

Szeptember végén az irodalmi élet újra pezseg Budapesten, leginkább a Millenáris Parkban és a Három Holló kávézóban, ahol a 28. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál és a PesText világirodalmi rendezvénysorozat rendezvényei zajlanak. Mindkettő célja azonos: megmutatni, hogy az eltérő nyelvek és kultúrák irodalmi alkotásai miképpen jelennek meg egy másik ország, másik nemzet olvasmányélményei között, illetve a magyar irodalmi szféra hogyan tud csatlakozni ehhez a szcénához.


Téves lenne azt gondolnunk, hogy az említett fesztiválok csakis a közismert – világirodalmi – alkotók és azok történetei körül mozognak, hiszen a többnapos rendezvénysorozat programjai közül több is lehetőséget ad arra, hogy az olvasói szerepkörből átlépjünk az író, költő vagy akár a képzőművész szerepébe is.


Ilyen példa a PesText világirodalmi fesztiválon mára már hagyományszerűen megjelenő PesText Zin is, amely a rendezvény saját magazinjaként egy reprezentatív válogatást közöl a magyar és nemzetközi alkotók által beküldött irodalmi pályázat anyagaiból. Az idei PesText Zin tartalma a ,,felhők/clouds” címszó köré fonódott, s a zsűri által kiválasztott, a Zinben is megjelenő tizenegy szerzővel és írásaikkal is megismerkedhettünk a szerda esti bemutatón.


– Azért jók ezek a találkozások, amikbe itt most belekerültünk, mert friss levegőt szívhatunk. Friss levegőre szükség van – mondta Pál Dániel Levente költő, műfordító. – Ezt mindenki értse úgy, ahogyan érteni szeretné. De egy biztos: friss levegő nélkül az ember megbetegszik, a dolgok bepenészednek. Most még viszont van friss levegő.


Szavai arra is rávilágítottak, hogy az irodalom segít a túlélésben, túlélni pedig leginkább a (közös) felhőben tárolt emlékeinken keresztül lehetséges. – Van a felhőkkel egyféle titokzatos viszonyom, áltudományos kapcsolódásom – emelte ki Remsey Dávid, a kötet egyik tervezője, aki szerint a felhő – mint egy vizuális játék – kapcsolódási pontot is jelenthet az embereknek. A különleges kiadványban szereplő szerzők pedig a felolvasott szövegrészletekkel bizonyították a grafikusművész állítását.


A 2023-as PesText Zin szerzői:
Katona Ágota, Héda Veronika, Dóka Péter, Szathmári Dominik, Fehér Enikő, Timár Benjámin, Szabó Imola Julianna, Nagy-Szakmáry Attila, Rezeda Réka, Lovász Krisztina.
Tisztelt Olvasóink, tisztelt Szerzőink, úgy döntöttünk, hogy szerkesztőségünk életében új fejezetet nyitunk. Kihasználva a lehetőségeinket arra, hogy irodalomkedvelő táborunkat még nagyobbra növesszük, június elsejétől a Kultúra.hu portál irodalmi rovatában visszük tovább a Helyőrség szellemiségét, régi és új szerzőkkel, újabb és – reményeink szerint – még izgalmasabb tartalmakkal.
A Petőfi Kulturális Program támogatásával ismét egy újabb helyszínre látogathatott el a Helyőrség.ma antológia. Ezúttal Csóton, Veszprém vármegye barátságos kis községében mutattuk be a 42 fiatal szerző alkotásaiból összeállított antológiát, ahová Nagy Lea – a kötetben szereplő alkotók egyike – is elkísért bennünket.
„Van egy fontos idea, melynek Hamvas Béla életművében betöltött szerepe szinte felmérhetetlen fontosságú, mégis alig áll az értelmezések középpontjában, vagy – kevés kivételtől eltekintve – műkedvelő módon közelítenek hozzá egyes szerzők. Ez az idea a Hagyomány” – olvashatjuk Az isteni eredet tudata című tanulmánykötet hátoldalán. A balatonfüredi ősbemutató után május 8-án Budapesten is megismerkedhetett az érdeklődő közönség a Horváth Róbert vallásfilozófus és Stamler Ábel vallástudós által szerkesztett könyvvel, melynek centrumában a hamvasi hagyományértelmezés áll.
A PesText Nemzetközi Irodalmi és Kulturális Fesztivál különleges, kétnapos programsorozattal indította a tavaszt. A MISZJE (Magyar Irodalmi Szerzői Jogvédő és Jogkezelő Egyesület) és a Petőfi Kulturális Ügynökség közös szerevezésében megrendezett PesText Tavasz elsődleges célja, hogy bemutassa, miként képesek az eltérő nyelvek és kultúrák irodalmi alkotásai megjelenni egy másik ország, másik nemzet olvasmányélményei között.
Péntek este hat órakor vette kezdetét a kétnapos PesText nemzetközi irodalmi és kulturális fesztivál, amelynek nyitóelőadásán Szél Dávid szakpszichológus, apablogger beszélgetett Davide Calì képregényíróval. A svájci születésű olasz író – főként kamaszoknak és gyerekeknek írt – képregényeit és képeskönyveit már több országban is kiadták és számos nyelvre lefordították, többek között magyarra is, így a legutóbb megjelent, Szavazz a farkasra! című könyvével már nem kevesebb, mint hat művét emelhetjük le a magyarországi könyvespolcokról.
A Liszt Intézet Delhi és a Delhi Egyetem Szlavisztikai és Finno-Ugrisztikai Tanszékének magyar tagozatos hallgatói, dr. Köves Margit vendégoktatóval évente megrendezik a Csoma-napot, magyar irodalommal és magyar gulyással. Az idei Csoma-nap azonban többszörösen különleges volt: a delhi Liszt Intézet április 4- én indította el a Csoma 240 projektet, Kőrösi Csoma Sándor születésének 240. évfordulója alkalmából.
Folytatódik a Kertész Imre Intézet új, ingyenes művészettörténeti programsorozata, amelyben ezúttal dr. Bellák Gábor művészettörténész, igazságügyi festményszakértő, a Magyar Nemzeti Galéria főmuzeológusa tart előadást egy-egy olyan jelentős magyar képzőművész munkásságáról, aki kapcsolódik az Intézet irodalmi hagyatékaihoz, alkotóihoz. Az előadás témáját adó képet minden alkalommal kiállítja az intézet.