

Az anyanyelv nemzetközi napja alkalmából ünnepi délutánt szervezett az Anyanyelvápolók Szövetsége a Petőfi Irodalmi Múzeum dísztermében. „Habár a magyar nyelv a legnagyobb nyelvek közé tartozik, nem fenyegeti kihalás veszélye, azonban a szórványban, a diaszpórában mi is érzékeljük az anyanyelvi beszélők számának jelentős csökkenését. Mai esténket ezért szenteltük a magyar diaszpóra nyelvhasználatának” – emelte ki Török Annamária, az ünnepély műsorvezetője.
Az 1989-ben megalapított Rákóczi Szövetség a felvidéki magyarság mellett immár a határon túli területek, illetve a diaszpóra ügyét is számon tartva az ifjúság magyar identitásának megőrzését tűzte ki legfőbb céljául. Így az estet Csáky Csongor, a Rákóczi Szövetség elnökének ünnepi gondolatai nyitották meg, melyben anyanyelvünk mint a nemzeti összetartozás legszilárdabb alappillére került a fókuszba. „A nyelv az első gyermeki szavaktól végigkíséri az életünket. A nyelv része és kifejezője minden gondolatunknak, érzelmünknek. […] De van egy másik, nagyon fontos tulajdonsága is. Összeköti azokat, akik ugyanazt a magyar édes anyanyelvet kapták és beszélik, egy nagy közösséggé, egy nemzetté. Éppen ezért nyelvünk identitásunknak, kultúránknak a legerősebb és a legmeghatározóbb eleme” – hangsúlyozta Csáky Csongor.


Az ünnepi program folytatásaként dr. Bába Szilvia MMA-ösztöndíjas diaszpórakutató tartott előadást Magyar nyelvhasználat az észak-amerikai diaszpórában címmel. „A magyar diaszpóra történeti hátterének elemzése azért szükséges, mert ezeknek a kivándorlási hullámoknak, okozati eltéréseknek nagyon komoly következményei vannak az asszimiláció, a magyarságtudat, az identitás és a Magyarországhoz való viszony dimenzióiban” – emelte ki dr. Bába Szilvia. A nullától kezdődő, és egészen hétig terjedő kivándorlási hullámok történeti feltárását követően – mely 1849-től egészen napjainkig tart – a résztvevők még az USA-ban, illetve Kanadában megalakuló magyar kolóniák mindennapi életébe is betekintést nyerhettek dr. Bába Szilvia kutatási eredményein keresztül. A kint élő magyar közösségek a XIX–XX. század fordulóján, saját pénzükre és erejükre támaszkodva templomot építtettek, iskolákat és újságokat alapítottak, de még magyar szervezetek, kocsmák és üzletek is létrejöttek. „Az időközben kialakult magyar negyedek első generációs lakói még nem voltak hajlandók elsajátítani az angol nyelvet” – folytatta az előadó – cserébe viszont létrejött egy igencsak sajátos nyelvhasználati forma, amely később a „hunglish” megnevezést kapta. Szemléltetésképp dr. Bába Szilvia játékra invitálta a résztvevőket, melyben a bányában dolgozók által használt hunglish szavak magyar megfelelőjét kellett kibogarászniuk. Ilyen volt a gimi – give me (adj nekem), a bemuffolni – to move in (beköltözni), vagy az óbertáj – overtime (túlóra), illetve a peda – pay, payday (munkabér, a fizetés napja). A nemzedékeken átívelő átalakulások, a névváltoztatás, a tükörfordítás, illetve a kétnyelvűség mellett szóba kerültek a szülők különféle nyelvválasztási stratégiái (interakció-központú, integratív, autoritatív) is. Az MMA-ösztöndíjas diaszpórakutató eredményei alapján pedig végtére is kirajzolódott: „A harmad-, negyedgenerációs fiatalok számára már nem a nyelvnek van elsődleges identitásjelölő szerepe, hanem a szimbólumoknak: a magyar ruha viseletének, az ünnepeknek, a zenének, a táncnak, az étkezési szokásoknak – és az olyan tradícióknak, amelyek a családhoz kötődnek. Mindezek együtt számukra a magyar örökséget jelentik” – hangsúlyozta dr. Bába Szilvia. Hozzátette: „Azt gondolom, ha nyelvükben nem is magyarok, de lelkükben fontos, hogy azok is legyenek, hogy ez kialakuljon, az a mi közös feladatunk és felelősségünk.”
