

Rendhagyó, kettős kötetbemutatónak adott helyet a Benczúr-ház, ahol a teltházas díszterem irodalomkedvelő közönsége egy sokoldalúan alkotó házaspár, Tallián Mariann színművész, író és Lázár Balázs színművész, költő, a Törvényen kívüliek és Karanté(ny)ek című, legújabb könyveivel ismerkedhetett meg. Az est felvezetésében kiderült, a két szerző ugyan a közös projektjeik, a versszínházi előadásaik révén sok időt tölt együtt, egy térben, az íráshoz, az alkotáshoz viszont mindkettőjüknek magányra, csendre van szüksége. A kötetek szerkesztői, akik egyben az est moderátorai is voltak, Rózsássy Barbara és Zsille Gábor József Attila-díjas költők többek között arra is kíváncsiak voltak, hogy milyen különbségek fedezhetők fel a házaspár alkotói módszerei között. S ahogyan az a bemutató során kiderült, az olvasói célközönségük között kevés az átjárás – ez persze annak is köszönhető, hogy míg Tallián Mariann elsősorban az ifjúságnak ír prózai műveket, addig férje a költészet világában érzi magát otthon. Mindezek ellenére találunk egyezéseket a két kötet között, hiszen a két mű – tartalmi szempontból – több helyen is összetalálkozik, mint például a Trianon tematikában. Lázár Balázs a kötet felét szentelte a békediktátum századik évfordulója kiváltotta gondolatkörnek, míg Tallián Mariann Foszlott szál című kötetindító novellája hozza közelebb az ifjúság számára ezt a fájdalmas, és érzékeny témát. „Azt érzem, hogy ez a téma a kollektív tudattalanban nincs még feldolgozva, ezért akartam erről írni, hozzásegíteni akár magamat, akár másokat is, hogy végre túlléphessünk rajta” – fogalmazott a színész.


Valahol ebben, a régmúltunk felidézésében látjuk együtt, egymás mellett Lázár Balázs és Tallián Mariann alkotói világát, míg a versek másik nagy témája a címből is következtethető világjárvány. A Karantén(y)ekek egyszerre komoly és játékos formában dolgozzák fel, építik egymásra a testi és szellemi vírusok okozta bezártság-létet és a Trianon utáni magyarság „bezárattatását.” Az első ciklus Covid-eklogái pedig izgalmasan kapcsolják össze Vergilius, Radnóti és Lázár „szemelvényeit” s a költőtől megtudhattuk, hogy „számára az egyre inkább széttartó jelen világunkban éppen a kötött forma ad alkotói biztonságot és szabadságot egyszerre.” Munkamódszerének lényegéről így vallott még: „A költészet egyfajta sűrítés, de a sűrítés mellett ott vannak a ritmusok, a metrumok, a formák, amelyek magukkal ragadnak. Sokszor egy forma vagy egy dallam visz el, máskor pedig egy gondolat indít el. Az első gondolatot sokszor felülről kapja az ember, a többit magának kell megírnia.”


