvészeti szempontú feltárása. Az ünnepségen a zsűri által kiválasztott nyolc pályamű szerzőit is díjazták.

Nyiri Péter, az Anyanyelvápolók Szövetségének alelnöke az Írj levelet Kazinczynak című pályázat győzteseinek adta át az elismerő okleveleket. A három kategóriában meghirdetett pályázat témái a következő kérdésekre épültek: Hogyan ünnepelhetjük Petőfi Sándort?, Milyen ma a magyar nyelv?, Kedvelik-e a levélírók a költészetet?

Molnár Zsolt történelem tanár röviden bemutatta Az én Petőfim című könyvet, melynek tartalmát az Anyanyelvápolók Szövetsége által hirdetett esszépályázat díjnyertes alkotásaiból válogatták össze. A kötetismertetővel egybekötött, Kovács Dániel tanár úrra való megemlékezés pedig méltó zárása volt az anyanyelvünket ünneplő eseménynek.