

Szeptember 14-én rendhagyó eseménynek lehettünk szem- és fültanúi a Magyarság Háza Irodalmi Szalonjában: három különböző művészeti világ összhangja csalogatta be az érdeklőket. A különleges rendezvényen Varga Melinda köteteinek, költészetének többféle megközelítésből és illusztrálásából kaphattunk ízelítőt.
Böszörményi Zoltán Babérkoszorú- és József Attila-díjas költő ünnepi hangulatban köszöntötte az egybegyűlt közönséget. A kötetbemutatókat és a közös beszélgetést egy félórás műsorszám előzte meg – a költőnő tolmácsolásában hallható versösszeállítást egy szokatlan ötlettel társították: Várnagy Andrea Liszt Ferenc-díjas zongoraművész zenei aláfestése meghittebb és hangulatosabb atmoszférába emelte a felolvasást.
Az előadás után Böszörményi Zoltán először a zenészt kérdezte, milyen gondolatok és érzések keringtek benne, amikor megkapta a versanyagot. Várnagy elárulta, még sosem volt ilyen jellegű felkérése, pedig, mint mondta, a művészetek erősítik egymást. A mai napig emberi és művészi példaképeként tekint Liszt Ferencre, akinek egyik törekvése volt a művészetek közötti összhang szolgálata is. Bár rég szólózott már, megtisztelő feladatként élte meg, hogy a költőnővel közösen létrehozhatták azt a légkört, amelyben bebizonyosodik: a költészet és a zene szépen kiegészítik egymást.
Böszörményi Tinódi Lantos Sebestyén verses krónikáit felidézve A fásult kebelnek nincs költészete című kötetben olvasható, szokatlan műfajú versek megszületésének okára volt kíváncsi. A versek indíttatása abból fakadt, hogy a költőnő belefáradt a hagyományos kulturális újságírásba, hiszen ez egy olyan műfaj, amely nem képes visszaadni mindazt a hangulatot, mindazt a humort és líraiságot, amit egy ilyen jellegű esemény megteremthet. Ezért döntött úgy, hogy az egyes rendezvényeken kapott impulzusokat immár versformába önti a száraz eseménytudósítások helyett. Az Irodalmi Jelen alapító-főszerkesztője kiemelte a verskrónikákban megfigyelhető hangulati helyzetjelentéseket, azt a feszültséget, amely közelebb hozza az olvasóhoz azt az érzelmi világot, amelynek megalkotására vállalkozott a költőnő.
Az est további részében Varga Melinda legújabb, Tizenkét kagyló című kötete kapott központi szerepet, melynek illusztrátora, Szekáry Zsuzsanna képzőművész és újságíró is a beszélők között foglalt helyet. Szekáry évek óta követi barátnője munkáit, a kötet versei pedig rendkívül inspirálóan hatottak rá. Szerencsésnek érzi magát abból a szempontból is, hogy a költőnő teljesen szabad kezet adott az alkotáshoz. Ennek a közös együttműködésnek az eredménye lett a kiállított tizenkét festmény.
Böszörményit a Tizenkét kagylóban elsősorban az asztrológiai és a mitológiai képzettársítások lepték meg; ezek az erős szenzualitásra épülő képek kiemelik a női szépséget, és azokat az általános jellemzőket is, amelyekre nekik, férfiaknak kell odafigyelni, ugyanis a kötet ajánlója elsősorban a férfiaknak szól. „Úgy gondolom, hogy a tizenkét csillagkép és a tizenkét gyönyörű hölgy bemutatásához a mitológia, az asztrológia és a szenzualitás a legjobb eszköz, mert mindannyian testből vagyunk, és mind voltunk, vagyunk és leszünk szerelmesek. Ezekben a témákban nincsenek tabuk, a szerelem a vágy koronája” – magyarázta a költőnő.
Az est végére kiderült, a kötet párja is születőben van. A férfiakról szóló könyv székely humorra épülő, vicces történetekből fog összeállni.
Tisztelt Olvasóink, tisztelt Szerzőink, úgy döntöttünk, hogy szerkesztőségünk életében új fejezetet nyitunk. Kihasználva a lehetőségeinket arra, hogy irodalomkedvelő táborunkat még nagyobbra növesszük, június elsejétől a Kultúra.hu portál irodalmi rovatában visszük tovább a Helyőrség szellemiségét, régi és új szerzőkkel, újabb és – reményeink szerint – még izgalmasabb tartalmakkal.
A Petőfi Kulturális Program támogatásával ismét egy újabb helyszínre látogathatott el a Helyőrség.ma antológia. Ezúttal Csóton, Veszprém vármegye barátságos kis községében mutattuk be a 42 fiatal szerző alkotásaiból összeállított antológiát, ahová Nagy Lea – a kötetben szereplő alkotók egyike – is elkísért bennünket.
„Van egy fontos idea, melynek Hamvas Béla életművében betöltött szerepe szinte felmérhetetlen fontosságú, mégis alig áll az értelmezések középpontjában, vagy – kevés kivételtől eltekintve – műkedvelő módon közelítenek hozzá egyes szerzők. Ez az idea a Hagyomány” – olvashatjuk Az isteni eredet tudata című tanulmánykötet hátoldalán. A balatonfüredi ősbemutató után május 8-án Budapesten is megismerkedhetett az érdeklődő közönség a Horváth Róbert vallásfilozófus és Stamler Ábel vallástudós által szerkesztett könyvvel, melynek centrumában a hamvasi hagyományértelmezés áll.
A PesText Nemzetközi Irodalmi és Kulturális Fesztivál különleges, kétnapos programsorozattal indította a tavaszt. A MISZJE (Magyar Irodalmi Szerzői Jogvédő és Jogkezelő Egyesület) és a Petőfi Kulturális Ügynökség közös szerevezésében megrendezett PesText Tavasz elsődleges célja, hogy bemutassa, miként képesek az eltérő nyelvek és kultúrák irodalmi alkotásai megjelenni egy másik ország, másik nemzet olvasmányélményei között.
Péntek este hat órakor vette kezdetét a kétnapos PesText nemzetközi irodalmi és kulturális fesztivál, amelynek nyitóelőadásán Szél Dávid szakpszichológus, apablogger beszélgetett Davide Calì képregényíróval. A svájci születésű olasz író – főként kamaszoknak és gyerekeknek írt – képregényeit és képeskönyveit már több országban is kiadták és számos nyelvre lefordították, többek között magyarra is, így a legutóbb megjelent, Szavazz a farkasra! című könyvével már nem kevesebb, mint hat művét emelhetjük le a magyarországi könyvespolcokról.
A Liszt Intézet Delhi és a Delhi Egyetem Szlavisztikai és Finno-Ugrisztikai Tanszékének magyar tagozatos hallgatói, dr. Köves Margit vendégoktatóval évente megrendezik a Csoma-napot, magyar irodalommal és magyar gulyással. Az idei Csoma-nap azonban többszörösen különleges volt: a delhi Liszt Intézet április 4- én indította el a Csoma 240 projektet, Kőrösi Csoma Sándor születésének 240. évfordulója alkalmából.
Folytatódik a Kertész Imre Intézet új, ingyenes művészettörténeti programsorozata, amelyben ezúttal dr. Bellák Gábor művészettörténész, igazságügyi festményszakértő, a Magyar Nemzeti Galéria főmuzeológusa tart előadást egy-egy olyan jelentős magyar képzőművész munkásságáról, aki kapcsolódik az Intézet irodalmi hagyatékaihoz, alkotóihoz. Az előadás témáját adó képet minden alkalommal kiállítja az intézet.