

Sárközy Bence szerkesztő, a Libri Kiadói Csoport kiadási igazgatója, az Összegyűjtött versek tulajdonképpeni ötletgazdája úgy véli, a kötettel útjára indíthatunk egy olyan értelmezési folyamatot, amely alapjaiban határozza meg mindazt, hogy mit is gondolunk az elmúlt évtizedek irodalmáról.
„Közös ügyünk az, hogy ez a könyv olvasva legyen” – értett egyet az igazgató szavaival Korpa Tamás, aki a beszélgetés tematikáját is ennek függvényében állította össze, s így az életmű-tapasztalatokat, a dallamtapadásokat és a versdinamikát célzó gondolatsorok mellett a kötet filológiai értelmezői kihívásairól, újdonságairól is hallhattunk olyan megközelítéseket, amelyekkel közelebb kerülhettünk Szőcs Géza világlátásához.
Az Összegyűjtött versek szerkesztője szerint a költői életmű lezárása elég indok ahhoz, hogy újraértelmezzük nemcsak egyes szövegeit, könyveit, hanem a teljes költői munkásságát, s részint e törekvésnek a gyümölcse Szőcs Géza verseinek gyűjteménybe rendezése is. „Én azt éreztem mindig Szőcs Géza versei esetében, különösen a pályakezdés környékén, az első három kötetnél, hogy azt kereste, mi hiányzik a magyar költészetből.” Ez a keresés pedig talán azért is különleges, mert a költő a feltett kérdéseivel olyan költészetet hozott létre, amelyben a beszédmód nem szimbolikus, sokkal inkább materiális, „a nyelv anyagában kell megfejtenünk Szőcs Géza verseit”.
Ez a nyelvi megformáltság pedig egyfajta mítoszteremtési lehetőséget is kínál. Szőcs a mítoszokról való gondolkodásával viszont azt is mondja, hogy nem mindig racionális az a kép, amit meg tudunk érteni a világról. „Néha azt, ahogyan eljutunk a megértéshez, pont a mítoszokon keresztül tudjuk megtenni” – vélte Balázs Imre József a költő alkotási technikáját elemezve. Azt is elárulta, hogy a költemények számbavétele és kötetbe rendezése a szőcsi életműre jellemző megoldások miatt sem volt túl egyszerű feladat, hiszen olyan nehézségekkel is szembe kellett néznie, amely nemcsak tartalmilag, de formailag is kérdéseket vetett fel az előző kiadásokat tekintve, hiszen arra törekedett, hogy a gyűjteményes kötet is megőrizze a korábbiak tipográfiai megoldásait.
Tisztelt Olvasóink, tisztelt Szerzőink, úgy döntöttünk, hogy szerkesztőségünk életében új fejezetet nyitunk. Kihasználva a lehetőségeinket arra, hogy irodalomkedvelő táborunkat még nagyobbra növesszük, június elsejétől a Kultúra.hu portál irodalmi rovatában visszük tovább a Helyőrség szellemiségét, régi és új szerzőkkel, újabb és – reményeink szerint – még izgalmasabb tartalmakkal.
A Petőfi Kulturális Program támogatásával ismét egy újabb helyszínre látogathatott el a Helyőrség.ma antológia. Ezúttal Csóton, Veszprém vármegye barátságos kis községében mutattuk be a 42 fiatal szerző alkotásaiból összeállított antológiát, ahová Nagy Lea – a kötetben szereplő alkotók egyike – is elkísért bennünket.
„Van egy fontos idea, melynek Hamvas Béla életművében betöltött szerepe szinte felmérhetetlen fontosságú, mégis alig áll az értelmezések középpontjában, vagy – kevés kivételtől eltekintve – műkedvelő módon közelítenek hozzá egyes szerzők. Ez az idea a Hagyomány” – olvashatjuk Az isteni eredet tudata című tanulmánykötet hátoldalán. A balatonfüredi ősbemutató után május 8-án Budapesten is megismerkedhetett az érdeklődő közönség a Horváth Róbert vallásfilozófus és Stamler Ábel vallástudós által szerkesztett könyvvel, melynek centrumában a hamvasi hagyományértelmezés áll.
A PesText Nemzetközi Irodalmi és Kulturális Fesztivál különleges, kétnapos programsorozattal indította a tavaszt. A MISZJE (Magyar Irodalmi Szerzői Jogvédő és Jogkezelő Egyesület) és a Petőfi Kulturális Ügynökség közös szerevezésében megrendezett PesText Tavasz elsődleges célja, hogy bemutassa, miként képesek az eltérő nyelvek és kultúrák irodalmi alkotásai megjelenni egy másik ország, másik nemzet olvasmányélményei között.
Péntek este hat órakor vette kezdetét a kétnapos PesText nemzetközi irodalmi és kulturális fesztivál, amelynek nyitóelőadásán Szél Dávid szakpszichológus, apablogger beszélgetett Davide Calì képregényíróval. A svájci születésű olasz író – főként kamaszoknak és gyerekeknek írt – képregényeit és képeskönyveit már több országban is kiadták és számos nyelvre lefordították, többek között magyarra is, így a legutóbb megjelent, Szavazz a farkasra! című könyvével már nem kevesebb, mint hat művét emelhetjük le a magyarországi könyvespolcokról.
A Liszt Intézet Delhi és a Delhi Egyetem Szlavisztikai és Finno-Ugrisztikai Tanszékének magyar tagozatos hallgatói, dr. Köves Margit vendégoktatóval évente megrendezik a Csoma-napot, magyar irodalommal és magyar gulyással. Az idei Csoma-nap azonban többszörösen különleges volt: a delhi Liszt Intézet április 4- én indította el a Csoma 240 projektet, Kőrösi Csoma Sándor születésének 240. évfordulója alkalmából.
Folytatódik a Kertész Imre Intézet új, ingyenes művészettörténeti programsorozata, amelyben ezúttal dr. Bellák Gábor művészettörténész, igazságügyi festményszakértő, a Magyar Nemzeti Galéria főmuzeológusa tart előadást egy-egy olyan jelentős magyar képzőművész munkásságáról, aki kapcsolódik az Intézet irodalmi hagyatékaihoz, alkotóihoz. Az előadás témáját adó képet minden alkalommal kiállítja az intézet.