

A Viktória-tóban rengeteg a hal, miután túlszaporodott a nílusi sügérállomány, aminek a halászatból élő lakosság akár örülhetne is. A térség megélhetése ugyanis erősen függ a kontinens legnagyobb édesvízi tavától, s ezzel összefüggésben a benne élő halállománytól. De akkor mégis miért kell sürgősen nemzetközi segítséget kérni a tó megmentése érdekében? És miért összegzi ilyen kétségbeesve a helyzetet a helyszínre érkező kutatócsoport vezetője, a neves halbiológus, dr. Simon Péter, hogy ,,sok a hal, és éheznek az emberek.” Mi lehet az oka a látszólagos önellentmondásnak?
Oberczián Géza A küldöttek című, valós eseményen alapuló regénye Kelet-Afrikába, Tanzániába kalauzolja az olvasót, hogy egy tudóscsoport segítségével választ találjon olyan súlyosan egymásnak feszülő kérdésekre, mint például, hogy hol szab határt a természet kizsákmányolásának
a gazdasagi érdek? Képes-e határt szabni egyáltalán? És milyen hatalmi ágens kezében összpontosulnak az adott kérdésre adható válaszlehetőségek.
Az ökológiai regényként meghatározott mű lebilincselően izgalmasan tár elénk egy látszólag lokálisnak tűnő problémát, amely
egyre terebélyesedik, míg végül átlépve országhatárokon, kontinenseken, korunk egyik legjelentősebb ökokatasztrófáját sejteti.
A többkötetes szerző izgalmasan vetíti elénk azokat a képeket, amelyekből láthatjuk, egy-egy élőhely — adott esetben a Viktória-tó — megváltozása miként befolyásolja közvetlenül és indirekt a benne élő fajok alakulását, s az erre ráépülő halgazdaságot.
Oberczián Géza regénye ugyanakkor nem pusztán azokra a kölcsönhatásokra mutat rá, amelyek az ökoszisztémához kapcsolódnak.
Eltöprengésre alkalmas módon tárja elénk a szerző a gazdasági és poltikai döntéshozatal során felmerülő morális kérdéseket is, egy-egy karakterének megformálása közben. A küldöttek egy fanatikus tudós csoport — olykor kilátástalannak ígérkező — mentőexpedíciójába enged betekintést, miközben szövetségeseik és az ellendrukkerek akcióit is figyelemmel kísérhetjük.
Miközben a cselekmény kibontakozni látszik, felsejlenek a különféle döntések mögött meghúzódó érdekek, s ezzel párhuzamosan a fő karakterek is pőrére vetkőznek előttünk.
Vajon sikerül új egyensúlyi állapotot létrehozni élőhely és élőlény között? Vagy rezignáltan nyugtázhatjuk, hogy bekövetkezett a környezeti katasztrófa, s már nincs lehetőség lépéseket tenni ennek megelőzésére?
Oberczián Géza A küldöttek című ökológiai manifesztuma erre a kérdésre is választ ad, miközben a krimi és a fejlődésregény stílusjegyeit sajátosan és igencsak megkapó módon ötvözi legújabb könyvében.
A közelmúltban megjelent regényt a szerző november ötödikén öt órától a miskolci Feledy-házban mutatja be.
Tisztelt Olvasóink, tisztelt Szerzőink, úgy döntöttünk, hogy szerkesztőségünk életében új fejezetet nyitunk. Kihasználva a lehetőségeinket arra, hogy irodalomkedvelő táborunkat még nagyobbra növesszük, június elsejétől a Kultúra.hu portál irodalmi rovatában visszük tovább a Helyőrség szellemiségét, régi és új szerzőkkel, újabb és – reményeink szerint – még izgalmasabb tartalmakkal.
A Petőfi Kulturális Program támogatásával ismét egy újabb helyszínre látogathatott el a Helyőrség.ma antológia. Ezúttal Csóton, Veszprém vármegye barátságos kis községében mutattuk be a 42 fiatal szerző alkotásaiból összeállított antológiát, ahová Nagy Lea – a kötetben szereplő alkotók egyike – is elkísért bennünket.
„Van egy fontos idea, melynek Hamvas Béla életművében betöltött szerepe szinte felmérhetetlen fontosságú, mégis alig áll az értelmezések középpontjában, vagy – kevés kivételtől eltekintve – műkedvelő módon közelítenek hozzá egyes szerzők. Ez az idea a Hagyomány” – olvashatjuk Az isteni eredet tudata című tanulmánykötet hátoldalán. A balatonfüredi ősbemutató után május 8-án Budapesten is megismerkedhetett az érdeklődő közönség a Horváth Róbert vallásfilozófus és Stamler Ábel vallástudós által szerkesztett könyvvel, melynek centrumában a hamvasi hagyományértelmezés áll.
A PesText Nemzetközi Irodalmi és Kulturális Fesztivál különleges, kétnapos programsorozattal indította a tavaszt. A MISZJE (Magyar Irodalmi Szerzői Jogvédő és Jogkezelő Egyesület) és a Petőfi Kulturális Ügynökség közös szerevezésében megrendezett PesText Tavasz elsődleges célja, hogy bemutassa, miként képesek az eltérő nyelvek és kultúrák irodalmi alkotásai megjelenni egy másik ország, másik nemzet olvasmányélményei között.
Péntek este hat órakor vette kezdetét a kétnapos PesText nemzetközi irodalmi és kulturális fesztivál, amelynek nyitóelőadásán Szél Dávid szakpszichológus, apablogger beszélgetett Davide Calì képregényíróval. A svájci születésű olasz író – főként kamaszoknak és gyerekeknek írt – képregényeit és képeskönyveit már több országban is kiadták és számos nyelvre lefordították, többek között magyarra is, így a legutóbb megjelent, Szavazz a farkasra! című könyvével már nem kevesebb, mint hat művét emelhetjük le a magyarországi könyvespolcokról.
A Liszt Intézet Delhi és a Delhi Egyetem Szlavisztikai és Finno-Ugrisztikai Tanszékének magyar tagozatos hallgatói, dr. Köves Margit vendégoktatóval évente megrendezik a Csoma-napot, magyar irodalommal és magyar gulyással. Az idei Csoma-nap azonban többszörösen különleges volt: a delhi Liszt Intézet április 4- én indította el a Csoma 240 projektet, Kőrösi Csoma Sándor születésének 240. évfordulója alkalmából.
Folytatódik a Kertész Imre Intézet új, ingyenes művészettörténeti programsorozata, amelyben ezúttal dr. Bellák Gábor művészettörténész, igazságügyi festményszakértő, a Magyar Nemzeti Galéria főmuzeológusa tart előadást egy-egy olyan jelentős magyar képzőművész munkásságáról, aki kapcsolódik az Intézet irodalmi hagyatékaihoz, alkotóihoz. Az előadás témáját adó képet minden alkalommal kiállítja az intézet.