

,,Vannak-e tabuk a kortárs irodalomban, hogyan viszonyul a 21. század olvasója a testiségről és a nemi identitásról szóló versekhez?” – ilyen és ehhez hasonló kérdések és kedvcsináló gondolatok csalogatták az irodalomkedvelő közönséget Varga Melinda költő legújabb verseskötet-bemutatójának ajánlószövegében.
Az Aus meinen schoß entfaltet sich dein duft – Testem hajlatából illatod kivirágzott című német–magyar nyelvű verseskönyv a szerelem ,,koronájaként” a vágyat emeli magasba, s éppen ezért a pironkodásra késztető téma, a testiség határait feszegeti. S az megint egy újabb kérdést vet fel, hogy mindez hogyan fonódik egybe, illetve hogyan tudja egyesíteni az irodalom és a képzőművészet területeit. A két alkotó – Székelyhidi Zsolt az aktfotóin és Varga Melinda a versein keresztül – viszont nemcsak megválaszolja, hanem a kétnyelvű kötettel be is bizonyítja: a vágy az életünk olyannyira fontos része, hogy képtelenség elrejteni, s – mint érzékeljük – az ehhez kapcsolódó megnyilvánulásaink médiumát a művészetek világa is biztosítja.
,,A szerelemben nincs nyugalom, mert az, amit elértünk, csak egy újabb kiindulópont ahhoz, hogy még többre vágyódjunk” – idézi Marcel Proust Az eltűnt idő nyomában című opusát Böszörményi Zoltán, az est moderátora, aki – hasonlóan a francia regényíróhoz – azt a kérdést feszegeti: miért kell szenvednie a költőnek. A beszélgetés során viszont kiderült, a szenvedés elsősorban a magányhoz kötődik, ahhoz a magányhoz, amelyre a költő teremtetett.
,,Csak a magányod vezethet oda, hogy szavakat adjál annak, aminek nagyon nehéz megfelelő kifejezést, formát találni, hiszen a testről, a szerelemről, erről az örök témáról a legnehezebb beszélni. És ezt csak akkor lehet megtenni, amikor egyedül vagyunk, eltávolodva mindentől” – fejti ki a költő kapcsolódva Böszörményi Zoltán gondolataihoz.


Abafáy-Deák Csillag, a kiállítás kurátora a paradicsomi létállapotot felidézve a testiségre terelte a szót, hangsúlyozva: ,,A meztelenség mindig is a szabadság szimbóluma volt.” Székelyhidi Zsolt fotói ebben a szabadságban születtek, a fotóművész pedig érezhetően ,,a formákra, a harmóniára, az összhangra, az együttlétre koncentrál, meglátja a legkisebb részletben is az egészet, miként azt Varga Melinda” teszi a verseiben.
A kötetbemutatón Székelyhidi a versírás és a fotózás közti átmenetekről is beszélt, ugyanakkor kiemelte azokat a szempontokat is, amelyeket ő fotósként tart szem előtt: ,,Alapvetően az arcot keresem mindenben, a személyességet. Viszont ahogy egyre közelebb kerültem az archoz, észrevettem, hogy az arc már a test részévé válik. Ezért kezdtem el részleteket is fotózni egy időben.”
És hogy mindez pontosan mit is jelent akkor, amikor ennek a két művészeti ágnak a közös mondanivalójára vagyunk kíváncsiak? Az egymásra találás a közös keresésben érhető tetten: ,,Szerintem ilyen szempontból találtunk egymásra Melindával: mindketten keressük a magunk párjának a személyiségét, a magunk párjának a jó vagy a rossz tulajdonságait vagy éppen a hévben mutatott őszinteségét.”
Tisztelt Olvasóink, tisztelt Szerzőink, úgy döntöttünk, hogy szerkesztőségünk életében új fejezetet nyitunk. Kihasználva a lehetőségeinket arra, hogy irodalomkedvelő táborunkat még nagyobbra növesszük, június elsejétől a Kultúra.hu portál irodalmi rovatában visszük tovább a Helyőrség szellemiségét, régi és új szerzőkkel, újabb és – reményeink szerint – még izgalmasabb tartalmakkal.
A Petőfi Kulturális Program támogatásával ismét egy újabb helyszínre látogathatott el a Helyőrség.ma antológia. Ezúttal Csóton, Veszprém vármegye barátságos kis községében mutattuk be a 42 fiatal szerző alkotásaiból összeállított antológiát, ahová Nagy Lea – a kötetben szereplő alkotók egyike – is elkísért bennünket.
„Van egy fontos idea, melynek Hamvas Béla életművében betöltött szerepe szinte felmérhetetlen fontosságú, mégis alig áll az értelmezések középpontjában, vagy – kevés kivételtől eltekintve – műkedvelő módon közelítenek hozzá egyes szerzők. Ez az idea a Hagyomány” – olvashatjuk Az isteni eredet tudata című tanulmánykötet hátoldalán. A balatonfüredi ősbemutató után május 8-án Budapesten is megismerkedhetett az érdeklődő közönség a Horváth Róbert vallásfilozófus és Stamler Ábel vallástudós által szerkesztett könyvvel, melynek centrumában a hamvasi hagyományértelmezés áll.
A PesText Nemzetközi Irodalmi és Kulturális Fesztivál különleges, kétnapos programsorozattal indította a tavaszt. A MISZJE (Magyar Irodalmi Szerzői Jogvédő és Jogkezelő Egyesület) és a Petőfi Kulturális Ügynökség közös szerevezésében megrendezett PesText Tavasz elsődleges célja, hogy bemutassa, miként képesek az eltérő nyelvek és kultúrák irodalmi alkotásai megjelenni egy másik ország, másik nemzet olvasmányélményei között.
Péntek este hat órakor vette kezdetét a kétnapos PesText nemzetközi irodalmi és kulturális fesztivál, amelynek nyitóelőadásán Szél Dávid szakpszichológus, apablogger beszélgetett Davide Calì képregényíróval. A svájci születésű olasz író – főként kamaszoknak és gyerekeknek írt – képregényeit és képeskönyveit már több országban is kiadták és számos nyelvre lefordították, többek között magyarra is, így a legutóbb megjelent, Szavazz a farkasra! című könyvével már nem kevesebb, mint hat művét emelhetjük le a magyarországi könyvespolcokról.
A Liszt Intézet Delhi és a Delhi Egyetem Szlavisztikai és Finno-Ugrisztikai Tanszékének magyar tagozatos hallgatói, dr. Köves Margit vendégoktatóval évente megrendezik a Csoma-napot, magyar irodalommal és magyar gulyással. Az idei Csoma-nap azonban többszörösen különleges volt: a delhi Liszt Intézet április 4- én indította el a Csoma 240 projektet, Kőrösi Csoma Sándor születésének 240. évfordulója alkalmából.
Folytatódik a Kertész Imre Intézet új, ingyenes művészettörténeti programsorozata, amelyben ezúttal dr. Bellák Gábor művészettörténész, igazságügyi festményszakértő, a Magyar Nemzeti Galéria főmuzeológusa tart előadást egy-egy olyan jelentős magyar képzőművész munkásságáról, aki kapcsolódik az Intézet irodalmi hagyatékaihoz, alkotóihoz. Az előadás témáját adó képet minden alkalommal kiállítja az intézet.