

Károlyi kert, gesztenyefák – a Petőfi Irodalmi Múzeum kertjében három Térey János-ösztöndíjas mutatkozott be. Végh Attila, Száraz Miklós Görgy és Majoros Sándor szerzői estje indította útjára a PIM Estikék elnevezésű rendezvénysorozatot.
A címként szolgáló idézet Majoros Tamástól származik – az est moderátora, Mirtse Zsuzsa emelte ki. Majoros első novellája abszurd volt és szórakoztató. A Kotár fiúk, akik ikrek, de nem testvérek, a genetikában jártas bábaasszonyok és a TSZ vigyázó szeme számomra leginkább a Ki vágta fejbe Hudák elvtársat? vagy a Legényanya szocio-komikumát idézte.
Száraz Miklós György novelláiban komolyabb vizekre evezett. A kívánságok latin táját vezette fel, azt a helyet ahol egyszer egy vénséges vén apóka élt, hatalmas szárnyakkal, SZMGY ugyanúgy otthon találja magát ebben az országban, mint Márquez. Mit kívánnál, ha csak tíz kívánságod lehetne? Szükséged volna mind a tízre? Most már én sem tudnék válaszolni ezekre a kérdésekre.
Végh Attilát először prózaíróként ismertem meg. Aztán költőként. Később megtudtam, hogy eredetileg esszéista és kritikus volt. Na meg természetfotós és filmes. De úgy hírlik tanított ógörögöt kávézókban és üres tantermekben. Azt is mondta, hogy volt punk. Filozófusokkal megesnek hasonló apróságok.
A Károlyi kert hangulata mindig is különös hatással volt rám. Egyszerre érzem ott magam a múltszázad elején és a huszonegyedik századi Pesten. Amolyan igazi polgári hely, ha van ilyen még egyáltalán. Most – mint ahogy a PIM szabadtéri rendezvényein már olyan sokszor – ismét felmerült egy harmadik érzés, ami ebből az évből sokunknak hiányozhat. Szerda este úgy éreztem, egy fesztiválon vagyok a mécsesekkel megvilágított fák között, barátokkal a fűben ülve, fröccsözve és irodalmat hallgatva. Ilyen egy kicsi Könyvhét, ilyen egy kicsi Margó. Ilyen egy Estike.
Tisztelt Olvasóink, tisztelt Szerzőink, úgy döntöttünk, hogy szerkesztőségünk életében új fejezetet nyitunk. Kihasználva a lehetőségeinket arra, hogy irodalomkedvelő táborunkat még nagyobbra növesszük, június elsejétől a Kultúra.hu portál irodalmi rovatában visszük tovább a Helyőrség szellemiségét, régi és új szerzőkkel, újabb és – reményeink szerint – még izgalmasabb tartalmakkal.
A Petőfi Kulturális Program támogatásával ismét egy újabb helyszínre látogathatott el a Helyőrség.ma antológia. Ezúttal Csóton, Veszprém vármegye barátságos kis községében mutattuk be a 42 fiatal szerző alkotásaiból összeállított antológiát, ahová Nagy Lea – a kötetben szereplő alkotók egyike – is elkísért bennünket.
„Van egy fontos idea, melynek Hamvas Béla életművében betöltött szerepe szinte felmérhetetlen fontosságú, mégis alig áll az értelmezések középpontjában, vagy – kevés kivételtől eltekintve – műkedvelő módon közelítenek hozzá egyes szerzők. Ez az idea a Hagyomány” – olvashatjuk Az isteni eredet tudata című tanulmánykötet hátoldalán. A balatonfüredi ősbemutató után május 8-án Budapesten is megismerkedhetett az érdeklődő közönség a Horváth Róbert vallásfilozófus és Stamler Ábel vallástudós által szerkesztett könyvvel, melynek centrumában a hamvasi hagyományértelmezés áll.
A PesText Nemzetközi Irodalmi és Kulturális Fesztivál különleges, kétnapos programsorozattal indította a tavaszt. A MISZJE (Magyar Irodalmi Szerzői Jogvédő és Jogkezelő Egyesület) és a Petőfi Kulturális Ügynökség közös szerevezésében megrendezett PesText Tavasz elsődleges célja, hogy bemutassa, miként képesek az eltérő nyelvek és kultúrák irodalmi alkotásai megjelenni egy másik ország, másik nemzet olvasmányélményei között.
Péntek este hat órakor vette kezdetét a kétnapos PesText nemzetközi irodalmi és kulturális fesztivál, amelynek nyitóelőadásán Szél Dávid szakpszichológus, apablogger beszélgetett Davide Calì képregényíróval. A svájci születésű olasz író – főként kamaszoknak és gyerekeknek írt – képregényeit és képeskönyveit már több országban is kiadták és számos nyelvre lefordították, többek között magyarra is, így a legutóbb megjelent, Szavazz a farkasra! című könyvével már nem kevesebb, mint hat művét emelhetjük le a magyarországi könyvespolcokról.
A Liszt Intézet Delhi és a Delhi Egyetem Szlavisztikai és Finno-Ugrisztikai Tanszékének magyar tagozatos hallgatói, dr. Köves Margit vendégoktatóval évente megrendezik a Csoma-napot, magyar irodalommal és magyar gulyással. Az idei Csoma-nap azonban többszörösen különleges volt: a delhi Liszt Intézet április 4- én indította el a Csoma 240 projektet, Kőrösi Csoma Sándor születésének 240. évfordulója alkalmából.
Folytatódik a Kertész Imre Intézet új, ingyenes művészettörténeti programsorozata, amelyben ezúttal dr. Bellák Gábor művészettörténész, igazságügyi festményszakértő, a Magyar Nemzeti Galéria főmuzeológusa tart előadást egy-egy olyan jelentős magyar képzőművész munkásságáról, aki kapcsolódik az Intézet irodalmi hagyatékaihoz, alkotóihoz. Az előadás témáját adó képet minden alkalommal kiállítja az intézet.