Zsille Gábor, Lázár Balázs Karantén(y)ek című kötetének szerkesztője kiemelten fontosnak tartja, hogy egy könyv kiadását egy megfelelő műhelymunka előzze meg. Ez pedig csakis akkor valósulhat meg, ha a szerkesztő objektív szemként tud együttműködni az adott íróval, költővel. Zsille Gábor ugyan jó barátságot ápol költőtársával, szerkesztőként mégis szigorú vele.
Tallián Mariann olvasóközönsége az ifjúság, akiknek elsősorban olyan műveket próbál írni, amelyekbe ugyan beszivárognak a jelenkori nehézségek, ám írásai különböző történelmi korszakokat idéznek meg. Tudatos választás a szerző részéről a történelmi távlat, hisz elmondása szerint fontos eltávolodni a hétköznapi, földhözragadt valóságtól. „Elmélyülni más korokban lehetőséget teremt az olvasónak távlati szemszögből rátekinteni a jelenünkre, így könnyebb a cipelt terheinktől megszabadulni, szinte egy kulcsot kapnak a gyerekek a megoldáshoz.”
Rózsássy Barbara, a novelláskötet szerkesztőjének kérdésére, mit szeretne üzenni az írásaival, a szerző azt válaszolta: „Hiszek abban, hogy van egy Gondviselő, egy Mindenható, akinek van egy pókhálószerű biztonsági hálója, ami megtart minket. Ha valakit fájdalom, nehézség ér, akkor nem szabad a reményt elengedni, hiszen ott vannak a barátaink, van egy közösség, akihez fordulhatunk. Ezt a hitemet pedig én minden történetembe beleírom, mert ott van mélyen, a küldetéstudatomban” – zárták Tallián Mariann gondolatai a két kötet különleges bemutatóját, melyet a szerzőpáros közös színészi felolvasásai színesítettek.
Tisztelt Olvasóink, tisztelt Szerzőink, úgy döntöttünk, hogy szerkesztőségünk életében új fejezetet nyitunk. Kihasználva a lehetőségeinket arra, hogy irodalomkedvelő táborunkat még nagyobbra növesszük, június elsejétől a Kultúra.hu portál irodalmi rovatában visszük tovább a Helyőrség szellemiségét, régi és új szerzőkkel, újabb és – reményeink szerint – még izgalmasabb tartalmakkal.
A Petőfi Kulturális Program támogatásával ismét egy újabb helyszínre látogathatott el a Helyőrség.ma antológia. Ezúttal Csóton, Veszprém vármegye barátságos kis községében mutattuk be a 42 fiatal szerző alkotásaiból összeállított antológiát, ahová Nagy Lea – a kötetben szereplő alkotók egyike – is elkísért bennünket.
„Van egy fontos idea, melynek Hamvas Béla életművében betöltött szerepe szinte felmérhetetlen fontosságú, mégis alig áll az értelmezések középpontjában, vagy – kevés kivételtől eltekintve – műkedvelő módon közelítenek hozzá egyes szerzők. Ez az idea a Hagyomány” – olvashatjuk Az isteni eredet tudata című tanulmánykötet hátoldalán. A balatonfüredi ősbemutató után május 8-án Budapesten is megismerkedhetett az érdeklődő közönség a Horváth Róbert vallásfilozófus és Stamler Ábel vallástudós által szerkesztett könyvvel, melynek centrumában a hamvasi hagyományértelmezés áll.
A PesText Nemzetközi Irodalmi és Kulturális Fesztivál különleges, kétnapos programsorozattal indította a tavaszt. A MISZJE (Magyar Irodalmi Szerzői Jogvédő és Jogkezelő Egyesület) és a Petőfi Kulturális Ügynökség közös szerevezésében megrendezett PesText Tavasz elsődleges célja, hogy bemutassa, miként képesek az eltérő nyelvek és kultúrák irodalmi alkotásai megjelenni egy másik ország, másik nemzet olvasmányélményei között.
Péntek este hat órakor vette kezdetét a kétnapos PesText nemzetközi irodalmi és kulturális fesztivál, amelynek nyitóelőadásán Szél Dávid szakpszichológus, apablogger beszélgetett Davide Calì képregényíróval. A svájci születésű olasz író – főként kamaszoknak és gyerekeknek írt – képregényeit és képeskönyveit már több országban is kiadták és számos nyelvre lefordították, többek között magyarra is, így a legutóbb megjelent, Szavazz a farkasra! című könyvével már nem kevesebb, mint hat művét emelhetjük le a magyarországi könyvespolcokról.
A Liszt Intézet Delhi és a Delhi Egyetem Szlavisztikai és Finno-Ugrisztikai Tanszékének magyar tagozatos hallgatói, dr. Köves Margit vendégoktatóval évente megrendezik a Csoma-napot, magyar irodalommal és magyar gulyással. Az idei Csoma-nap azonban többszörösen különleges volt: a delhi Liszt Intézet április 4- én indította el a Csoma 240 projektet, Kőrösi Csoma Sándor születésének 240. évfordulója alkalmából.
Folytatódik a Kertész Imre Intézet új, ingyenes művészettörténeti programsorozata, amelyben ezúttal dr. Bellák Gábor művészettörténész, igazságügyi festményszakértő, a Magyar Nemzeti Galéria főmuzeológusa tart előadást egy-egy olyan jelentős magyar képzőművész munkásságáról, aki kapcsolódik az Intézet irodalmi hagyatékaihoz, alkotóihoz. Az előadás témáját adó képet minden alkalommal kiállítja az intézet.