Az ünnepélyen Bánkövi Bence csellóművész, Nagy Márta zongoraművész és Kapi Zsuzsanna operaénekes nagyszerű előadását hallhatta a közönség, illetve Seress Zoltán színművész előadásában nemzeti költőnk, Petőfi Sándor, valamint Makkai Ádám kétszeres Kossuth-díjas magyar költő, nyelvész, műfordító, a Chicagói Egyetem hajdani professzorának páratlan versei is felcsendültek.
Tisztelt Olvasóink, tisztelt Szerzőink, úgy döntöttünk, hogy szerkesztőségünk életében új fejezetet nyitunk. Kihasználva a lehetőségeinket arra, hogy irodalomkedvelő táborunkat még nagyobbra növesszük, június elsejétől a Kultúra.hu portál irodalmi rovatában visszük tovább a Helyőrség szellemiségét, régi és új szerzőkkel, újabb és – reményeink szerint – még izgalmasabb tartalmakkal.
A Petőfi Kulturális Program támogatásával ismét egy újabb helyszínre látogathatott el a Helyőrség.ma antológia. Ezúttal Csóton, Veszprém vármegye barátságos kis községében mutattuk be a 42 fiatal szerző alkotásaiból összeállított antológiát, ahová Nagy Lea – a kötetben szereplő alkotók egyike – is elkísért bennünket.
„Van egy fontos idea, melynek Hamvas Béla életművében betöltött szerepe szinte felmérhetetlen fontosságú, mégis alig áll az értelmezések középpontjában, vagy – kevés kivételtől eltekintve – műkedvelő módon közelítenek hozzá egyes szerzők. Ez az idea a Hagyomány” – olvashatjuk Az isteni eredet tudata című tanulmánykötet hátoldalán. A balatonfüredi ősbemutató után május 8-án Budapesten is megismerkedhetett az érdeklődő közönség a Horváth Róbert vallásfilozófus és Stamler Ábel vallástudós által szerkesztett könyvvel, melynek centrumában a hamvasi hagyományértelmezés áll.
A PesText Nemzetközi Irodalmi és Kulturális Fesztivál különleges, kétnapos programsorozattal indította a tavaszt. A MISZJE (Magyar Irodalmi Szerzői Jogvédő és Jogkezelő Egyesület) és a Petőfi Kulturális Ügynökség közös szerevezésében megrendezett PesText Tavasz elsődleges célja, hogy bemutassa, miként képesek az eltérő nyelvek és kultúrák irodalmi alkotásai megjelenni egy másik ország, másik nemzet olvasmányélményei között.
Péntek este hat órakor vette kezdetét a kétnapos PesText nemzetközi irodalmi és kulturális fesztivál, amelynek nyitóelőadásán Szél Dávid szakpszichológus, apablogger beszélgetett Davide Calì képregényíróval. A svájci születésű olasz író – főként kamaszoknak és gyerekeknek írt – képregényeit és képeskönyveit már több országban is kiadták és számos nyelvre lefordították, többek között magyarra is, így a legutóbb megjelent, Szavazz a farkasra! című könyvével már nem kevesebb, mint hat művét emelhetjük le a magyarországi könyvespolcokról.
A Liszt Intézet Delhi és a Delhi Egyetem Szlavisztikai és Finno-Ugrisztikai Tanszékének magyar tagozatos hallgatói, dr. Köves Margit vendégoktatóval évente megrendezik a Csoma-napot, magyar irodalommal és magyar gulyással. Az idei Csoma-nap azonban többszörösen különleges volt: a delhi Liszt Intézet április 4- én indította el a Csoma 240 projektet, Kőrösi Csoma Sándor születésének 240. évfordulója alkalmából.
Folytatódik a Kertész Imre Intézet új, ingyenes művészettörténeti programsorozata, amelyben ezúttal dr. Bellák Gábor művészettörténész, igazságügyi festményszakértő, a Magyar Nemzeti Galéria főmuzeológusa tart előadást egy-egy olyan jelentős magyar képzőművész munkásságáról, aki kapcsolódik az Intézet irodalmi hagyatékaihoz, alkotóihoz. Az előadás témáját adó képet minden alkalommal kiállítja az intézet.